2017. 01. 24. kedd
Timót
: 310 Ft   : 289 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Oroszország fenyegetőnek érzi az amerikai rakétaelhárító védőpajzs kelet-európai telepítését

Art of WAR  |  2007-01-23 19:02:00

Egy magas beosztású orosz tábornok nyilatkozata szerint az Egyesült Államok terve, mely szerint Lengyelországba és Csehországba telepítenék rakétaelhárító rendszerük egyes egységeit, valós veszélyt jelent Moszkva számára, ezt azonban amerikai oldalról cáfolták.

Az amerikai külügyminisztérium január 21-én bejelentette, hogy mindkét európai ország megállapodott Washingtonnal, hogy részletes egyeztetést kezdenek a rakétaelhárító védelmi rendszer befogadásáról.

„Elemzéseink rámutattak arra, hogy az USA terveinek megfelelően esetlegesen a Cseh Köztársaság területére telepített rádiólokációs állomás, valamint a Lengyelországba telepített rakétaelhárító berendezések valós veszélyt jelentenének Oroszország számára” – idézte az orosz hírügynökség Vlagyimir Popovkin altábornagy kijelentését.

Daniel Fried amerikai külügyi államtitkár-helyettes a lengyel Rzeczpospolita napilapnak adott interjújában azonban kijelentette, hogy Moszkvának nincs mitől félnie. „Meggyőződésünk, hogy az említett két kelet-európai országban kiépítendő rakétaelhárító infrastruktúra jelentősen megnövelné egy egyesült Európa védelmét – mondta Fried. – Szeretném hangsúlyozni, hogy a rakétaelhárító rendszer nem Oroszország ellen irányul.”

Az Amerikai Egyesült Államok hozzávetőlegesen 10 milliárd dollárt fordít évente a rakétavédelmi kezdeményezés (Missile Defence Initiative = MDI) fejlesztésére, amely összekapcsolná a nagy hatótávolságú radarokat és ballisztikus rakétákat, hogy hatékonyan azonosítsák és megsemmisítsék a nukleáris, biológiai és kémiai töltettel szerelt ellenséges rakétákat. Fried elmondta, hogy Washington a múlt hét során speciális ajánlatot tett Varsónak és Prágának, hogy elkezdjék a részletes tárgyalásokat, amelyek, mint említette, hónapokig is eltarthatnak a védelmi rendszer egy részének befogadásáról. A javaslat alapján Lengyelország lenne a föld alatti rakétasilók bázisa, és a Cseh Köztársaság adna helyet a radarrendszernek.

Ez lenne az amerikai rakétavédelmi pajzs Egyesült Államokon kívül telepített legnagyobb része. Amerikai hivatalnokok szerint a rendszer megvédené az USA-t és szövetségeseit egy esetlegesen Észak-Korea, Irán vagy más „ellenséges rezsim” által kilőtt rakétától.

Popovkin azonban kételkedését fejezte ki, hogy valóban ez lenne a telepítendő védelmi pajzs célja. „Nagyon vitatható, hogy az amerikai nemzeti rakétavédelmi rendszer Kelet-Európába telepített egységei esetleges iráni rakéták elleni célokat szolgálnának, mint ahogy azt állítják” – mondta.

Oroszország több ízben tiltakozott a projekt ellen, és figyelmeztette Varsót, hogy be nem látható lépéseket tehetnek, ha a bázis Lengyelországban mint az egykori Szovjetunió csatlósánál felépül, amely az 1989-es rendszerváltást követően szoros amerikai szövetségessé vált.

A múlt évben Szergej Ivanov védelmi miniszter támadta a rakétavédelmi pajzsot, megpróbálva ezzel megváltoztatni a stratégiai egyensúlyt Oroszország és a Nyugat között. Arra a kérdésre, hogy Washington felgyorsítja-e a rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatos tárgyalásokat, tekintettel a nukleáris fenyegetettségek elszaporodására, Fried így válaszolt: „Nem hiszem, hogy elsietve kellene cselekednünk. A lengyel vonatkozásokat, a bázis felépítésének feltételeit és az együttmüködésünk alapfeltételeit körültekintően meg kell vitatni.”

A lengyel parlamentnek el kellene fogadnia a rakéták telepítésére vonatkozó döntést a nyilvánosság egy részének kétkedése közepette.

Radoslaw Sikorski védelmi miniszter január 21-én a lengyel köztévében azt nyilatkozta, hogy Lengyelország védelmének biztosítása lenne a kormány döntésének legfontosabb tényezője.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
2017-01-11 12:14:03
A szerb védelmi és belügyminisztérium a napokban szerződést kötött az európai Airbus Helicopers vállalattal 9 darab H-145M típusú forgószárnyas vásárlásáról. Korábban, még 2016. októberben a felek már aláírtak egy memorandumot az ügyben.
2017-01-03 09:02:46
Az Olasz Királyi Haditengerészet a II. világháború kitörésének idején a negyedik legnagyobbnak számított a világon, amely rombolók, nehéz és könnyűcirkálók mellett, modernizált és rendkívül korszerű, vadonatúj csatahajókat is arzenáljában tudhatott.
2016-12-27 20:13:51
Dr. Koller József ezredessel, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis megbízott parancsnokával az elmúlt időszak helyi tapasztalatainak összegzése mellett áttekintettük a megvalósításra váró jelentősebb terveket, fejlesztéseket is.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 01. 23., 09:48
2016 novemberében nem kevesebb, mint 464 darab, új gyártású T-90MSz közepes harckocsit rendelt az indiai kormány Oroszországtól, 2 milliárd dollárért.
2017. 01. 18., 11:24
Afganisztáni egyéni tanácsadói beosztásokba vezényelt kollégáitól köszönt el január 16-án, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka nevében dr. Koller József ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis megbízott parancsnoka.
2017. 01. 12., 09:18

Tűzszerészek és hadihajósok – 2016.

Tragikus és szomorú évként vonul be 2016 az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred történetébe.
2017. 01. 11., 10:55
Az orosz haditengerészet zászlóshajója a 60 ezer tonnás Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó első alkalommal került éles harci bevetésre.

  JETfly Magazin