2017. 06. 23. péntek
Zoltán
: 309 Ft   : 277 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A hadseregek is megszenvedik a klímaváltozást

Art of WAR  |  2010-05-14 09:27:50

Katasztrófavédelmi konferenciát szerveztek a Honvédelmi Minisztériumban, melynek célja a Magyar Honvédség klímaváltozással kapcsolatos érintettségének, az éghajlatváltozás biztonsági tényezőinek feltárása és az ebből következő feladatok behatárolása volt.

Megnyitóbeszédében Hazuga Károly altábornagy, a HM Honvéd Vezérkar főnök-helyettese felhívta a figyelmet a honvédség 2006-os árvízi védelemben kifejtett erőfeszítéseire. Mint mondta, szerencsére az elmúlt időszakban nem történt katasztrófahelyzet, de napjaink tendenciái előrevetítik az esetleges jövőbeli problémákat.

A megnyitó után elsőként Kovács László alezredes, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatának (GEOSZ) szolgálatfőnök-helyettese tartott előadást Az éghajlatváltozás hatásai a globális biztonságra címmel, melyben úgy fogalmazott: a következő 100 évben biztosan fel kell készülni a nagy mértékü klímaváltozásra. „Felgyorsult a globális felmelegedés és várható a globális középhőmérséklet további növekedése, hiszen az elmúlt száz évben is ez a tendencia alakult ki. Hangsúlyozni kell továbbá a szén-dioxid koncentráció változásait is”, mondta, majd kiemelte a környezetre hatást gyakoroló antropológiai hatásokat, vagyis az emberi szennyeződés kártékony hatását. Előadásából megtudtuk: 100 éven belül akár 4 fokkal is emelkedhet a középhőmérséklet, a folyamatok pedig a csapadékeloszlás megváltozását is magával vonják. Kovács László hangsúlyozta: a környezeti feltételek romlása szárazságot eredményez, az aszály kialakulásának lehetősége kétszeresére nő – ez vonatkozik a mediterrán térségre is. „A csúcshőmérséklet változása akár 8 fokos változást is eredményezhet – ennek következtében felerősödhetnek és megszaporodhatnak az erdőtüzek, melyek egyre gyakoribbak és nagyobb kiterjedésüek lehetnek”, mondta. Kitért a termőterületek csökkenésének veszélyeire is. Mint mondta, a gabonafélék, vagy épp a szójabab termelésben komoly károk keletkezhetnek, nem beszélve az Ázsiai rizstermelésről, melyben nagyjából 30 százalékos csökkenésre lehet számítani. További probléma korunk egyik legfőbb kérdése, a vízhiány, valamint a jégolvadás és a tengerszint növekedése is. Utóbbival kapcsolatban az alezredes mondta: ha a grönlandi jégtakaró elolvad, az olvadt jég akár 7 méterrel is megnövelheti a tengerszintet.

Felhívta a figyelmet az extrém viharokra, a trópusi ciklonokra és az ezekből kifejlődő hurrikánokra is, a halászat kérdéskörére, majd áttért a biztonságpolitikai kockázatokra is: áremelkedés, munkanélküliség, elszegényedés, éhezés, ivóvízhiány alakul ki, és romlani fognak a közegészségügyi feltételek – mint mondta, mindez társadalmi feszültséghez vezethet. „Harc indul az erőforrásokért, a tengerszint emelkedésével, vagy a sivatagosodással pedig területek tünhetnek el – ez háborúhoz vezethet, akárcsak a határviták, vagy a kiaknázatlan területek megszerzésére való törekvések”, hangsúlyozta Kovács László. Utóbbival kapcsolatban példaként a sarkvidéki jégolvadást emelte ki, mely során új kereskedelmi útvonalak nyílhatnak meg, mely szintén okot adhat a háborúskodásra. Az energiaellátás problémái is szóba kerültek. Mint mondta, a veszélyeztetett régiók instabillá válhatnak. „A Föld népessége nő, és egy rossz kormányzati politika tetézheti a bajt. Lázongások törhetnek ki, és a szélsőséges elemek térnyerése, a migráció miatt etnikai, vallási konfliktusok, a radikalizálódás lehet a jellemző”, tette hozzá az alezredes, aki végezetül sürgette egy cselekvési terv kidolgozását.

A konferencia második előadója, Prof. Dr. Mika János meteorológus, éghajlatkutató, az MTA doktora a klímaváltozás tendenciáiról és következményeiről beszélt. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség beavatkozott az energiamérlegbe. Kiemelte az ózonkoncentráció változását, de mint mondta, a kilencvenes évektől kezdve mégis stagnálás mutatható ki egy nemzetközi egyezmény értelmében. A professzor kitért a fényszennyezésre, valamint - akárcsak a korábbi előadó - szintén hangsúlyozta a tengerszint változásainak következményeit, a tengeri jég visszahúzódását. Példaként az Aral-tó méretének csökkenését emelte ki, de hozzátett egy hazai vonatkozású példát is: a jelenlévők megtudhatták, hogy a Balaton 30 év alatt 100 milliméterrel vált kisebbé.

A meteorológus kiemelte továbbá a városi légszennyezettség következményeit és a talajhőmérséklet változásait is. „Hosszabbak lesznek a száraz napok, ám ha csapadékos lesz az idő, akkor viszont gyakran fog esni”, hangsúlyozta a kutató.

Prof. Dr. Bukovics István ny.tü.mk. vezérőrnagy, az MTA doktora ugyancsak a jövő 10 legproblematikusabb kihívására hívta fel a figyelmet: ezek közül példaként emelte ki az ökológiai rendszert, a Föld mélyét, az óriás városokat, az óceánokat, a nyersanyagkincseket és a vizet is. A vezérőrnagy szerint új kihívásokkal is szembe kell néznünk, mint a kritikus infrastruktúrák, a nemzetközi terrorizmus, a globális klímaváltozás, valamint a társadalmi változások, de szóba került a nemrégiben bekövetkezett vulkánkitörés is, mely szintén új kihívást jelenthet napjainkban. A professzor rámutatott a VAHAVA (Változás-hatás-válaszadás) elnevezésü programra, mely a klímaváltozásra való felkészülés feladatait, következményeit hivatott rendszerezni, valamint a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiáról (NÉS) is bővebb információkat tudhattak meg. Ez utóbbiról kiderült: a program 2007-ben lépett hatályba, és a kibocsátással kapcsolatos védekezési kérdések összefogását, valamint a társadalmi klímatudatosság bevezetését tüzte ki céljául. A stratégia továbbá minden régiót, szervezetet, területet, médiumot megvizsgál, amelyre hatással lehetnek e változások. A professzor előadásában elmondta: a NÉS programok kétévente kerülnek napirendre, mely során a szakmai fórum áttekinti az intézkedéseket és megvitatják a következő két év teendőit is. A jövő feladatait tekintve a professzor a mitigáció (enyhítés), az adaptáció, az optimum-keresés lehetőségeire hívta fel a figyelmet, és azt mondta: a lakosságot fel kell készíteni a védekezésre, és az alkalmazkodásra. Rámutatott továbbá arra, hogy szükség van fejlett közigazgatásra, védelmi igazgatási jogrendszerre, és megbízható partnerségre is.

A konferencián Prof. Dr. Padányi József mk. ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettese, az MTA doktora Az éghajlatváltozás hatása a katonai erőre címmel tartott előadást. Az ezredes elsőként az Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia példáját hozta fel. „Mindkét országra kiterjedt katonai jelenlét jellemző, így számos ponton találkozhatnak a klímaváltozás problémáival”, magyarázta a professzor. „Amerikában 2007-ben hívták fel a katonai vezetők figyelmét arra, hogy az éghajlatváltozás közvetlenül fenyegeti a katonai erőt. Ezen belül elmondható, hogy napjainkban mintegy harminc katonai támaszpontot fenyeget a tengerszint emelkedése. Természetesen ezáltal a tengeri utak biztonságát is befolyásolja az éghajlatváltozás”, fejtette ki. A rektorhelyettes úgy fogalmazott: zavarok keletkezhetnek az élelmiszer-és vízellátásban, és destabilizáció léphet fel Afrikában.

A magyar helyzetről Padányi József kiemelte, hogy ugyan a Nemzetbiztonsági Stratégia környezetvédelmi oldalról közelíti meg a kérdést, a Nemzeti Katonai Stratégia azonban a katonai eszközök megelőzésben való felhasználásáról értekezik. A professzor szintén hangsúlyozta a NÉS fontosságát, majd ugyancsak kitért a klímaváltozás lehetséges következményeire (árvíz, belvíz, özönvízszerü esőzések, jégeső, aszály, hőséghullámok stb.) is. Kiemelte: a a katasztrófahelyzetek Magyarországon évente 150-180 millió forintot követelnek az államtól. Példaként az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Müszaki Zászlóaljat hozta fel: a 450 fős alakulat energia-és áram fogyasztását szemléltetve megállapította, hogy bár az alakulat nem túl nagy (hiszen a Magyar Honvédség mindössze 2 százalékát teszi ki), mégis jelentős hatással van környezetére.

A honvédség feladataival kapcsolatban Padányi József kiemelte az árvízveszélyt, valamint az expedíciós, missziós feladatokat is, ahol nyilvánvalóan extrém körülmények között dolgoznak a katonák. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta a különböző tényezőket, melyek hatással lehetnek a külszolgálatot teljesítő katonákra, így a magas hőmérsékletet, az egészségügyi helyzetet, a fényviszonyokat, a légszennyezést, és a légmozgást. „A válasz erre a megfelelő ruházat, a technikai eszközök, oltások, a megfelelő árnyékolás, a higiénia és a táborépítés szabályainak betartása”, emelte ki. Summázva az eddigieket, a professzor úgy fogalmazott: a katonai erő a klímaváltozás okozója és elszenvedője is egyben.

Dr. Láng István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízkár-elhárítási Főosztályának főosztályvezetője a klímaváltozás hidrológiai helyzetéről, valamint a magyarországi folyók vízjárására kifejtett hatásáról beszélt a hallgatóságnak, majd bemutatta a magyar árvízvédelmi rendszert. Példáival rámutatott: Magyarország árvíz-átvezetési kényszerben van, és a viszonylag sík terep miatt korlátozottak a lehetőségek a változtatásra. Mint azt a szakember elmagyarázta: ennek az lehet a következménye, hogy a víz saját medre hordalékait kezdi el felszedni, a fő medrek pedig lesüllyednek. „A terep és a mellékágak együttesen feltöltődnek – hiába csökken a főmeder, az árvíz számára így kevesebb hely áll rendelkezésre, ez pedig problémákat okozhat.” A klímaváltozással kapcsolatban a professzor számos lehetőséget vonultatott fel a résztvevők előtt: az árvíztöltések áthelyezése, a hullámtér növelése, a töltések magasítása, a szükségtárolók kialakítása is szerepelt többek között a megoldások között. A főosztályvezető végezetül a honvédség jellemző szerepeiről azt mondta: olyan megbízható és nagy emberállományról van szó, mely parancsra teljesít.

A rendezvényen előadást tartott Sándor Valéria, az Országos Meteorológiai Szolgálat Repülésmeteorológiai Osztály osztályvezetője is, melyből kiderült: a Föld katasztrófáinak zöme meteorológiai eredetü. Mint mondta, e jelenségek több ok miatt is megszaporodtak: a klímaváltozás mellett a gyorsabb információáramlás, a média szerepe és a meteorológiai eszközök fejlődése is befolyásolta a változásokat. Az előadáson a szakember kitért a hurrikánok előfordulásainak esélyeire, valamint a napjainkban oly sokat emlegetett vulkánkitörésre is. A katonai elhárításban való szerepről a meteorológus azt mondta: az meteorológiai előrejelzés fontos lehet a megelőzéshez, a helyreállítási szakaszban pedig az okok feltárásában nyújthat segítséget. „A 2006. augusztus 20-ai ünnepség után számos változás történt: elsősorban az, hogy a MH Katasztrófavédelmi Operatív Törzs rendre tanácskozik az állami rendezvények esetén, ahogyan ilyen események során állandóan biztosítják a meteorológiai szolgáltatásokat és jelentéseket is”, hangsúlyozta Sándor Valéria.

A konferencián az éghajlatváltozás egészségügyi hatásai is szóba kerültek, mellyel kapcsolatban Dr. Kohut László orvos alezredes (HM ÁEK) tartott előadást. Az alezredes a már említett hőmérséklet-változással kapcsolatban elmondta: veszélyezteti a népességet, ezáltal emelkedhetnek a kitelepítések, melyek pszichés traumát okozhatnak, de nő a fertőzések kockázata is, a menekültek száma pedig nő. Mint mondta, a világon a klímaváltozás következtében az alultápláltság, a betegségek, a maláriás fertőzések a hasmenéses megbetegedések is egyre gyakoribbak.

Az orvos alezredes sokkoló adatokkal támasztotta alá állításait. „Több mint 1,5 milliárd ember nem jut tiszta vízhez, és több mint 1 milliárd ember 3 órát tesz meg, hogy tiszta vizet ihasson. Naponta 3000 gyerek hal meg maláriában. 800 millióan éhesen fekszenek le, és évente 10 millió gyermek hal éhen ”, sorolta a példákat, majd az élelmiszer-termelésről is beszélt. A maláriával kapcsolatban hangsúlyozta: a reptéri malária, a nyugat-nílusi-, a sárga-, a Rift-völgyi, a chikungunya-láz Európában is elterjedhet. Előadása végén kiemelte, hogy napjainkban több uniós egészségügyi szervezet (például a Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ, az ECDC) és cselekvési terv igyekszik a megelőzésben és a gyógyításban egyaránt megoldásokat találni.

Végezetül Borsos József mk. alezredes, a Magyar Honvédség Válságkezelési és Elemző-értékelő Osztályának mb. osztályvezetője tartott előadást „A MH lehetséges feladatai a klímaváltozás hatásai figyelembevételével” címmel. Mint mondta, a honvédség célorientált szervezet, amely a súlyos szerencsétlenségek megelőzésében, megóvásában, védelmében is részt vesz. A honvédség képességeit illetően úgy fogalmazott: előny a nagy létszám, az élő erő és az eszköztár is, mely szükség esetén igen rövid időn belül rendelkezésre állhat - mint mondta, a vezető elemek 3 órás készenléti szolgálatban teljesítenek, a munkacsoportok pedig 12 órán belül képesek útra indítani adott feladatra munkaidőn belül szakembereiket.A honvédség logisztikai hátterét bemutatva rámutatott a speciális eszközök, védőfelszerelések, jármüvek meglétére is. Mint mondta, az emberi erőforrás mellett széles szakmai spektrumon mozog a honvédség személyi állománya.

Az alezredes a feladatokra kitérve az mondta: az árvíz, belvíz, légi-és teherszállítás, ellenőrző-és áteresztőpontok létesítése, a robbantás,a vontatás, az elsősegélynyújtás, a kutató-átvizsgálási feladatok, az akadálymentesítés is többek között feladataik közé tartoznak. Hozzátette: 2000 fős munkacsoportok dolgoznak, és új elemként jelent meg a honvédség életében az Influenza-Pandémia Bizottság. Kifejtette: a speciális munkacsoportok a nukleáris veszélyhelyzetre vannak felkészülve.

Végezetül az alezredes úgy fogalmazott: a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi rendszere alapvetően alkalmas az éghajlatváltozásból adódó feladatokat kezelni, képes mozgósítani a megfelelő erőket, és további képességek esetleges bevonásának lehetőségeire is fel van készülve.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017-06-15 10:11:21
A tajvani kormány a napokban ingyen és bérmentve 2 darab UH-1H típusú forgószárnyast adott át Burkina Faso-nak. Az ünnepélyes átadáson részt vett a Tajvani Légierő parancsnoka, Wang Shin-Lung altábornagy is, aki épp az országban tartózkodott.
2017-06-14 10:37:40
Európai és magyar szempontból egyaránt fontos döntés a honvédség iraki szerepvállalásának meghosszabbítása és kibővítése, a 2018-as honvédelmi költségvetésből pedig a katonák illetményének emelésére és fejlesztésekre egyaránt jut forrás – mondta Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes június 13-án, Budapesten.
2017-06-13 09:40:32
Műveleti készenlétet jelentett az MH Légi Tanácsadó Csoport. A helikoptervezetők, fedélzeti technikusok és repülő-műszaki kiszolgáló személyzet tagjai május közepén érkeztek meg afganisztáni állomáshelyükre.
2017-06-12 16:15:51
A napokban a szaúdi weboldalak arról számoltak be, hogy a Szaúd-Arábiai Nemzeti Gárda 2017. június 4-én átvehette az első AH-6i Little Bird típusú könnyű-harci helikoptereit. A típus az országban az AH-6SA nevet kapja majd meg.
2017-06-07 12:44:12
A napokban az East Pendulum weboldal tette közzé, hogy több mint két év várakozás után, az AVIC kínai állami repülőgépgyártó vállalat megkezdte az új, turbólégcsavaros Y-30 névre keresztelt katonai teherszállító repülőgép fejlesztési programját.
2017-06-06 09:54:37
Kéthetes harckocsizó altiszti szakmai tanfolyamot tartott az MH Altiszti Akadémia a „nullaponti” lő- és gyakorlótéren május végén. Érdekesség, hogy a tanfolyam részeként lefolytatott harckocsiparancsnok-képzésre tizenhárom esztendeje nem volt példa az akadémián, illetve jogelőd szervezeteinél.
2017-06-01 10:10:00
1941. december 10-én délután, miközben még mindig vastag fekete füst gomolygott Pearl Harbor tengerészeti támaszpontja felett, a Maláj-félsziget partjainak közelében, a HMS Prince of Wales csatahajó és kísérője a veterán HMS Repulse csatacirkáló élethalálharcát vívta a rájuk támadó, több tucatnyi japán bombázó és torpedóvető repülőgéppel.
   MÁSOK ÍRTÁK
Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis harmadik alkalommal szervezte meg a nyári Honvédelmi Tábort.
2017. 06. 21., 15:33
A Magyar Honvédség szervezeteinek hajtó-, kenő- és karbantartó anyagokkal, üzemanyag-technikai eszközökkel, hűtőfolyadékkal történő ellátásáért az MH Anyagellátó Raktárbázis hetényegyházi bázisparancsnoksága a felelős.
2017. 06. 21., 15:30
A kecskeméti születésű Ács Arnold Bence fiatalon kezdett oroszul tanulni. Egyetemistaként már önkéntes­ volt Oroszországban, ahová­ azóta is rendszeresen vissza­jár. A Don-kanyarban a magyar hadsereg emlé­keit kutatja.
2017. 06. 16., 14:01
Elismeréssel köszöntötte az afgán hadsereg légierejének kiképzését végző RSM egyéni tanácsadó csoport tizenegy fős váltását újra Szolnokon Kiss Róbert ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis törzsfőnöke.

  JETfly Magazin

2017. június 21-én, szerdán, ünnepélyes keretek között érkezett meg az első Gulfstream G550 kormánygép Varsó nemzetközi repülőterére, melyet várhatóan júliusban követhet a második példány, leváltva ezzel a korábban szolgáló Tu-154M és Jak-40 VIP repülőgépeket.