2016. 12. 10. szombat
Judit
: 314 Ft   : 296 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A biztonsági környezet változásának hatásai

Art of WAR  |  2010-01-25 09:20:58

Dr. Isaszegi János mérnök vezérőrnagy, a szentendrei MH Központi Kiképző Bázis parancsnoka is előadást tartott az Értékeink megóvása és a válságok kezelése a XXI. század kihívásainak tükrében című nemzetközi tudományos konferencián, melyet Budapesten rendeztek meg.

„Értékeink megóvása és a válságok kezelése a XXI. század kihívásainak tükrében” címmel rendezett nemzetközi tudományos konferenciát 2010. január 21-én Budapesten, a Müszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Kossuth téri székházában a Magyar Akadémikusok, Professzorok Világtanácsa (WHAP), valamint a zürichi székhelyü Nemzetközi Tudományos és Müvészeti Akadémia (IASA).

A rendezvény megnyitójában prof. dr. Perlaki László akadémikus, egyetemi tanár, a WHAP és az IASA elnöke elmondta: a két szervezet közös célkitüzése a tudomány és a fejlődés szolgálata. Hozzátette: ahhoz, hogy a magyar nemzet stabil és erős középállam legyen, maximum 4-5 tudományos fejlesztési fővonal kialakítására van szükség, amely az ország lehetőségeivel összhangban van.

Ilyen fejlesztési vonal lehet a mezőgazdaság, az ehhez tartozó ipar; a termálvizek és ásványvizek hasznosítása, illetve az ehhez kapcsolódó iparágak fejlesztése. Az ország geopolitikai helyzetéből adódóan pedig a turizmus és az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése említhető a legfontosabb teendők között. Mindemellett nagyon fontos még az ország energiafüggőségének csökkentése is, amit a megújuló energiák mellett az atomenergia oldhat meg.

Professzori cím

A nemzetközi konferencia tudományos elismerések átadásával folytatódott, amelyen a Magyar Akadémikusok, Professzorok Világtanácsa állandó rendes tagjává fogadta és elnökségi határozattal professzori címet adományozott dr. Isaszegi János mérnök vezérőrnagynak, a szentendrei MH Központi Kiképző Bázis parancsnokának.

A 2008-ban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem címzetes egyetemi docense, valamint a Nemzetközi Tudományos és Müvészeti Akadémia díszdoktora kitüntető címekkel is elismert Isaszegi tábornok a WHAP professzori címet igazoló diplomájának átvétele után a nemzetközi konferencia első előadójaként „A biztonsági környezet változásainak hatásai Európában, Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Afrikában. Kihívások-kockázatok-fenyegetések a nemzetközi közösség és a válságkezelő müveletekben résztvevő erők számára” címmel tartott előadást.

Bevezetőjében kifejtette: az elmúlt közel négy évtizedben katonaként szolgálva megadatott számára a lehetőség, hogy a missziók révén Európában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Afrikában ténylegesen megismerje az ottani népek történelmén túl azok kultúráját, hitét, mindennapjaikat, sikereiket és válságaikat, örömüket-bánatukat. Megismerkedett az életükkel, hagyományaikkal, vallásukkal és gondolkodásukkal. S mindez nagyban befolyásolta, hogy a biztonság szüken vett katonai értelmezése helyett a fogalom tágabb definiálásával foglalkozzon.

Biblia és Korán egymás mellett

A vezérőrnagy elmondta: az elmúlt két évtizedben a nemzetközi közösség rendezvényeire készülve folyamatosan foglalkozott a világ biztonsági helyzetében történt változások következményeinek elemzésével. 2009. augusztusában befejezett egy 15 éven át folyamatosan készített-kiegészített, közel háromszáz oldalas tanulmányt, amelyet számos országban ismernek már, s több helyen hivatkoznak a kiadványban leírtakra. E tanulmány – valamint a külön kérésre azóta megkezdett újabb dolgozat már meglévő közel 100 lapnyi anyaga – adta az alapot a mostani előadáshoz is.

E tanulmányból kiderül az is, hogy nagyon fontos egy másik ország kultúrájának és vallásának megismerése, a másság elfogadása. Éppen ezért saját irodájában békésen elfér egymás mellett többek között a Biblia és a Korán – mondta a vezérőrnagy.

Előadása első részében Isaszegi János arról beszélt, hogy a nemzetközi közösség – amelynek ENSZ, EBESZ, Európai Uniós és NATO tagságából eredően Magyarország is része – hogyan próbálta és próbálja kezelni a biztonsági helyzet változásából adódó konfliktusokat. Valamint, hogy mit terveznek a következő két-három évtizedben.

A XXI. század új biztonsági kihívásai miatt milyen problémákkal találkozhatunk? – tette fel a kérdést a tábornok, majd erre válaszolva kifejtette: egyetért azon szakértők véleményével, akik szerint az új évezred kezdetén a világ biztonsági helyzete alapvetően megváltozott. Az ezt megelőző évszázadokban a nemzetközi helyzet az államok kizárólagosságára épült. A 2001. szeptember 11-i események azonban arra irányították a figyelmet, hogy megerősödtek az olyan, nem állami szereplők, mint a terrorista és a szervezett bünözői csoportok, amelyek közvetlenül fenyegethetik a nemzetközi biztonságot.

Ugyanakkor ma már tényként lehet azt is elmondani, hogy a hidegháborús szembenállás során kialakult nemzetközi biztonsági rendszer nem készült fel az új problémák megválaszolására. A jelenlegi helyzetben a nemzetközi biztonság, a vezérőrnagy szerint is komoly fenyegetéseknek van kitéve, amelyekre láthatóan nem találja a megfelelő válaszokat, eszközrendszere nem alkalmas az újszerü veszélyhelyzetek kezelésére. A biztonságunkat fenyegető veszélyek már nemcsak katonaiak, éppen ezért katonai válságkezeléssel azokat megoldani nem lehet.

Átalakuló hadviselés

A XX. század utolsó éveiben, s a XXI. század eddigi története során a hadviselés is átalakult – folytatta Isaszegi tábornok. A régi koncepció, vagyis a nyílt szembenállás eltünt. A mai háborús konfliktusokat a nem hagyományos, esetenként gerilla-hadviselés vagy az aszimmetrikus-, esetleg hibrid-hadviselés jellemzi, amely az utóbbi húsz évben fokozottan jelentkezett, s az elkövetkező évtizedekben is hasonlóan meghatározó lesz. Mindemellett megjelent az információs-, illetve a számítógép-hálózati hadviselés, és bekerült a köztudatba a „háborúk privatizálása” kifejezés is.

Ez utóbbi többek között azt is jelenti, hogy ma már egy-egy háborús hadszíntéren megjelentek a törvényeket és a jogokat csak csekély mértékben betartó nem állami, szolgáltató, vagy éppen őrzés-védelmet ellátó, profitorientált szervezetek „Fegyverek között néma a törvény” elv szerint cselekedve egy szuverén másik állam területén.

A továbbiakban a tábornok arra kereste a választ, hogy mik azok az értékek, amelyeket védeni és óvni szeretnénk a biztonsági környezet változásainak hatása során. Vitathatatlanul első az ember és az élővilág – fogalmazott a vezérőrnagy –, de a természeti javak, a létrehozott áruk, a vagyontárgyak, a demokrácia és a törvényesség ugyancsak értékek. Az úgynevezett kritikus infrastruktúra, vagyis a létfenntartáshoz szükséges javak biztosítása, illetve a közbiztonsághoz és a külső támadás elleni védelemhez való hozzájárulás szintén lényeges.

Az államok többsége nyolc kritikus-infrastruktúra csoportot tart számon. Ezek az energiatermelő, tároló és szállító; a banki, tőzsde és pénzügyi infrastruktúrák; a vízellátó és csatornarendszer; a távközlési és számítógép-hálózati rendszerek; a szállító rendszer; a biztonsági, veszélyhelyzeti és katasztrófavédelmi; a miniszteriális, kormányzati, önkormányzati és más közigazgatási intézmények.

A legfontosabb biztonsági fenyegetések között az eltérő társadalmi fejlődésből, vagy a tartós ellentétekből adódó konfliktusokat; a gazdasági, pénzügyi és társadalmi válságokat; a müködésképtelen államokat; az etnikai és vallási feszültségeket; a rasszizmust; a nemzetközi terrorizmust; a szervezett bünözést; a radikális utcai anarchizmust; az illegális kábítószer-, és fegyverkereskedelmet; a demográfiai feszültségeket és az éghajlatváltozásból adódó hatásokat, a migrációt, valamint a civilizációs katasztrófákat említette Isaszegi tábornok. Kiemelte: ezek azok a fenyegetések, amelyek a biztonsági környezetet negatív irányba befolyásolják. Ráadásul a globális kihívások és kockázatok – országhatárokon átnyúló természetüknél fogva – nem csak egy-egy állam területén okozhatnak problémát, hanem egész régiókban, vagy egy földrész valamennyi országában hatnak.

A Föld négy válságövezete

Előadásának második részében a világ négy válságövezetéről beszélt Isaszegi vezérőrnagy. A Balkánról szólva elmondta, a térség a mai napig történelmével kötődik Magyarországhoz. Sajnos Bosznia-Hercegovinában, tizennégy évvel a dayton-i békemegállapodás aláírása után sincsen még béke. Hiszen, bár papíron a három etnikum békésen él egymás mellett, az ország háromtagú elnöksége eddig még egyszer sem ült le egymással ténylegesen megtárgyalni az ország fejlesztésének programját.

Koszovóban pedig a független állam kikiáltása és a választások után – főleg az ország északi részében – szerb árnyékönkormányzatok alakultak. Mindebből következik – valószínüsítette a vezérőrnagy –, hogy Koszóvóban sajnos előbb-utóbb ismét összecsapnak egymással a szerbek és az albánok, a konfliktusok kiújulhatnak. De egy újabb fegyveres konfliktus veszélye Bosznia-Hercegovinában is fennáll.

Saját véleményét kifejtve Isaszegi tábornok hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség folyamatosan elemzi a Balkán biztonsági kockázatait, semmiféle stratégiával nem rendelkeznek, ami a válság végleges lezárását és a tartós megbékélést segítené elő.

A közel-keleti térséggel kapcsolatban a vezérőrnagy megemlítette: ma már köztudott, sőt az egyik európai országban felállított vizsgáló bizottság éppen a napokban mondta ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok mindenféle jogalap nélkül indított háborút, inváziót Irak ellen 2003. március 20-án. Emiatt nem elképzelhetetlen, hogy a hágai nemzetközi bíróság is foglalkozni fog a jövőben az invázióval. Az elmúlt hét év azt is bebizonyította, hogy egy törzsi-vallási kultúrára épülő többezeréves társadalomra nem lehet ráerőltetni a fejlett országok akaratát és társadalmi rendjét, nyugati demokráciát kiépíttetni, mert az nem vezet sehova.

– A jelenkor legnagyobb kérdőjele Jemen és Szomália, mellette pedig az Afrika-szarva térségben és a Maghreb országokban megjelent, s egyre erősödő al-Kaida szervezetek tevékenysége. Lehet arról hallani, hogy az Afganisztánban müködő al-Kaida megalakította saját, helyi csoportjait Jemenben és Szomáliában. Amelyeket ráadásul olyan terroristák vezetnek, akik a guantanamói börtönt is megjárták. Ők „felügyelhetik” a Jemen és Szomália térségében zajló hajóközlekedést. Ez az a vízi útvonal, ahol a tengeri szállítású olajkereskedelem több mint harminc százaléka megvalósul. Az állandó fenyegetettség miatt az olajtársaságok már kerülő útvonalakban gondolkodnak, amely viszont megdrágítaná a költségeket, így az üzemanyag árakat is – mondta Isaszegi János.

A tábornok ezt követően Afganisztánról beszélt. Hangsúlyozta: a világ egyik történelmileg leggazdagabb országának nem tett jót a XX. századi tartós brit kizsákmányolás, majd a szovjetek inváziója, de a tálibokkal és az Északi Szövetséggel vívott háború sem. A gyakorlatilag harminc éve folyamatosan háborúzó országban a 2001. októbere óta zajló nemzetközi, majd 2004-től már NATO vezetésü ISAF Nemzetközi Biztonsági Közremüködő Erők missziója nem vezethet eredményre a helyiek nélkül. Már csak azért sem, mert az Európába érkező heroin nyolcvanöt százaléka Afganisztánból származik, mely kérdésnek a megoldása az érdekek ellentéte miatt közel sem látható.

Afrika – bünös emlék és nyüg

A negyedik nagy válságövezetről, vagyis Afrikáról szólva Isaszegi tábornok leszögezte: a nagyon gazdag, de ellentmondásos földrész sok ország számára a mai napig felejtendő bünös emlék és nyüg. Hozzátette: arról sem szabad elfelejtkezni, hogy Afrika milyen közel van Európához, s ha a fejlett országok nem kezdenek el időben odafigyelni a biztonsági környezet változására, romlására, akkor néhány év múlva csak sokkal nagyobb áldozatok árán tudják majd megkezdeni a problémák rendezését.

A vezérőrnagy szerint Afrikában naponta történnek háborús összecsapások egymással szemben álló csoportok között. Ezek elsősorban nem etnikai és vallási konfliktusok, hanem megélhetési problémákból adódó fegyveres összetüzések. A globális felmelegedés miatt a hőmérséklet ugyanis ott is számottevően emelkedik, a legelők kiszáradnak, a folyókból a víz leapad, az iható vízkészlet drámaian csökken, az élelmiszer megtermelésének feltételei több népcsoport számára már mostanra kritikussá váltak, ugyanakkor a népesség növekedése megállíthatatlan, és a legpesszimistább számítások szerint az elkövetkező harminc-negyven évben akár 250 millió ember is ivóvíz nélkül maradhat. Akik várhatóan ekkor elindulnak Észak-Afrika, onnan pedig Európa irányába. Újabb kihívásokat, fenyegetéseket és biztonsági kockázatokat jelentve ezzel az öreg kontinens országainak.

Sajnos úgy néz ki – fogalmazott a tábornok –, hogy a nemzetközi szervezetek Afrikában tehetetlennek bizonyultak a háborús konfliktusok rendezése során az elmúlt húsz évben is. Az amerikaiak pedig már 1993-ban, a szomáliai kudarcot követően kivonultak a Fekete Kontinensről. Ráadásul nem is tudnának hatékonyan fellépni katonailag, hiszen gyakorlatilag minden erejüket leköti az iraki és az afganisztáni misszió. Ugyanakkor az amerikai közvélemény egyre nehezebben emészti meg, hogy több mint ötezer katonájuk vesztette életét a két nagy háborúban, a súlyos sebesültek száma pedig meghaladja az ötvennégyezret. Emellett, az Amnesty International adatai szerint, nagyjából hatszázezer pszichés beteget (katonát) kezelnek az amerikai hadseregben, s egyre növekszik az öngyilkosságok száma is.

Mindezek mellett a NATO is tehetetlen (lenne) Afrikában, hiszen Afganisztánban sem tud rövid távon „győzelmet” elérni, s az ázsiai hadszíntér a valós katonai kapacitásának jó részét leköti – vélte előadása végén Isaszegi vezérőrnagy.

A tábornok, felszólalása után, elmondta: előadásának bevallottan az elemzéseken, és a trendek vizsgálatain alapuló figyelemfelhívás, valamint a jelentősen és negatív irányba változó nemzetközi biztonsági helyzet kihívásaira, kockázataira, veszélyeire időben történő felkészülés szükségességének hangsúlyozása volt a célja.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 07., 09:44

Tank nap Szlovákiában

Tank Nap Trenčianske Stankovce-ben, haditechnikai bemutatókkal. 2016. július.
2016. 12. 05., 16:22

A Tomcat nyomában

1976 szeptemberében Skócia közelében rendezték meg a Team Spirit ’76 tengeri hadgyakorlatot, amelynek a USS John F. Kennedy repülőgép-hordozó is részese volt.
2016. 11. 29., 11:51

Feltalálták a drónszelídítő puskát

Ahogy a drónok egyre elterjedtebbé válnak, úgy használják őket egyre többen bűncselekmények elkövetésére.
2016. 11. 25., 09:20

Bács-Kiskun megye katonásan teljesít a toborzásban

A katonai toborzás elmúlt másfél évtizede alkalmából szerveztek ünnepséget csütörtökön Kecskeméten, az egyetem GAMF Karán.

  JETfly Magazin

2016. december 7-én, helyi idő szerint este 6 óra körül az Egyesült Államok tengerészgyalogsága (USMC) elveszítette egyik Japánban állomásozó pilótáját és F/A-18 Hornet repülőgépét.