2016. 12. 02. péntek
Melinda, Vivien
: 314 Ft   : 295 Ft Benzin: 339 Ft/l   Dízel: 352 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Harcra készen

Art of WAR  |  2014-11-19 10:19:13

Ritkán fordul elő, hogy egy újonnan létrehozott katonai alakulat a tanulóévek után már tanítson, majd hadműveleti területen harci bevetések sorát hajtsa végre, s a megalakítást követő kilencedik évben a NATO SOFEVAL (különleges műveleti értékelés) során harckész minősítést kapjon.

Az MH 34. Bercsényi László Különleges Müveleti Zászlóaljat 2005. augusztus elsején alakították meg azzal a céllal, hogy a Magyar Honvédség is rendelkezzen egy, az aszimmetrikus hadviselés támasztotta követelményeknek megfelelő, abban professzionális szinten ténykedő alakulattal.

A jogelőd zászlóalj bázisán, annak hagyományaira, tapasztalataira alapozva létrehozott alakulat felállításában – illetve a mai napig a müködtetésében – elévülhetetlen érdemei vannak az Amerikai Egyesült Államoknak, ugyanis a módszertani, kiképzési és egyéb segítségnyújtás mellett jelentős anyagi támogatást is biztosított az új képesség kialakításához. Elsőként egy mobil kiképzőcsoportot (MTT) vezényelt a szolnoki alakulathoz. Az MTT az USA kormányának megbízásából tevékenykedő, széles körü különleges müveleti (például Ranger, Navy SEALs, Airborne) harci tapasztalatokkal rendelkező volt katonákból állt. Hihetetlen, itthon ritkán tapasztalt ütemet diktáltak a felkészítés során, viszont az eredmény már egy esztendő után kézzelfogható volt: a zászlóalj első százada elérte a kezdeti müveleti képesség szintjét. Olyannyira, hogy az MTT távozása után már ők szervezték meg az első saját különleges müveleti alaptanfolyamukat, majd ezt nemzetközi szintre is emelték: a következő évben már ők oktatták több ország katonáit.

A képesség és a kiképzés viszont nem öncélú, így a „Bercsényi” különleges müveleti csoportjai 2008-ban megkezdték éles bevetéseiket is Afganisztánban. A kezdetekben (tizenhárom váltásban) a csoportok az amerikai különleges müveleti erők alárendeltségében, sokszor az afgán különleges rendőri erők tartományi szintü alegységeivel közösen látták el a feladatukat.

A harci körülmények között bizonyított felkészültségükre, helytállásukra álljon itt egy példa: 2010-ben egy, az amerikai különleges erőkkel és az afgán biztosítókkal végrehajtott akció során az ellenállók rajtaütöttek az amerikai csoporton, amelynek egy katonája életét vesztette, többen pedig megsebesültek. A magyarok azonnal reagáltak: visszaverték az ellenállókat, az elesett amerikai katonát nem hagyták a harcmezőn, a sebesülteket pedig életben tartották az egészségügyi mentés (MEDEVAC) megérkezéséig. Helytállásukért Michael Repass vezérőrnagy, az Amerikai Egyesült Államok Európai Különleges Müveleti Parancsnokságának parancsnoka Szolnokon személyesen tüntette ki a csoport tagjait. 

2012-ben újabb szintre emelkedett a részvétel, mert ettől kezdve – amerikai kérésre – már különleges müveleti kontingensként teljesítettek szolgálatot az ázsiai országban, vagyis a csoportok mellett immár törzs- és kiegészítő elemek is részt vettek a müveletekben.

Valószínüleg a korábbi csoportok és a kontingens teljesítménye alapján kérte fel az amerikai fél a „Bercsényit”, hogy 2013-ban már vezető nemzetként irányítsák a többnemzeti különleges müveleti osztagot Afganisztánban, Sándor Tamás ezredes – a „34-esek” parancsnoka – vezetésével, immár új települési helyen és megváltozott struktúrával.

A képességfejlesztés újabb mérföldköveként a katonai felső vezetés úgy döntött, hogy a zászlóalj bázisán megalakított különleges müveleti osztagot (SOTG) NATO SOFEVAL ellenőrzésen is „teszteli”. Ezt előkészítendő, még Afganisztánban egy ötfős csapat nekiállt egy olyan, már itthoni, szabad lefolyású gyakorlat megtervezésének, amely biztos alapot teremt a majdani NATO-ellenőrzés sikeréhez.

Nagyot álmodtak, de véghezvitték – jut eszembe, miközben a parancsnokot hallgatom. Ilyen gyakorlat ugyanis nem hiszem, hogy volt valaha is a zászlóalj történetében.

„A hadmüveleti területen, harcokban megszerzett tapasztalataink azt mutatták, hogy egy kiképzés csak akkor lehet sikeres, ha azt a valóságot leginkább megközelítő körülmények között hajtjuk végre” – mondja Sándor ezredes.

Jó apropó volt számukra a Közös Fellépés 2014 összhaderőnemi gyakorlatsorozat, amelybe beleillesztették a különleges müveleti zászlóalj „Kivételes Megoldás” elnevezésü gyakorlatát is.

Tehát az ötfős csapat nekiállt a tervezésnek: megalkottak egy olyan forgatókönyvet, amely napjainkban bárhol, bármikor valósággá válhat. Végy két szomszédos országot, ahol az egyik állam „kettészakad”, egyik fele a szomszédhoz húz, a másik fele pedig önállósodni akar. A belső válság destabilizálja a térséget, humanitárius és etnikai katasztrófa fenyeget, tehát a NATO (ENSZ-felhatalmazás alapján) beavatkozik a konfliktusba. A NATO-csapatok részeként természetesen a különleges erőknek is megvan a maguk feladata, nevezetesen alaprendeltetésük három pillére, a katonai segítségnyújtás (kiképzés), a közvetlen müveletek végrehajtása, valamint a különleges felderítés.

S most térjünk vissza a már korábban említett szabad lefolyású gyakorlatra. Nos, ez nem jelent mást, mint a valóságot élethüen modellező feladatsort, amely több mint egy hónapos folyamatos készenlétet, feladat-végrehajtást jelentett a müveletbe bevont erők számára. Mégpedig olyan körülmények közepette, amelyekre senki sem számított. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy kitelepült a terepre egy alegység (csoport), voltak alájátszók, akik a „forgatókönyv” szerint időről időre megjelentek, támadtak stb. Csakhogy eddig a végrehajtók és az alájátszók (logisztikai megfontolásból) egy bázison települtek, tehát ha a végrehajtók azt látták, hogy a táborból eltüntek az alájátszók, már tudták: hamarosan megtámadják őket.

Nos, Sándor ezredesék a SOFEVAL-ellenőrzésre történő felkészülés során szakítottak ezzel a hagyománnyal. Az ötfős kidolgozócsoporton kívül ugyanis senki nem tudta, tudhatta, milyen irányba is „fajulnak” majd az események. Sem az MH Összhaderőnemi Parancsokság állományából kijelölt és magas szakmai szinten ténykedő – a különleges müveleti osztag elöljáró parancsnokságának szerepét betöltő – tisztek, sem az osztag törzse, hadmüveleti részlege, sem a csoportok. Minden elemet máshová telepítettek, és lassan „csepegtették” számukra az információkat, amelyeket aztán mindenkinek magának kellett értékelnie, több forrásból ellenőriznie, s ezek alapján kellett döntenie. A különleges erők minden támogatóelemet, forrást igénybe vettek (CIMIC, PSYOPS, HUMINT, SIGINT, tüzszerész stb.) és segítségükkel, a felderítési információik egybevetésével, elemzésével döntöttek a csoportok mozgatásáról, a célok és a feladatok besorolásáról, a megfelelő erők és eszközök bevetéséről. Csak jellemzésül: az „ellenséges” területen müködő csoport egy megyeszékhelyen ténykedett civil ruhában, s a megyei rendőrkapitányság járőrei „élesben” keresték őket.

De bevonták a tevékenységbe – mint az adott ország helyi közigazgatását – Sári és Zalahaláp polgármestereit is, akik készségesen vettek részt a feladatban. A katonai segítségnyújtás (kiképzés) is valós feladat volt: a Harcos Programban részt vevőknek tartottak kiképzést. A HM Zrínyi Nonprofit Kft. is segítette a gyakorlatot: filmstúdiója rendszeresen gyártotta a „tévéhíradókat” az adott ország életéről, amelyeket (miként élesben is) az osztag figyelemmel kísért, mint egyfajta megerősítő hírforrást. A szabad lefolyású gyakorlat olyannyira a valóságot megközelítő körülmények között zajlott, hogy a résztvevők maguk is döbbenten álltak például, amikor a tábort ért támadás után az egyik „halálos sebet kapott” katonáért megjelent a bázison egy temetkezési vállalkozó gépkocsijával, és valóban elszállította a „holttestet”.

„A végeredmény bennünket igazolt – mondja Sándor ezredes. Mind a NATO, mind a hazai ellenőrök elismeréssel nyilatkoztak az osztag tevékenységéről, és megkaptuk a Combat Ready (harckész) minősítést. A SOFEVAL-ellenőrzés – az ötvenkét napos jelzői tevékenység, a huszonnégy napos feladat-végrehajtás és a több mint száz alájátszó segítségével zajló gyakorlat – persze nem öncélú volt: az osztagra 2015-től a NATO-ba felajánlott készenléti erőként tekinthetünk, 2016-tól pedig vezető nemzetként a V4-harccsoport – lengyelekkel közös – különleges müveleti erőit fogják képezni.”

Végezetül arra kér a különleges müveleti zászlóalj parancsnoka, hogy feltétlen említsem meg – köszönetét is tolmácsolva – segítőiket, akik közremüködése nélkül nem érhették volna el ezt a szép eredményt. Nevezetesen az MH Összhaderőnemi Parancsnokság, az MH 54. Veszprém Radarezred, a MH Bakony Harckiképző Központ, az MH 25/88. Könnyü Vegyes Zászlóalj, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis kijelölt állományát, a civil együttmüködőket, valamint a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőit, járőreit is.

Fotó: Dévényi Veronika, Rácz Tünde és archív 

Forrás: Magyar Honvéd 2014. november

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 11. 29., 11:51

Feltalálták a drónszelídítő puskát

Ahogy a drónok egyre elterjedtebbé válnak, úgy használják őket egyre többen bűncselekmények elkövetésére.
2016. 11. 25., 09:20

Bács-Kiskun megye katonásan teljesít a toborzásban

A katonai toborzás elmúlt másfél évtizede alkalmából szerveztek ünnepséget csütörtökön Kecskeméten, az egyetem GAMF Karán.
2016. 11. 21., 09:36

A képességnövekedés korszaka kezdődik

NFIU: fontos lépés a szövetségesi elkötelezettség terén.
2016. 11. 18., 09:34

Katonai temető - Solymár

Budapesttől alig 15 kilométerre, Solymár közelében helyezkedik el a brit katonai temető, 211 katona végső nyughelye, akik a Royal Air Force Magyarország fölött lelőtt bombázóin vesztették életüket 1944-ben.

  JETfly Magazin

A szovjet történelemben kevés az olyan család, amely akkora hatással lett volna a történelemre, mint a Mikojan család generációi. A közelmúltban elhunyt Ivan Mikojanra emlékezünk az alábbi összeállítással.