2017. 02. 25. szombat
: 309 Ft   : 291 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Oroszország fenyegetőnek érzi az amerikai rakétaelhárító védőpajzs kelet-európai telepítését

Art of WAR  |  2007-01-23 19:02:00

Egy magas beosztású orosz tábornok nyilatkozata szerint az Egyesült Államok terve, mely szerint Lengyelországba és Csehországba telepítenék rakétaelhárító rendszerük egyes egységeit, valós veszélyt jelent Moszkva számára, ezt azonban amerikai oldalról cáfolták.

Az amerikai külügyminisztérium január 21-én bejelentette, hogy mindkét európai ország megállapodott Washingtonnal, hogy részletes egyeztetést kezdenek a rakétaelhárító védelmi rendszer befogadásáról.

„Elemzéseink rámutattak arra, hogy az USA terveinek megfelelően esetlegesen a Cseh Köztársaság területére telepített rádiólokációs állomás, valamint a Lengyelországba telepített rakétaelhárító berendezések valós veszélyt jelentenének Oroszország számára” – idézte az orosz hírügynökség Vlagyimir Popovkin altábornagy kijelentését.

Daniel Fried amerikai külügyi államtitkár-helyettes a lengyel Rzeczpospolita napilapnak adott interjújában azonban kijelentette, hogy Moszkvának nincs mitől félnie. „Meggyőződésünk, hogy az említett két kelet-európai országban kiépítendő rakétaelhárító infrastruktúra jelentősen megnövelné egy egyesült Európa védelmét – mondta Fried. – Szeretném hangsúlyozni, hogy a rakétaelhárító rendszer nem Oroszország ellen irányul.”

Az Amerikai Egyesült Államok hozzávetőlegesen 10 milliárd dollárt fordít évente a rakétavédelmi kezdeményezés (Missile Defence Initiative = MDI) fejlesztésére, amely összekapcsolná a nagy hatótávolságú radarokat és ballisztikus rakétákat, hogy hatékonyan azonosítsák és megsemmisítsék a nukleáris, biológiai és kémiai töltettel szerelt ellenséges rakétákat. Fried elmondta, hogy Washington a múlt hét során speciális ajánlatot tett Varsónak és Prágának, hogy elkezdjék a részletes tárgyalásokat, amelyek, mint említette, hónapokig is eltarthatnak a védelmi rendszer egy részének befogadásáról. A javaslat alapján Lengyelország lenne a föld alatti rakétasilók bázisa, és a Cseh Köztársaság adna helyet a radarrendszernek.

Ez lenne az amerikai rakétavédelmi pajzs Egyesült Államokon kívül telepített legnagyobb része. Amerikai hivatalnokok szerint a rendszer megvédené az USA-t és szövetségeseit egy esetlegesen Észak-Korea, Irán vagy más „ellenséges rezsim” által kilőtt rakétától.

Popovkin azonban kételkedését fejezte ki, hogy valóban ez lenne a telepítendő védelmi pajzs célja. „Nagyon vitatható, hogy az amerikai nemzeti rakétavédelmi rendszer Kelet-Európába telepített egységei esetleges iráni rakéták elleni célokat szolgálnának, mint ahogy azt állítják” – mondta.

Oroszország több ízben tiltakozott a projekt ellen, és figyelmeztette Varsót, hogy be nem látható lépéseket tehetnek, ha a bázis Lengyelországban mint az egykori Szovjetunió csatlósánál felépül, amely az 1989-es rendszerváltást követően szoros amerikai szövetségessé vált.

A múlt évben Szergej Ivanov védelmi miniszter támadta a rakétavédelmi pajzsot, megpróbálva ezzel megváltoztatni a stratégiai egyensúlyt Oroszország és a Nyugat között. Arra a kérdésre, hogy Washington felgyorsítja-e a rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatos tárgyalásokat, tekintettel a nukleáris fenyegetettségek elszaporodására, Fried így válaszolt: „Nem hiszem, hogy elsietve kellene cselekednünk. A lengyel vonatkozásokat, a bázis felépítésének feltételeit és az együttmüködésünk alapfeltételeit körültekintően meg kell vitatni.”

A lengyel parlamentnek el kellene fogadnia a rakéták telepítésére vonatkozó döntést a nyilvánosság egy részének kétkedése közepette.

Radoslaw Sikorski védelmi miniszter január 21-én a lengyel köztévében azt nyilatkozta, hogy Lengyelország védelmének biztosítása lenne a kormány döntésének legfontosabb tényezője.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:
2017-02-15 11:16:13
Az Nigériai Légierő vezetése a napokban jelentette be, hogy a brazil kormány jóváhagyta, hogy az Embraer Defence and Security Limited vállalat közreműködésével, A-29 Super Tucano típusú könnyű-támadó repülőgépet vásároljanak.
2017-02-08 09:16:55
A második világháború vérzivataros évei után pár hónappal, 1946. február 6-án Bay Zoltán és tudóscsoportja hatalmas horderejű bejelentést tett. Radarjelek segítségével sikerült megmérniük a Föld-Hold távolságot, ezzel megalapozva a modern rádiócsillagászatot.
2017-02-06 14:26:51
Az Orosz Fekete-tengeri Flotta tengeralattjáró-elhárító korvettjéről adtak le lövéseket az Ukrán Haditengerészet An-26-osára – a teherszállító éppen az ogyesszai gázmezők partmenti területe fölött repült.
2017-02-02 12:05:53
Február 3-án lesz a hivatalos búcsúztatása a világ első nukleáris meghajtású repülőgép-hordozójának, az USS Enterprise-nak. A hordozó kulcsfontosságú szereplője volt több fontos eseménynek, így az 1962-es kubai rakétaválságnak, de a részt vett az iraki és az afganisztáni missziókban is.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 02. 24., 16:39
Kiképzésre, felderítésre, a határőrizeti munkát segítő megfigyelésre, szükség esetén árvízi helyzet felmérésére is bevethetők lesznek a Magyar Honvédség új, rövidesen hadrendbe álló ZLIN típusú repülőgépei.
2017. 02. 21., 14:16
A fegyverkereskedelem a hidegháború óta nem látott szintre emelkedett a legutóbbi öt évben a világban.
2017. 02. 15., 09:29
Napjaink folyamatosan változó világában is a régi értékek, így a bajtársiasság, a bátorság, az önfeláldozás, a közösségért való kiállás a legfőbb katonai erények – fogalmazott dr. Simicskó István honvédelmi miniszter február 14-én, Budapesten, a haderő éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén.
2017. 02. 13., 09:37
Amikor minden veszni látszott, Ernest E. Evans sorhajóhadnagy teljes gőzzel a japán flottára rontott.

  JETfly Magazin