2017. 01. 20. péntek
Fábián, Sebestyén
: 308 Ft   : 290 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Hullámsírba veszett 118 tengerész

Art of WAR  |  2009-08-12 14:17:18

Kilenc éve, 2000. augusztus 12-én az orosz hadsereg történetének legnagyobb tragédiája történt a Barents-tengeren: egy hadgyakorlaton felrobbant és a mélybe süllyed a Kurszk névre hallgató tengeralattjáró. A fedélzeten tartózkodó 118 tengerész életét veszette.

„Sötét van az íráshoz, de megpróbálom vakon. Itt van azoknak a névjegyzéke, akik a 9-es szektorban rekedtek, és megpróbálnak kijutni. Esély, úgy tünik, nincs. Legfeljebb tíz-húsz százalék. Mindenkit üdvözlök, nem kell kétségbeesni” – írta utolsó naplóbejegyzésében Dmitrij Kolesznyikov sorhajóhadnagy, a Kurszk másodkapitánya. Ha hinni lehet a forrásoknak, akkor ezeket a sorokat helyi idő szerint 15 óra 45 perckor vetette papírra. Néhány órával azután, hogy a hajótestet két hatalmas robbanás rázta meg, s az a mélybe merült.

A helyi idő szerint 11 óra 28 perckor történt tragédiáról a világ közvéleménye csak harmichat órával később szerzett tudomást. S bár ekkor az amerikaiak, a svédek és a norvégok azonnal felajánlották segítségüket, az orosz vezetés ehhez nem járult hozzá. Ennek is köszönhető, hogy 108 méter mélyen 118 tengerész vesztette életét…

– Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a Kurszk tragédiája az orosz hadtörténelem egyik legsúlyosabb katasztrófája – mondta Nógrádi György, akitől megtudtuk azt is, hogy a K–141-es számú Antyej-osztályú (a NATO besorolás szerint Oscar II. osztályú) 154 méter hosszú, 18 méter széles és 9 méter magas tengeralattjárót 1994-ben gyártották, s nevét Kurszk városáról kapta, ahol 1943-ban zajlott le a II. Világháború legnagyobb páncélos ütközete. A tengeralattjáró fedélzetén 24 darab P–700-as típusú robotrepülőgép volt, emellett pedig négy darab 533 milliméteres, valamint két darab 650 milliméteres torpedó-vetőcsővel is el volt látva.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a mai napig nem lehet pontosan tudni, hogy mi okozta a Barents-tengeren gyakorlaton részt vevő Kurszk tragédiáját 2000. augusztus 12-én. A napvilágot látott adatok szerint két robbanás pusztította el a tengeralattjárót. Az elsőt nagy valószínüséggel az egyik rakéta hajtómüjéből kifolyt folyékony üzemanyag belobbanása okozta, míg a második akkor következett be, amikor a tengerfenékhez csapódó hajón felrobbantak a torpedók. Szerencsére a tengeralattjáró két darab atomreaktora nem sérült meg a robbanásokban, így nagyobb tragédia nem következett be.

A legénység nagy része már az első robbanást követően meghalt. Az azóta nyilvánosságra került adatokból azonban arra lehet következtetni, hogy huszonhárom ember túlélte a robbanást. Ők Dmitrij Kolesznyikov sorhajóhadnagy másodkapitány vezetésével a tengeralattjáró kilencedik rekeszében várták a mentőalakulatok megérkezését. Valószínüleg még napokon át életben voltak. A segítség azonban csak nem akart megérkezni…

 

– A tragédiát orosz részről először azzal magyarázták, hogy a Kurszkot egy amerikai hadihajó találta el, s emiatt süllyedt a tenger mélyére. Óriási botrány kerekedett belőle, amikor kiderült, hogy ez hazugság. A következő „hivatalos” magyarázat szerint egy orosz hajó tévedésből lőtte ki a tengeralattjárót. Ám hamar kiderült, hogy ez sem volt igaz. Másként fogalmazva, az oroszok el akarták tussolni, hogy nagy valószínüséggel müszaki hiba történt – mondta Nógrádi György.

A roncsokat végül csaknem tizennégy hónappal a tragédia után, közel százmillió dolláros költséggel, 2001. október 10-én emelték ki a norvégok emelték ki Barents-tengerből. Később az is kiderült, hogy lett volna olyan orosz hajó, amely végrehajthatta volna a kiemelést, ám ezt az oroszok egy filmforgatás miatt kölcsönadták az amerikaiaknak.

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a tragédia után leváltották az orosz haditengerészet vezetőinek nagy részét. Ezzel azonban egy minőségi paradigmaváltás vette kezdetét, hiszen mára az orosz flotta ismét a világ élvonalába tartozik. Nem véletlen az, hogy a napokban óriási botrány kerekedett abból, hogy orosz tengeralattjárók megközelítették az amerikai partokat. Szerencsére az orosz flottának ma már nem az a feladata, mint a szovjet időkben volt, az azonban kétségtelen, hogy a mai biztonságpolitikában számolni kell az orosz haditengerészettel is – fogalmazott Nógrádi György, hozzátéve: sajnos a mai napig nagy az esélye egy hasonló tragédia bekövetkezésének, mivel a hadieszközök biztonságát teljesen másként definiálják Európában, mint Oroszországban.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
2017-01-11 12:14:03
A szerb védelmi és belügyminisztérium a napokban szerződést kötött az európai Airbus Helicopers vállalattal 9 darab H-145M típusú forgószárnyas vásárlásáról. Korábban, még 2016. októberben a felek már aláírtak egy memorandumot az ügyben.
2017-01-03 09:02:46
Az Olasz Királyi Haditengerészet a II. világháború kitörésének idején a negyedik legnagyobbnak számított a világon, amely rombolók, nehéz és könnyűcirkálók mellett, modernizált és rendkívül korszerű, vadonatúj csatahajókat is arzenáljában tudhatott.
2016-12-27 20:13:51
Dr. Koller József ezredessel, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis megbízott parancsnokával az elmúlt időszak helyi tapasztalatainak összegzése mellett áttekintettük a megvalósításra váró jelentősebb terveket, fejlesztéseket is.
2016-12-21 12:32:39
A Brit Hadsereg létrehozott egy új kiképző csoportot, amely célja az újonnan kialakítandó „Csapásmérő Dandárok” harci alkalmazási elveinek kidolgozása lesz. Az új szervezeti egységek a General Dynamics Ajax harcjármű-családjának eszközeivel lesznek felszerelve.
2016-12-14 09:46:41
Sikerrel zárult a török fejlesztésű légvédelmi rakétarendszer tesztlövészete. A török illetőségű Roketsan és Aselsan védelemipari vállalatok által kifejlesztett és gyártott Hisar-O közepes magasságú légvédelmi rakétarendszerrel 100 százalékos sikerrel hajtották végre az első tesztindítást a törökországi Aksaray tartományban.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 01. 18., 11:24
Afganisztáni egyéni tanácsadói beosztásokba vezényelt kollégáitól köszönt el január 16-án, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka nevében dr. Koller József ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis megbízott parancsnoka.
2017. 01. 12., 09:18

Tűzszerészek és hadihajósok – 2016.

Tragikus és szomorú évként vonul be 2016 az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred történetébe.
2017. 01. 11., 10:55
Az orosz haditengerészet zászlóshajója a 60 ezer tonnás Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó első alkalommal került éles harci bevetésre.
2017. 01. 09., 12:27

A nagy hidegben is helytállnak a katonák a határon

  JETfly Magazin

Az Olasz Légierő aláírta a szerződést a Leonardo konszernnel, így megkezdődhet az első 5 darab Alenia Aermacchi M-345-ös kiképzőgép gyártása a berendelt 45 darabos tételből.