2017. 05. 29. hétfő
Magdolna
: 307 Ft   : 274 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Légtérsértés 2,23 kilométer mélységben

Art of WAR  |  2008-03-27 20:18:00

A délszláv háború alatt a szlovén tíznapos háború időszakától (1991. június 26.-július 7.) kezdődően a szerb légierő repülőgépei a jugoszláv területen, a határ közelében lévő földi célpontokat a magyar légtér kis mélységű megsértésével támadták. A Magyar Köztársaság légterének védelme, a légtér-szuverenitás biztosítása megkövetelte a légvédelmi rendszer megerősítését. A határsértő fél elrettentése, valamint a légvédelmi rendszer reakcióidejének csökkentése, a szükséges (esetleges) hatékony ellentevékenység végrehajtása érdekében külön rendszabályokat vezettek be.

Ezek tartalmazták a vadászrepülő készültségi erők megerősítését, a vadászrepülőgépek meghatározott légterekben történő őrjáratozását, a kis magasságú rádiólokációs felderítési lehetőségnek mind teljesebb kiterjesztését Jugoszlávia légterében. Ennek érdekében a déli államhatár mentén, Nagykanizsa és Szeged között, hat új álláskörletbe települtek kihelyezett rádiólokációs csoportok P-18-as, P-15-ös, SZT-68UM, Kaszta-2M, PRV-16-os radarokkal felszerelve. Megtörtént a kijelölt objektumok légvédelmi tüzrendszerének megerősítése, a helikopterek kitelepítése és azok szükség szerinti őrjáratozása a déli államhatár mentén.

A légtérellenőrzés feladatát nehezítette az Eurocontrol azon intézkedése, hogy a Jugoszlávia északi területe feletti, "békebeli," igen intenzív polgári légi forgalmat Magyarország légterébe szervezte. Így a rádiótechnikai dandár erőivel és eszközeivel egy időben hajtott végre békebeli és háborús feladatait.

1991. október 27-én az Magyar Köztársaság déli határától, Barcstól 15 km távolságban, Virovitica térségében 20.47-kor két légi célt derített fel a homokszentgyörgyi rádiótechnikai század P-37-es rádiólokátor-állomás kezelőállománya, majd a PRV-13-as rádió-magasságmérő kezelője. A távolabbi rádiótechnikai századok közül Sormáson és Egerágon üzemelő berendezések szintén felderítették, de a kis repülési magasság miatt folyamatosan követni nem tudták a légi célokat.

Az érvényben lévő szigorító rendszabályoknak megfelelően - a Magyar Köztársaság államhatárának veszélyes megközelítése miatt - megtörtént az előírt rendszabályok foganatosítása, azaz a készültségi erők és eszközök első fokba helyezése, vadászrepülőgépek riasztása és kivezetése a légtérbe. A meghatározott körzetben a repülőgép-vezetők ellenséges tevékenységet nem észleltek. A szemtanúk szerint a légtérsértő repülőgép a barcsi Dráva-híd térségében intenzív magassági manővert végrehajtva már korábban elhagyta Magyarország légterét.A rádiótechnikai századok harcálláspontjainak jelentései alapján - akik határsértést nem észleltek - a taszári rádiótechnikai zászlóalj váltásparancsnoka úgy értékelte, hogy légtérsértés nem történt, amelyet az ezredharcálláspont elfogadott, mivel más forrásból nem állt rendelkezésre hiteles információ, így sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az alárendeltek jelentését.

A 8-10 perc alatt lejátszódó tevékenység utólagos kivizsgálása során ismételten bebizonyosodott, hogy az akkori - hagyományos - vezetési rendszerben a rádiólokációs felderítési adatok és információk feldolgozására fordított idő (1,5-3 perc) és a döntéshozás folyamata nem tette lehetővé a készültségi vadászrepülőgép (gépek) azonnali riasztását és kivezetését a barcsi légtérbe. Az elöljáró harcálláspontok - a rádiótechnikai dandár és a légvédelmi parancsnokság utólagosan - először a határőrség, majd a rendőrség jelentése alapján értesült a szerb tevékenységről.

A kivizsgálás során a homokszentgyörgyi P-37-es rádiólokátor indikátoráról készített objektív kontrollfelvételek alapján a légtérsértés ténye egyértelmüen megállapítható volt. A határsértést elkövető légi célt a Magyar Köztársaság határától 15-25 km-re, a századtól 35-45 km távolságra, 1200 m magasságon derítette fel a rádiólokátor kezelőállománya. A légtérsértés mélysége 2,23 km volt, a repülőgép egy szabályos bombaoldáshoz szükséges manővert hajtott végre a repülési magasságának jelentős csökkentésével. A magasságmérő rádiólokátor kezelője által mért utolsó magasság értéke 250 méter volt.Technikai problémák és személyi mulasztások miatt a tevékenység ideje alatt más helyszíneken üzemelő rádiólokátor-állomások indikátorairól, valamint a kihelyezett indikátorokról készült fényképfelvételek sajnos nem voltak értékelhetők.A légi helyzet értékelésében az alapvető gondot a rádiólokációs adatok feldolgozása és értékelése jelentette, mivel a légi helyzet ábrázolására szolgáló "tervtáblákon" a Magyar Köztársaság határának ábrázolása eltérő volt, valamint a hagyományos információfeldolgozás rendszeres és véletlen hibájának értéke a zászlóalj-harcálláspont kimenetén meghaladta a 4,5 km átlagos értéket. A zászlóalj-harcálláspont váltásparancsnoka ennek alapján jelentette, hogy a repülőgép a Magyar Köztársaság határán fordult, határsértés nem történt. A kivizsgálás során az is bizonyítást nyert, hogy a századok függőleges tervtábláin (kimenő adatok) és a zászlóalj légi helyzetértékelő szektor tervtábláin (bejövő adatok) és az általános légi helyzet tervtábláján (kimenő adatok) a Magyar Köztársaság államhatára a barcsi térségben eltérő, de átlagosan 2,5-3,5 km pontatlansággal volt ábrázolva.

A kivizsgálás során fény derült arra is, hogy a Kőrishegyen (710 +30 m magasan) települt civil (LRI) repülésirányító radar primer lokátora felderítette, de folyamatosan követni nem tudta a Virovitica, illetve a határ térségében - a radartól 152-140 km távolságban - tevékenykedő, manőverező repülőgépeket. A célok adatai az akkori polgári radaradat-ábrázoló rendszerben (Glória), a vezető harcálláspontokon kihelyezett indikátorokon láthatók voltak.(Ez is bizonyítja azt az álláspontunkat, hogy a légvédelem radarrendszerének modernizálása során az új berendezéseket a lehetséges hegységek uralgó magaslataira kell telepíteni.)

Ezeket a problémákat oldotta meg az ASOC, majd a MASE-CSI légi vezetési rendszerek (AirC2) telepítése 1999-től, illetve 2004-től, amikor a számítógépeken alapuló rendszerekhez közvetlenül csatlakozó radarok (katonai és polgári) adatainak valós idejü feldolgozása alapján az azonosított légihelyzet-képet elő lehetett állítani, és a fegyverirányítás (vadászrepülő és légvédelmi rakétaeszközök) lehetősége megvalósult a légvédelem légi irányító központjaiban.

Az esemény kivizsgálására létrehozott Jugoszláv-Magyar Vegyes Bizottság első ülésén a jugoszláv delegáció vezetője objektív bizonyítéknak nem fogadta el a határsértés tényét igazoló indikátor fényképeket és a Glória rendszer rögzített számítógépes adatait, mondván, ő mint a jugoszláv légvédelem rádiótechnikai főnöke jól ismeri az "objektív" kontrollfelvételek utólagos elkészítésének lehetőségeit...

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017-05-03 15:25:04
1914. október 27-én reggel, a Royal Navy nyolc modern hadihajója haladt északnyugat felé az Ír-tengeren, hogy lőgyakorlatot tartson a Skóciai nyugati partja mellett fekvő Mull-sziget, Loch na Keal nevű tengeröblében.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 05. 26., 09:44

Éleslövészetet tartottak a központi gyakorlótéren

Az MH 25. Klapka György Lövészdandár 101. Tüzérosztálya és 36. Páncéltörő Rakétaosztálya közvetlen irányzású lövészetet hajtott végre május 25-én, csütörtökön a Magyar Honvédség Központi Gyakorlótéren.
2017. 05. 25., 13:46
Galéria a Fire Blade helikopteres hadgyakorlat zárónapjáról.
2017. 05. 23., 10:04
Precíz mentés slágerekkel: felkészült forgószárnyasok versenyeztek a német bázison.
2017. 05. 22., 12:44
Donald Trump amerikai elnök május 20-ai Szaúd-Arábiai látogatása mega üzletet hozott az Egyesült Államok két legnagyobb katonai gyártójának, a Lockheed Martinnak és a Boeingnak.

  JETfly Magazin

Mint ahogy arról a napokban már lapunkon is beszámoltunk, 2017. május 22. és június 9. között zajlik a többnemzeti Load Diffuser 2017 hadgyakorlat a Kecskeméti Repülőbázison.