2016. 12. 05. hétfő
Vilma
: 314 Ft   : 295 Ft Benzin: 339 Ft/l   Dízel: 352 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Felavatják Pákozdon a honvédség történelmét bemutató emlékparkot

Art of WAR  |  2010-03-11 16:39:45

Tavasztól barátságos környezetben, családi programnak kínálkozik a zöldövezetben elterülő, kellemes barangolásra hívó Pákozdi Katonai Emlékhely megtekintése. Az 1848-as forradalom és szabadságharc katonáinak emléket állító obeliszk környezetében az elmúlt évtized során példás civil-társadalmi összefogással emlékparkot alakítottak ki. A Magyar Honvédség több mint 160 éves történetének legemlékezetesebb eseményeit felelevenítő, uniós támogatással elkészült emlékpontot tekinthetnek meg a látogatók, melyet katonai ünnepség keretében adnak át március 12-én.

A külső szemlélő számára is nyilvánvaló, hogy az elmúlt egy évtized során jelentős beruházás zajlott Székesfehérvár szomszédságában Pákozdon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első csatájának emléket állító obeliszk környezetében. A beruházás célja, egy emlékpark megvalósítása volt. A cél nem kevesebb, mint a Magyar Honvédség történetének nevezetes eseményeit, az elmúlt 160 évét bemutatni.

A látogatók korszerü technika segítségével bepillantást nyerhetnek az első világháborús katonák hétköznapjaiba, végig sétálhatnak egy valódi lövészárok rendszeren. Megszemlélhetik a magyar békemissziónak emléket állító müveket. A parkban helyet kapott a Vitézi Rend oszlopa és az aradi 13 vértanúra emlékeztető oszlopcsoport is. A felsorolás koránt sem teljes, de az bizonyos, hogy a több helyszínes, korszerü installációval elkészített létesítmény minden korosztály számára tartogat meglepetést.

Az éveken át zajló építkezéseket és kialakításokat követően Pákozdon március 12-től teljes díszében pompázhat a park, amely elkészültével a látogatók számára is megnyílik. Az emlékközpont kialakításában a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) Székesfehérvári Szervezetének és Görög István ezredesnek, a szervezet titkárának úttörő szerepe van.

– A Pákozdi katonai emlékhely kialakítása nem előzmény nélküli. Kezdetei a rendszerváltáshoz nyúlnak vissza. Az akkori Magyar Néphadseregből alakuló új Magyar Honvédség nem nélkülözhette a civil társadalom támogatását. Hiszen a honvédség nem önmagáért van, hanem a társadalom akaratát hajtja vége – beszél a kezdetekről Görög István. Annak érdekében, hogy mindez érezhetővé váljon, alakult meg a Honvédség és Társadalom Baráti Kör, amely kiemelt feladatának tekinti, hogy a honvédelem ügyét minél közelebb vigye az állampolgárokhoz.

Amikor 1995-ben dr. Gyuricza Béla vezetésével megalakult a baráti kör, a vezetőség sokat tárgyalt arról, hol vannak azok a felületek, ahol nézeteiket szélesebb közönség előtt is kifejthetik. Ekkor indult el a „Székesfehérvár köszönti katonáit” rendezvénysorozat a város főterén, és számos vitadélutánra is sor került. Akkoriban Magyarország nem volt még a NATO-tagja, de a baráti kör már látogatást tett egy-egy békefenntartásban szolgálatot teljesítő alakulatnál. Szinte fantasztikusnak tünt, hogy a sorkatonai szolgálatot kiválthatja egy önkéntesekből álló haderő.

Kezdetben Székesfehérvár környezetében szerveztünk rendezvényeket, és megalakulásunk évében szeptember 29-hez kapcsolódóan Pákozdon rendeztünk önkormányzati vezetőkkel kerekasztal beszélgetést, a fiatalok számára pedig honvédelmi sportvetélkedőt hirdettünk – emlékezik vissza Görög ezredes.Mindez nem a véletlen müve, hiszen a Pákozd-Sukorói csata már önmagában is a magyar történelem egy döntő „eseményének” minősül. Ezen túl pedig beépült a magyarság tudatába is. Korosztályok, nemzedékek sokasága számára csengett ismerősen a hely neve: „Pákozd”.

Tudni kell, hogy szeptember 29-ét hosszú évtizedeken át 1992-ig a Magyar Néphadsereg, majd a fegyveres erők napjaként ünnepelték, míg végül bekövetkezett a váltás a magyar honvédelem napja elnevezéssel.

– Ebből is látható, hogy a kilencvenes évek elején a régi és az új egymás mellett éltek, s akkor sokan úgy gondoltuk Székesfehérváron, hogy nem kell mindent elfelejteni csak azért, mert az előző korszakból származott. A meglévő hagyományokhoz és helyszínekhez, legalább egy civil szervezetnek érdemes ragaszkodnia – hangsúlyozza a szervezet titkára. 1992-ben az addig a Magyar Honvédség tulajdonában álló pákozdi emlékoszlop és környezete könyvjóváírással került át Pákozd község önkormányzatának tulajdonába. Ám az önkormányzat is igen csak szükös lehetőségekkel rendelkezett, s 1995-re, a HTBK megalakulásának évére az emlékhely környezete meglehetősen elhanyagolt állapotot mutatott.

Elsőként tisztázni kellett, milyen lehetőségeket, értékeket rejt a Velence-tó lankáinál elterülő zöldövezet. Az akkor még málladozó történelmi obeliszk mellett helyezkedett el a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága fenntartásában müködtetett múzeum. Mindez egy 1,6 hektáros területen volt található, amelynek akkoriban még a határai sem voltak kellően ismertek. A közelben kialakított parkolóhelyen a csapadék méretes árkokat vájt ki magának. Hiányozott a helyszínt a nagyközönség előtt népszerüsítő média és marketing tevékenység. A látogatói létszám alacsonynak volt nevezhető, ennek ellenére az emlékhelyet évente ezrek keresték fel.

A tapasztalatok alapján megfogalmazódott, hogy a helyszín történelmi öröksége, és a célközönség egyaránt érdemesült arra, hogy egy jóval reprezentatívabb terület alakuljon ki Pákozdon. Mindehhez forrásokra kellette lelni. „De hát ki lesz a jövendő feladatok programgazdája és szervezője?” – tették fel a civil szervezetben több mint egy évtizede a logikus kérdést. Pákozd önkormányzata és Fejér megye múzeumának illetékesei egyaránt azt felelték, szívesen segítenek és csatlakoznak a megvalósítandó feladatokhoz, ám nekik is véges az erejük és anyagi forrásuk.

– Két esztendővel később 1997-ben már el kezdetünk készülődni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára. Felhívásban fogalmaztuk meg a kijelölt célt, az emlékhely helyreállításának feladatát. Sokan jelentkeztek támogatóként és segítőként, közös céllá vált a szándék, hogy 1998-ban valóban közös ünnep lehessen Pákozdon. Egyértelmü volt a számunkra, hogy támogatnunk, segítenünk kell egy olyan társadalmi mozgalom kibontakozását, amely azt célozza meg, hogy első ütembe helyreállításra, majd végeleges állapotába helyezze a katonai emlékhelyet. Az első felújítási és karbantartási munkálatok elkészültek, honvédségi segítséggel rendezték a terepet, ekkor készült el a szomszédos Don-kanyari emlékkápolna megközelíthetőségét elősegítő, dombon felvezető gyalogút is.

Még a kétkedők számára is bizonyító erővel hatott, amikor a szabadságharc 150. évfordulóján közel negyvenezer fő látogató részvételét regisztrálhatták az emlékhelyen. Az ünnepen a nagyszámú látogatók mellett a honvédelem teljes vezetése és több országgyülési képviselő is megjelent. Ez megerősítően hatott a baráti kör tagsága számára, hogy a meghatározott irány helyes. És a környezet számára is tudtul adta: erre a civil szervezetre érdemes odafigyelni.

– Elhatároztuk, hogy a múzeumi épületrészben egy emeleti tetőtér kialakításával, osztálytermeket építünk meg. Így lehetőség nyílna iskolai történelmi előadások számára is. Elkészítését 1999-re terveztük. Sajnos az év májusában szervezetünk akkori elnöke, dr. Gyuricza Béla tábornok elhalálozott, s ebből következően tervezett célunk megvalósítása is lelassult.

A következő esztendő a millecentenárium esztendeje volt, az ünnepségsorozat részeként további fejlesztésekre nyílt lehetőség pályázati támogatások elnyerése útján. A HTBK szervezete ekkor úgy döntött, hogy a megkezdett, de a tragikus események miatt félbe szakadt emeleti tér kialakítását tovább folytatja. A szervezet lényegében ekkor jelent meg önálló forrásokkal rendelkező építtetőként az emlékhely történetében.

Görög ezredes szerint szükséges, hogy az emlékpark látogatói képesek legyenek beleképzelni magukat a „katonakörülmények” közé, hogy folyamatában láthassák a magyar katonaság egykori és jelenlegi szerepvállalását, tevékenységét. Erre azért is van szükség, mert a mai fiatal generációk számára már nem adatott meg ugyan az a katonaélmény átélése, amellyel apáik, nagyapáik korosztálya rendelkezett. Mindehhez a tervek szerint a legmegfelelőbb körülményeket, feltételeket úgy lehet kialakítani, hogy bemutatják, az első honvédek, itt Pákozdnál véreztek el, az utódaik pedig ott harcoltak az első és a második világháború harcmezején és napjainkban kitartóan küzdenek a békefenntartás szolgálatában is.

Az emlékpontok stációi sok mindenre lehetőséget kínálnak, így például a történelmi folyamatok bemutatására, amely hozzásegíthet egyfajta érzelmi azonosulás kialakulásához. Az állomásokon a technika segítségével bepillantást nyerhetünk egy katona életének mindennapjaiba, és választ is adhatnak arra a kérdésre, hogy „ha én ilyen helyzetbe kerülnék, hogyan élnék akkor”.

A tervezők szándéka szerint a látványelemekkel tarkított pontokon szó szerint megfoghatóvá válik: a korábban élt állampolgár hogyan szolgálta a hazát, és miként volt képes – esküjéhez híven – hősiesen helytállni.

Több korszakelem segítségével épült fel egy olyan szellemi ív, amely 1848. szeptember 29-i pákozd-sukorói csatától kezdődik és átöleli a történelem 160 évét. Köztes időben pedig részletesen „beszámol” az első és második világháború eseményeiről, a 136 év sorkatonaság idejéről, életképek, valósághü technika, szemléltető eszközök, információs táblázatok segítségével. Helyet kapott napjaink katonaságát és a békefenntartást bemutató kiállítás, amelynek az új épület ad otthont. Ennek végső kialakítása most ölt testet – fogalmaz Görög István. A Szigeti és László Mérnöki Iroda Kft. által megtervezett projekt megvalósulását az Európai Unió mintegy 220 milliós támogatásával segítette. A kialakítás bonyolult folyamatát Pákozd Község vezette konzorcium Takács János polgármester úr irányításával végezte. Az emlékhely összességben 267 millió forintos összberuházás keretében valósulhatott meg, 85%-os támogatással, ami azt jelenti, hogy komoly önrésszel kellett hozzájárulnia a konzorciumi tagoknak. Ebben is a pákozdi polgároknak volt a nagyobb szerepük.

Minden értelemben egy új szellemiséget hordozó emlékhelyről van szó, amely már a nevében is utal az első számú célközönségre, hiszen a Katonai Emlékpark Pákozd (KEMPP) elnevezéssel nem titkoltan a fiatalabb korosztályok érdeklődését kívánják elsősorban felkelteni.

Tévedés lenne azonban azt mondani, hogy a végső kialakításhoz közeledő emlékhely területén csupán a magyar honvédség dicső múltjának szándékoznak emléket állítani. A terület mindig is rendelkezésre állt a szervezet általános és középiskolás korosztályokat foglalkoztató Military Klubjának rendezvényeire, de kiváló helyszínnek bizonyult a tavaszi-őszi időszakot átölelő főiskolásokat is mozgósító harci túrák számára.

A számadatok is beszédesek. A statisztikák szerint ugyanis Pákozdra évente 25-30 ezer ember látogat el. Nem csak az ország számos pontjáról érkeznek vendégek, de a határon túlról is. Nem kizárt, hogy közülük sokan csak a kiállítás anyagának köszönhetően kapnak átfogó képet a magyar honvédség múltjáról, jelenéről.

Görög István úgy véli a Katonai Emlékpark rengeteg további lehetőséget hordoz magában, s emiatt a baráti körnek a következőkben nem az építésre és fenntartására, hanem a tartalmi tevékenység továbbfejlesztésére, csinosítására, bővítésére kell koncentrálnia. A helyszín felavatásával egy időben a müködtetés és az üzemeltetés minden nyügét-terhét egy nonprofit közhasznú kft. veszi át, amely a továbbiakban azért felelős, hogy a látogatóknak fontos szolgáltatások napra készek legyenek, s hogy a lehetséges hibákat kiküszöböljék.

Kiemelt fontosságúnak számít a terület informatikai hálózata. A HTBK korszerü számítástechnikai háttérrel látta el a bemutatótermet, az előadótermet és vendéglátó egységet is magába foglaló múzeumi központot. Ha a központ elnyeri a látogatók tetszését (s erre minden esélye megvan) akkor nem csak a község, de a térség idegenforgalmi látogatottsága is jelentősen javulni fog. Mindez egységes fejlesztést és együtt gondolkozást jelent. Az Emlékhely Bizottság feladata az egyeztetés, amit az eltelt hét évben kiemelkedően eredményesen végzett, így a Honvédelmi Minisztériummal, Székesfehérvár MJ Város és Fejér megye önkormányzatával, a VADEX Zrt-vel és a többi együttmüködő szervezettel közösen. Ez egy rendszeres, a mindennapokban is megvalósuló együttmüködést jelent a felek között, amelyre – mint az ezredes mondja – országosan sincs sok példa. Az elért eredmény így valóban közös.

Bár térben igen csak távol esik a pákozdi helyszíntől, mégis jelentős kapcsolatban áll a 2009-ben az olaszországi Doberdóban felújítva átadott első világháborús katonai kápolna. S hogy melyek is ezek a kapcsolatok?

– Európában számos együttmüködés alakult ki első világháborús emlékhelyek felkutatására. Ehhez szervesen illeszkedik a világháborúban harcolt magyar katonák emlékeit összekapcsoló útvonal – magyarázza el Görög ezredes. Ennek egyik munkaneve a „Béke útja”, amelynek nyomvonalán végighaladva az emlékpontokat virtuálisan össze lehet kötni. A későbbiekben, szélesebb együttmüködés keretében, iskolai és családi kirándulás keretében fel lehet keresni helyszíneket. Az útvonal egyik ilyen állomása a doberdói egykori hadszíntér.

S hogy mi lenne az értelme? A válasz is könnyü rá: az unióban, a határok virtuálissá alakulásával együtt, a népek közötti fegyveres harcok is a múlté lehetnek. Ezt nem csupán emlegetni kell, de a felnövekvő nemzedékeket újból és újból emlékeztetni kell a hősiesség és hazaszeretet magasztos nagyságára és harcok értelmetlen pusztításaira egyaránt.

Napjainkban egyre többen járnak Észak-olasz, és Szlovén területekre nyári szabadságuk eltöltésére. Az utazók közül sokan talán nem is sejtik, milyen emlékek mellett haladnak el az autópályákon. A történelmi emlékekről a magyaroknak is illene tudnia. Mind ez arra ösztönözte a HTBK vezetését, hogy csatlakozzon olyan fejlesztésekhez, együttmüködőként és támogatóként, amelyeket külföldi állam, vagy azok önkormányzatai kezdeményeztek. Ennek ékes példája lehet a doberdói fennsíkra 2014-re tervezett közös európai emlékpark, ahol az egykori harcok idején mindkét oldalon százezrek haltak hősi halált. A nagy európai beruházásnak és programnak ehhez illeszkedő egyik emlékpontja lehet a Pákozdi Emlékpark. A létesítmény megvalósításában további nélkülözhetetlen segítséget nyújtott a HTBK és Pákozd önkormányzatán kívül a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, Sukoró önkormányzata és több civil szervezet is.

A baráti kör 15 éves jubileumát májusban ünnepli. E jeles évforduló pedig mindenképpen számvetésére ösztönözi a tagságot. „Hogyan tovább, melyek legyenek következő lépések?” felmerülő kérdéseire az idei közgyülésen kell válasz találni.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 11. 29., 11:51

Feltalálták a drónszelídítő puskát

Ahogy a drónok egyre elterjedtebbé válnak, úgy használják őket egyre többen bűncselekmények elkövetésére.
2016. 11. 25., 09:20

Bács-Kiskun megye katonásan teljesít a toborzásban

A katonai toborzás elmúlt másfél évtizede alkalmából szerveztek ünnepséget csütörtökön Kecskeméten, az egyetem GAMF Karán.
2016. 11. 21., 09:36

A képességnövekedés korszaka kezdődik

NFIU: fontos lépés a szövetségesi elkötelezettség terén.
2016. 11. 18., 09:34

Katonai temető - Solymár

Budapesttől alig 15 kilométerre, Solymár közelében helyezkedik el a brit katonai temető, 211 katona végső nyughelye, akik a Royal Air Force Magyarország fölött lelőtt bombázóin vesztették életüket 1944-ben.

  JETfly Magazin

Európa több országában vettek részt gyakorlaton a Pápán települt Nehéz Légiszállító Ezred C-17-es repülőgépei. Az úgynevezett Peacemaster Unity Off-Station Trainer 2016 (bázison kívüli kiképzés, OST) gyakorlatról szóló tudósítást az alakulat kommunikációs tisztjétől kaptuk.