2016. 12. 11.
Árpád
: 314 Ft   : 296 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Akik a szállítást tervezik

Art of WAR  |  2010-04-01 11:24:06

Mi a teendő akkor, ha egy magyar katonai alakulatot ki kell szállítani külföldre, esetleg utánpótlás kijuttatása szükséges valamelyik kontingens számára? A kérdésre roppant egyszerű a válasz: az MH Katonai Közlekedési Központ Nemzetközi Szállítástervező Központjához kell fordulni.

Ember legyen a talpán, aki elsőre képes összeszámolni, hogy egészen pontosan hány katonai szervezetnek ad otthont a fővárosban, a Zách utcában található Maléter Pál Laktanya. Egyebek mellett itt települ Magyar Honvédség Katonai Közlekedési Központja is. Az egyenruhások által csak KKK-nak „becézett” szervezet felelős a hadsereg csapatainak teljes körü belföldi és külföldi szállításáért, valamint az anyagszállításokért és a szállítmánykísérésért is. Ezúttal kifejezetten a nemzetközi szállításokra vagyok kíváncsi. Ezt a munkát az MH KKK Nemzetközi Szállítástervező Központja végzi.

Kis túlzással élve a Nemzetközi Szállítástervező Központ parancsnokának irodájába nehezebb bejutni, mint a washingtoni Fehér Házba. Már az épület főbejárata is csak az ott dolgozók mágneskártyájával nyílik, az egyszerü vendégkártya ide nem elég. Aztán a folyosón még újabb két biztonsági ajtón kell keresztülmenni, mire célhoz ér az ember…

Füzes József mk. alezredes irodájában újabb meglepetéssel találkozom: az ablakokat rács fedi, ámde belülről. Csodálkozástól elkerekedett szemmel teszem fel a kérdést: mi szükség van erre? Kiderül, nem a központ miatt szerelték fel a számzárral nyitható rácsokat. Az épületben olyan irodák is találhatók, amelyek egyebek mellett e különleges biztonsági intézkedéseket igénylik.

Az iroda falán térképek, egyiken Európa, másikon a Föld országai. Utóbbi felett pedig három falióra, az egyik a ZULU (vagyis az egyezményes koordinált világidőt – UTC), a másik a helyi időt mutatja. A harmadikon pedig az látszik, hogy éppen hány óra van az afganisztáni Kabulban. Ez utóbbira azért van szükség, mert a központ feladatainak nagy részét az Afganisztánban szolgáló magyar kontingensekkel és katonákkal kapcsolatos teendők teszik ki, így gyakran nem árt tudni, hogy éppen mennyi az idő a távoli, ázsiai országban. És persze a falon lóg a központ nem hivatalos logója is, amely földgömbnek és a NATO jelképének „összeházasításából” született meg, alapszíne pedig a KKK logójából átvett vörös.

– A Nemzetközi Szállítástervező Központ feladatait a KKK szervezeti és müködési szabályzata egyértelmüen szabályozza – mondja Füzes alezredes, aki előre elnézést kér, ha beszélgetésünket egy-két telefonhívás miatt félbe kell szakítani. A mindennapi munka itt eléggé „pörgős”, van úgy hogy egyszerre négy-öt feladattal is foglalkozni kell.

A legfontosabb feladat könnyen kikövetkeztethető a névből: itt foglalkoznak a Magyar Honvédség nemzetközi szállítási feladataival. Emellett pedig a Magyarországra érkező, vagy éppen az ország területén átutazó külföldi csapatok mozgásának koordinálásával. Egyedül azok a „müveletek” nem tartoznak a központ irányítása alá, amelyeket a Magyar Honvédség AN–26-os szállító-repülőgépeivel végeznek, hiszen ezeket az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Müveleti Központja végzi.

A Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásából adódóan a külföldi missziók kiszolgálása élvez prioritást a Nemzetközi Szállítástervező Központban. Ezen belül is a legnagyobb kihívás Afganisztán, ahol jelenleg a Magyar Honvédség több mint háromszáz katonája szolgál. A váltóállomány kijuttatása, a missziójukat befejezők, valamint a szabadságra érkezők hazaszállítása, illetve az utánszállítások megszervezése komoly feladat a központban dolgozó szakemberek számára. Már csak a több, mint négyezer kilométeres távolság miatt is…

 A repülőgépes személy-, és anyagszállításokra egy, a civil szférában müködő, nemzetközi szállítmányozási cég magyar képviseletével kötöttek komplex keretszerződést. A meghatározott feladatokra e cég gyüjti be a piaci szereplők árajánlatait, amelyek közül a központ vezetése dönt arról, hogy melyik jelentkezőt bízzák meg a szállítással. Sajnálatos tény, hogy a nyugati országok légitársaságainak gyakran problémát okoz az egykori szovjet utódállamokban a berepülési és a diplomáciai engedélyek beszerzése. Márpedig egy Magyarországról induló repülőgépnek át kell repülnie Románián, Bulgárián, Törökországon, Azerbajdzsánon, Grúzián, Örményországon és Türkmenisztánon is, hogy afgán légtérbe érjen. Mindez azt jelenti, hogy egy-egy repülésre legalább tucatnyi, különféle engedélyt kell beszerezni.

Éppen ezért az eszközöket és az anyagokat leginkább a volt szovjet utódállamok légitársaságainak repülőgépeivel szállítják ki, illetve haza. Az elmúlt években vittek már magyar hadfelszerelést Afganisztánba kazah, üzbég, azeri, grúz, fehérorosz, ukrán és orosz szállító-repülőgépek is. A legutóbb például egy grúz felségjelü IL–76-os „monstrummal” jutottak el a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport páncélozott tüzszerész jármüvei Budapestről Afganisztánba.

Füzes alezredes elárulja: a katonák szállításánál igyekeznek a régi típusú, szovjet gyártmányú szállítógépeknél komfortosabb megoldást találni. Ezért mostanában egy, az Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett céggel szállítják ki és hazafelé is a magyar katonákat. E légitársaság jól felszerelt, kényelmes, sugárhajtású repülőgépei erre a feladatra tökéletesen alkalmasak.

Természetesen vannak más lehetőségek is az Afganisztánba történő szállításra – árulja el a parancsnok. Ezek az úgynevezett légihidak, amelyeket egyrészt maga a NATO, másrészt pedig az ISAF misszióban részt vevő tagországok hadseregei müködtetnek. A repülőgépek kapacitásainak függvényében, a központ e légihidak segítségével juttatja el a kisebb utánpótlási szállítmányokat Magyarországról Afganisztánba. Emellett pedig váltások és a pihentetések között felmerülő rendkívüli személyszállítások is ezen légihidak segítségével történnek. Mindennek csak egy hátránya van: amíg a bérelt repülőgépek magyarországi repülőterekről szállnak fel, addig a légihidak gépei külföldi katonai bázisokról, illetve polgári repülőterekről indulnak. Azaz odáig el is kell juttatni a magyar felszerelést és személyeket. Közúton az anyagok kiszállítását a kaposvári MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred végzi, míg a személyek ki-, illetve hazaszállítását az MH KKK saját eszközeivel igyekszik megoldani.

Afganisztán mellett a Nemzetközi Szállításszervező Központ másik fontos feladata a koszovói KFOR-misszióban szolgáló magyar kontingens (és természetesen az egyéni beosztásokban tevékenykedők) ki-, és hazajuttatása. A szabadságoltatás megszervezése alapvetően AN–26-os repülőgépekkel történik, de volt már rá példa, hogy ezeket a szállításokat is bérelt repülőgépekkel kellett megoldani. Mivel Koszovóba az anyag-utánszállítás közúton történik, csak a katonák váltásáról kell a központnak gondoskodnia, egy évben két alkalommal – mondja Füzes alezredes, akitől megtudom azt is, hogy Ciprusra és a Sínai-félszigetre pedig pont az anyagszállítást kell megoldaniuk, hiszen a békefenntartó katonák hadmüveleti területre juttatása a missziókat felügyelő ENSZ feladata.

A továbbiakban a parancsnokkal arról beszélgetünk, hogy a központ a légi mellett vasúti és vízi szállításokkal foglalkozó szakemberekkel is rendelkezik. Előbbinek akkor van feladata, ha magyar egység vasúton indul külföldre, vagy ha más országok alakulatai érkeznek hazánkba egy-egy nemzetközi gyakorlatra. Így természetesen a májusban kezdődő Clever Ferret 2010 gyakorlaton is lesz munkájuk a vasúti részleg szakembereinek, hiszen a tervek szerint több, katonai technikai eszközökkel megrakott vasúti szerelvény érkezik Magyarországra Olaszországból.

Természetesen közúton – azaz ahogy a katonák egymás között mondják: saját lábon – is érkeznek külföldi csapatok a Magyar Honvédség idei legnagyobb kiképzési rendezvényére, ám ezen katonai konvojok mozgásának koordinálása a KKK más részlegeinek a feladata – tudom meg Füzes alezredestől.

Tengeri szállítást az utóbbi időben ritkán kellett szervezniük a központ munkatársainak – mondja a parancsnok. A legutóbbi ilyen „akció” 2008-ban volt, amikor is a Krétán végrehajtott éles légvédelmi rakéta lövészetre induló győri alegység technikai eszközeit a szlovéniai Koper kikötőjéből hajón szállították ki a földközi-tengeri szigetre. Addig viszont vasúton mentek, tehát – ahogy itt a központban mondják – kombinált szállítással jutottak el céljukig. Ennek ellenére a központ állománya felkészült az ilyen jellegü feladatokra is.

Korábban – amikor még létezett az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, illetve az ennek alárendeltségében müködő Közlekedési Főnökség – gyakoribbak voltak a tengeri szállítások. Például az Irakban szolgáló MH Szállító Zászlóalj felszereléseinek, valamint a Zöld-foki Szigeteken megrendezett NATO Ragáló Erők gyakorlatra induló magyar alegység ki-, és hazajuttatása is tengeren történt.

Megtudom: a Magyar Honvédségben egyedül a Nemzetközi Szállítástervező Központ jogosult az MH Pápa Bázisrepülőtéren müködő NATO Nehéz Légiszállító Ezred C–17-es szállító-repülőgépeinek használatát igényelni. Ebben az évben egyébként 35 óra áll a Magyar Honvédség rendelkezésére, hogy a magyar felségjelet viselő három hatalmas Globemaster repülőgép valamelyikével szállítási feladatot hajtson végre.

– Valószínüsíthető, hogy ezt az időt ki is fogjuk használni, mint tettük ezt tavaly, a rendelkezésünkre álló nyolc órával – árulja el Füzes alezredes, akitől megtudom azt is, hogy hasonló módon lehetőségünk van a SALIS (Startegic Airlift Interim Solution) megállapodás keretein belül AN–124 szállító repülőgépek alkalmazására is, melyek éves szinten 24 órában állnak a Magyar Honvédség rendelkezésére. Ennek felhasználására a várható feladatok tükrében szintén komoly esély van.

– Az eddigiekből jól látható, hogy a nemzetközi szállítások szervezése komoly nemzetközi kapcsolatokat igényelnek. Ezért több nemzetközi szervezetnek is a tagjai vagyunk és ahol csak lehetséges képviseljük hazánk és a Magyar Honvédség érdekeit, valamint kihasználjuk a szervezetek adta lehetőségeket – mondja a parancsnok, majd a beszélgetés végén szó esik arról is, hogy a központ rendkívüli feladatai közé tartozik az esetleges természeti katasztrófákat követő magyar humanitárius segítségnyújtások katonai teendőinek megtervezése. Éppen a napokban küld a Magyar Honvédség takarókat a földrengés sújtotta Haitibe egy európai NATO légibázison keresztül, a Nemzetközi Vöröskereszt felkérésére. Ez a KKK több részlegének, így a Nemzetközi Szállítástervező Központnak is feladatot jelentett.

Még jóformán be sem fejezzük a társalgást, amikor ismét megszólal a parancsnok mobiltelefonja. Ezúttal Székesfehérvárról hívják, újabb, sürgős feladat érkezett. Emiatt pedig szükséges egy munkaértekezlet összehívása. Nincs mit tenni, indulnom kell. Kifelé menet még a falon található időmérőre: Afganisztánban éppen két óra van…

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 07., 09:44

Tank nap Szlovákiában

Tank Nap Trenčianske Stankovce-ben, haditechnikai bemutatókkal. 2016. július.
2016. 12. 05., 16:22

A Tomcat nyomában

1976 szeptemberében Skócia közelében rendezték meg a Team Spirit ’76 tengeri hadgyakorlatot, amelynek a USS John F. Kennedy repülőgép-hordozó is részese volt.
2016. 11. 29., 11:51

Feltalálták a drónszelídítő puskát

Ahogy a drónok egyre elterjedtebbé válnak, úgy használják őket egyre többen bűncselekmények elkövetésére.
2016. 11. 25., 09:20

Bács-Kiskun megye katonásan teljesít a toborzásban

A katonai toborzás elmúlt másfél évtizede alkalmából szerveztek ünnepséget csütörtökön Kecskeméten, az egyetem GAMF Karán.

  JETfly Magazin

2016. december 7-én, helyi idő szerint este 6 óra körül az Egyesült Államok tengerészgyalogsága (USMC) elveszítette egyik Japánban állomásozó pilótáját és F/A-18 Hornet repülőgépét.