2017. 04. 26. szerda
Ervin
: 312 Ft   : 286 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Az egyik legvéresebb partraszállás

Art of WAR  |  2011-02-21 12:00:00

1945. február 19. és március 26. között zajlott le minden idők egyik legvéresebb partraszállása a japán Ivo Dzsima szigetén, ahol mintegy 110 ezer amerikai katona vívott öldöklő küzdelmet a kevesebb mint ötödannyi japán védővel. A japánok közül mindössze alig több mint ezren maradtak életben, az Egyesült Államok hadseregének vesztesége pedig megközelítette a hétezer főt.

Ivo Dzsima egy kicsi, mindössze 21 négyzetkilométernyi területü vulkanikus sziget a Csendes-óceánon, 1200 kilométerre délre Tokiótól, melynek a második világháborúban nagy stratégiai jelentősége volt: a japánoknak szükségük volt az itteni rádióállomásra az amerikai légitámadások biztos és gyors előrejelzéséhez, az amerikaiaknak viszont ezen állomás kiiktatása mellett nélkülözhetetlen lett volna egy olyan légikikötő, ahonnan a repülők már elérhetik a szigetország fővárosát. A japán hadvezetés tudta: csupán idő kérdése, hogy mikor indul meg az amerikai támadás Ivo Dzsima ellen, így a sziget mintegy ezer polgári lakosát már 1944-ben evakuálták. A védelem felelőse Kuribajasi Tadamicsi tábornok lett.

Az Ivo Dzsimáért vívott csata a második világháború első japán területen vívott ütközete volt: az amerikai offenzíva több hetes előzetes bombázás után 1945. február 19-én vette kezdetét a tengerészgyalogság három hadosztályának partraszállásával. Az amerikaiak komoly túlerőben voltak, ennek ellenére keserves és véres egy hónap várt rájuk Ivo Dzsimán: a japánok komplex bunker- és barlangrendszereket építettek ki a vastag vulkanikus porréteg borította szigeten, melyeket sem a bombázás, sem a partraszállás tüzérségi előkészítése nem tudott kiiktatni, a lánctalpas kétéltü jármüvek pedig elakadtak a parton, így könnyü célpontot jelentettek a védők számára.

Az egyik legvéresebb partraszállás  Habár az amerikaiak már február 23-án kitüzték a sávos-csillagos lobogót a sziget legmagasabb pontjára, a 166 méteres Szuribacsi-hegyre, a japánok továbbra is elképesztő dühvel védekeztek a rohamok ellen: Kuribajasi tudta, hogy hosszabb távon nincs esélyük, ám ennek ellenére is megtiltotta katonáinak az öngyilkos rohamokat, és parancsba adta, hogy minden japán katona próbáljon meg legalább tíz amerikaival végezni, mielőtt a halálba menne. E hozzáállás következtében mindkét oldal elképesztő veszteségeket okozott a másiknak: az amerikai erők parancsnoka, Holland Smith tábornok előzetesen mindössze öt napos ostromra számított, de a harcok végül harminchat napon át zajlottak, méghozzá egy szemernyit sem csökkenő intenzitással. A sziget természeti viszonyai nemcsak a támadók dolgát keserítették meg. Mivel Ivo Dzsimán nincs fogyasztható ivóvíz, miután a japánok felélték készleteiket, a katonák esővizet ittak, és számos fertőzést kaptak el. Sokan vesztek oda bunkerásás közben is, amit a sziget meleg földje és kénes kipárolgása is csak nehezített.

Az amerikaiak végül március 26-án foglalták el Ivo Dzsimát, ám számos japán katona még ezután is képes volt nekik további emberveszteségeket és kellemetlenségeket okozni, mivel beásták magukat a bunkerek mélyére, és gerillataktikával támadták az ellenséget. A 22 ezres japán erők vesztesége közelítette a 21 ezret, alig több mint kétszázan estek amerikai fogságba. A 110 ezres partraszálló hadseregből 6821-en vesztek oda a csatában, és közel húszezren szenvedtek sérüléseket. Az Ivo Dzsima-i partraszállásért huszonhét kongresszusi érdemrendet adományoztak a harcokban részt vevő amerikai katonáknak, többet, mint azelőtt bármilyen csatáért.

Emellett az AP fotósa, Joe Rosenthal híres zászlótüzős felvétele alapján készült el az az emlékmü is, mely az Arlingtoni Nemzeti Temetőben áll. Hollywood számos filmben emlékezett meg az amerikai történelem egyik legvéresebb csatájáról, ezek közül a leghíresebbek a John Wayne főszereplésével készített 1949-es Sands Of Iwo Jima és Clint Eastwood 2006-os dupla alkotása, melyek közül A dicsőség zászlaja az amerikaiak, a Levelek Ivo Dzsimáról pedig a japánok szemszögéből mutatja be az eseményeket.

Az amerikai hadsereg egészen 1968-ig állomásozott a szigeten. Ivo Dzsimán jelenleg nem élnek civil lakosok.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017-04-12 11:12:52
A fehérorosz Belta hírügynökség a napokban tette közzé, hogy 2017. április 7-én újabb Mi-8MTV-5 típusú forgószárnyasokat vehetett át az ország légiereje. A helikopterek a Macsulisah légibázisra érkezek, összesen 6 példány.
2017-04-19 10:02:21
2017. február 3-án az Egyesült Államok tengerészetének hajóregiszteréből törölték az USS Enterprise-t, azaz becenevén a Big-E-t.
2017-04-05 09:24:10
A NATO-tag Lengyelország – földrajzi fekvésénél és történelménél fogva – jogosan tekint aggodalommal keleti határain túlra. Az észak-atlanti szövetség és Oroszország szembenállása egyre fokozódik, s ennek megfelelően a lengyel védelmi képesség, így a légvédelem erősítése sem maradhat el.
2017-04-04 09:15:03
Nem sok idejük lesz a Bakony természeti szépségeit csodálni az MH Bakony Harckiképző Központ katonáinak az idén sem, mert a sűrű tavalyi évhez képest 2017-ben tovább emelkedik a központ kezelésében lévő lő- és gyakorlótereken a különféle kiképzési napok száma.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 04. 26., 11:39
Látogatás a besti Museum Wings of Liberation-ban.
2017. 04. 25., 09:56
A USS Tang nevű amerikai tengeralattjáró 1943-ban merült először a víz alá, és a második világháború végéig csaknem húsz japán hajót süllyesztett el.
2017. 04. 24., 10:13
A volt NDK és NSZK határán található múzeum galériája, Németország, 2017. április.
2017. 04. 21., 09:51
Fontos követelmény lesz a radartendernél az olcsó működtetés, a rádióelektronikai fedés és a felderíthetőség csökkentése is.

  JETfly Magazin

Az Amerikai Haditengerészet feloldotta a Boeing T-45 Goshawk kiképzőgépekre elrendelt repülési tilalmat, ám bizonyos korlátozásokkal, mivel a fedélzeti oxigénellátó rendszer (Onboard Oxygen Generation System - OBOGS) vizsgálata még folytatódik.