2017. 06. 23. péntek
Zoltán
: 309 Ft   : 277 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Védőernyő

Art of WAR  |  2017-03-01 09:41:55

Hatáskörük az „egekig ér”, az év minden napján szünet nélkül szolgálatban állnak, és a tűzszerészekhez hasonlóan „élesben” dolgoznak békeidőben is.

  • A radarok primer, illetve szekunder üzemmódban dolgoznak – vagy pedig együtt
  • A délszláv háború óta pedig tudjuk, hogy bizony nem mindig a csúcstechnológia a nyerő
  • A hadsereg többi alakulatához hasonlóan a radarezrednél sem 100%-os a feltöltöttség

Az MH 54. Veszprém Radarezred és jogelődjei 1949. június 15. óta oltalmazzák légterünket. Aktuális és várható feladataikról a parancsnokkal, Zentai László ezredessel, valamint Kuti Ferenc őrnaggyal, az MH 11. gerincradar-század parancsnokával beszélgettünk.

P-37-es lokátor.

A hivatalos megfogalmazás szerint a radarezred rendeltetése: Magyarország légtérfelségjoga (légtér-szuverenitása) felhasználásának biztosításához, légterének védelméhez és ellenőrzéséhez, váratlan légitámadás felfedéséhez szükséges, az elöljárói intézkedésekben meghatározott támogató, biztosító feladatok végrehajtása. Feladataikat 1999. március 12-től – vagyis a NATO-ba történő belépésünktől – kezdve a szövetség integrált légvédelmi rendszerének (NATINADS) részeként végzik.

Mégpedig olyan körülmények és feltételek közepette, ahol megtalálhatók a 21. századi és az 1970-es, 1980-as évek technológiai szintjének megfelelő, bár modernizált technikai eszközök is…

Ez utóbbi problematika pedig számomra is tanulsággal szolgált. Amikor ugyanis belekezdtem jövetelem céljának ismertetésébe, miszerint: a 3D-s radarok mellett a réskitöltő radarszázadoknál alkalmazott hagyományos eszközökről is írni akarok, Zentai ezredesnek hirtelen felszaladt a szemöldöke, és rögtön kijavított.

– Szeretném, ha egyszer s mindenkorra elfelednénk a katonai szlengben ezt a „réskitöltő” megnevezést, a valóság ugyanis teljesen más – mondta, s azonmód kaptam is egy kis „radaros átképzést”.

Zentai László ezredes

– Alapfeladatunkból adódóan Magyarország légterének ellenőrzéséhez radarinformációkat kell szolgáltatnunk, s ehhez egy olyan szervezeti és technikai rendszert kellett létrehozni, szükséges fenntartani, amely biztosítja a légtér adott követelmények szerinti teljes lefedését. A rádiólokációs térnek ugyanis két fő jellemzője van. Az első a fizikai kiterjedés. Itt a hadműveleti szempontból a kismagasságú lefedettség az egyik fontos jellemző. A másik a többszörös átfedettség: az adott térrészt több radar is látja, így bármelyik kiesése esetén megmarad a folyamatosság.

Ezeknek az igényeknek a Magyar Néphadsereg időszakában, sőt, egészen az 1990-es évek elejéig 23 radarszázaddal lehetett csak megfelelően eleget tenni, az akkori technológiai szint miatt. Ma ezt a feladatot három darab háromdimenziós (3D) gerincradar mérőpont (Békéscsaba, Medina, Bánkút), valamint a 11. (Kup), és a 12. (Juta) gerincradar-század látja el állandóan telepített radarjaival; a kupi és a medinai alegységek pedig kiegészülnek egy-egy mobil radarcsoporttal is.

Egy légi cél felderítéséhez, beméréséhez alapvetően három paraméter meghatározása szükséges. A radartól mért távolsága, a helyszöge (magassága), valamint az irányszöge. A gerincradar-mérőpontokon telepített 3D-s, RAT–31 DL lokátorok mindezt önmagukban is képesek produkálni, a régebbi, úgynevezett kétdimenziós berendezéseknek viszont kell egy kis segítség a repülési magasság megállapításához.

SZT-68U lokátor.

Ugyanakkor a három darab 3D-s radar, a telepítés helyéből eredően (talán közismert, hogy ezek kiválasztása nem kizárólag szakmai vita következménye volt) nem lát be mindenhová, s így önmagukban nem tudják biztosítani a többszörös lefedettség követelményét. Ezért volt tehát szükség a két, régebbi eszközöket használó gerincradar-század megtartására is.

A radarok primer, illetve szekunder üzemmódban dolgoznak – vagy pedig együtt. A primer azt jelenti, hogy a kisugárzott és a céltárgyról visszavert jelet dolgozzák fel, a szekunder esetében pedig a céltárgy „válaszol” is, ezáltal újabb adatokat szolgáltatva magáról. Míg a bánkúti, a békéscsabai és a medinai 3D-s radarok mindezt „gyárilag” produkálják, addig Jután és Kupon ehhez kell a már említett rásegítés.

Ma a gerincradar-századok P–37M (modernizált) kétdimenziós primer, AN/TPX–54 szekunder, valamint PRV–17M magasságmérő radarokkal állítják elő azt a „jelhalmazt”, amelyre a 3D technika önmagában képes. A P–37 az 1970-es, míg a PRV–17 az 1980-as évek terméke, de a Magyar Honvédségben ezeket már régóta modernizált változatban használják, vagyis megoldották az adatok digitalizálását és számítógépre vitelét. Régebben ugyanis a radarkezelő ült az indikátor-képernyő előtt, a látott adatokat telefonon továbbította, amelyeket aztán tükörírással felvezettek a tervtáblára: tehát a fogott jel, és az abból kiinduló parancsnoki döntés között akár tíz perc is eltelhetett. Gondoljunk csak bele, ennyi idő után már hol járhatott az a repülőgép… A modernizálásnak köszönhetően viszont nálunk a „múlt századi” technika is valósidejű információkat biztosít a döntéshozó számára.

Miután Zentai ezredes korábban említette, hogy van két mobil radarcsoportjuk, természetesen rákérdeztem ezek rendeltetésére is, bízva abban, hogy nem veszek el a „radarszakma” újabb rejtelmeiben.

– Mobil radarcsoportjaink – P–18-as, és SZT–68U radarokkal – bárhol telepítve képesek a feladatuk ellátására – mondta a parancsnok, majd hozzátette még, hogy ebből adódóan nemcsak katonai konfliktusok idején alkalmazhatók, hanem használhatják őket például kiemelt politikai, társadalmi, és sportrendezvények biztosítására is. Így az „54-esek” az elmúlt években részt vettek többek között Bush elnök látogatásának, illetve a pozsonyi NATO-csúcsnak az oltalmazásában is. Végezetül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Medinán található még egy Oborona–14 nagy hatótávolságú felderítő radar is, amely szükség esetén hatszáz kilométeres betekintést képes biztosítani.

A sok technikai adat után az ezredparancsnok sem „kínzott tovább”, inkább néhány érdekességet említett, amelyek persze szintúgy igényelnek némi szakmai ismeretet. Mint például, hogy a radarok különböző hullámtartományokban működnek – centiméteres, méteres stb. –, s ebben a „dimenzióban” találkozik az ötödik generáció, a lopakodó üzemmód, meg a jó öreg „méteres” technika. A délszláv háború óta pedig tudjuk, hogy bizony nem mindig a csúcstechnológia a nyerő, hiszen az amerikai légierő F–117-es lopakodóját egy „öreg”, méteres hullámhosszon dolgozó radar mérte be, és így sikerült lelőni. Szintén érdekesség, hogy a nagy teljesítményű régi radarok érzékeny hatással vannak a mobilrendszert üzemeltetőkre is: főleg a 4G forgalom esetében, a 3D-s radaroknál azonban már nincsenek ilyen problémák.

A mobil radarcsoport P-18-as típusú lokátora.

Összegezve tehát, az ezred egyszerre használja a legmodernebb és a már igencsak váltásra szoruló technikát. Ez utóbbi kapcsán a parancsnok meg is jegyezte: csak a kiválóan felkészült mérnökeik áldozatos munkájának köszönhető, hogy (egyelőre) ilyen megbízhatóan működik a régi technika. Mindennek azonban ára van. A huszonnégy órás folyamatos üzem után ezek az eszközök jelentős karbantartásra szorulnak, korukból fakadóan pedig egyre nehezebb alkatrészhez jutni hozzájuk. Paradoxon, hogy miközben a parancsnok minden fórumon hangoztatja: itt az ideje a cserének, a máshonnan kivont eszközök „kannibalizálásával” a mérnökök és az alkalmazók a NATO által is elismert szinten üzemeltetik a rendszert. Szerencsére azonban már ezen a téren is várható kedvező fejlemény; a honvédelmi miniszter ugyanis nemrégiben jelentette be az új radarmodernizációs programot, amelynek kidolgozása után már csak a szükséges erőforrásokra lesz szükség.

Ami pedig az „általános közérzetüket” illeti, azzal kapcsolatban Zentai ezredes több, a munkájukat befolyásoló tényezőt is említett. Az első és legfontosabb, hogy az „54-es” békeidőben is harcfeladatot lát el, éppúgy üzemel békében, mint ahogy háborús környezetben tenné. Náluk nincs vasárnap és ünnepnap, ha egy radar forog, a másik ott áll mellette tizenöt perces készenlétben. Mindegyikre kell személyzet. Miután pedig a kezdetektől részt vesznek ők is a határvédelmi feladatokban, az állomány jelentősen leterhelt, s nagyon nehéz lavírozni a feladatok között.

Máshol talán megtehetik időszakosan, hogy az aktuális feladatok ellátása érdekében valamit szüneteltetnek, de ez az opció náluk „nem játszik”. A radarezrednél ugyanis nem kiképzésre jönnek be a huszonnégy órás szolgálatok alkalmával a munkatársak, hanem „éles” feladatra. Egy kiképzési, vagy technikai kiszolgálási jellegű feladatot talán kényszerűségből el lehet halasztani, de – ahogy fogalmazott a parancsnok –, ez nem lehet megoldás hosszú távon, hiszen a kiképzés elmaradása képességvesztéshez, a karbantartás hiánya pedig eszközvesztéshez vezethet. Mindezek ellenére úgy véli, hogy az ezred kellő motiváltsággal, a nehéz feltételek ellenére is elismerésre méltóan teljesít. Ehhez persze nagyban hozzájárul, hogy az elöljáróik a lehetőségek függvényében igyekeznek tehermentesíteni őket az alaprendeltetéstől eltérő feladatok alól.

Kuti Ferenc őrnagy Fotó: az MH 54. Veszprém Radarezred archívuma és Szabó Béla

Kuti Ferenc őrnagy, a kupi század parancsnoka további adalékokkal szolgált Zentai ezredes helyzetértékeléséhez. Mint mondta, jelenleg, ha nem kis kompromisszumok, belső innováció, tervező-szervező munka árán is, de „megy a szekér”. Sok tekintetben különleges a helyzetük, hiszen az ezred diszlokációjából eredően önállók/önellátók kell, hogy legyenek. Aminek persze akadnak jó és kevésbé jó oldalai. Például saját „logisztikájuk”, személyügyük, pénzügyük van, de minden szakágat csak egy ember lát el – egyéb más teendők mellett. Szintén a települési helyükből fakad, hogy „önellátók” a víz- és áramrendszer tekintetében is, hiszen nem függhetnek a külső szolgáltatóknál esetleg bekövetkező problémáktól. Csakhogy ezeket a rendszereket nekik is kell üzemeltetniük. Mindez pedig csak úgy lehetséges – tette hozzá a századparancsnok–, hogy az itt szolgálók jelentős pluszterheket vállalnak, ami annál is inkább elismerésre méltó, mert a hadsereg többi alakulatához hasonlóan náluk sem száz százalékos a feltöltöttség. 

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2017-06-15 10:11:21
A tajvani kormány a napokban ingyen és bérmentve 2 darab UH-1H típusú forgószárnyast adott át Burkina Faso-nak. Az ünnepélyes átadáson részt vett a Tajvani Légierő parancsnoka, Wang Shin-Lung altábornagy is, aki épp az országban tartózkodott.
2017-06-14 10:37:40
Európai és magyar szempontból egyaránt fontos döntés a honvédség iraki szerepvállalásának meghosszabbítása és kibővítése, a 2018-as honvédelmi költségvetésből pedig a katonák illetményének emelésére és fejlesztésekre egyaránt jut forrás – mondta Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes június 13-án, Budapesten.
2017-06-12 16:15:51
A napokban a szaúdi weboldalak arról számoltak be, hogy a Szaúd-Arábiai Nemzeti Gárda 2017. június 4-én átvehette az első AH-6i Little Bird típusú könnyű-harci helikoptereit. A típus az országban az AH-6SA nevet kapja majd meg.
2017-06-07 12:44:12
A napokban az East Pendulum weboldal tette közzé, hogy több mint két év várakozás után, az AVIC kínai állami repülőgépgyártó vállalat megkezdte az új, turbólégcsavaros Y-30 névre keresztelt katonai teherszállító repülőgép fejlesztési programját.
2017-06-01 10:10:00
1941. december 10-én délután, miközben még mindig vastag fekete füst gomolygott Pearl Harbor tengerészeti támaszpontja felett, a Maláj-félsziget partjainak közelében, a HMS Prince of Wales csatahajó és kísérője a veterán HMS Repulse csatacirkáló élethalálharcát vívta a rájuk támadó, több tucatnyi japán bombázó és torpedóvető repülőgéppel.
   MÁSOK ÍRTÁK
Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis harmadik alkalommal szervezte meg a nyári Honvédelmi Tábort.
2017. 06. 21., 15:33
A Magyar Honvédség szervezeteinek hajtó-, kenő- és karbantartó anyagokkal, üzemanyag-technikai eszközökkel, hűtőfolyadékkal történő ellátásáért az MH Anyagellátó Raktárbázis hetényegyházi bázisparancsnoksága a felelős.
2017. 06. 21., 15:30
A kecskeméti születésű Ács Arnold Bence fiatalon kezdett oroszul tanulni. Egyetemistaként már önkéntes­ volt Oroszországban, ahová­ azóta is rendszeresen vissza­jár. A Don-kanyarban a magyar hadsereg emlé­keit kutatja.
2017. 06. 16., 14:01
Elismeréssel köszöntötte az afgán hadsereg légierejének kiképzését végző RSM egyéni tanácsadó csoport tizenegy fős váltását újra Szolnokon Kiss Róbert ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis törzsfőnöke.

  JETfly Magazin

Az MH Pápa Bázisrepülőtéren települt Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) program részére június 19-én leszállították az első állandó állomáshelyű C-17-es hajtóművet.