2016. 12. 03. szombat
Ferenc, Olívia
: 314 Ft   : 295 Ft Benzin: 339 Ft/l   Dízel: 352 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Senki repülőtere

Art of WAR  |  2011-02-28 12:00:00

A feszültség szinte tapintható volt az eligazító teremben. Tapasztalt pilóták, navigátorok és technikusok üldögéltek ott mindannyian, ám a kiszivárgott hírek szerint ez a küldetés még a legjobbakat is komoly próbatétel elé állítja majd… Tzanakos, az 52-144-es jelzetű, Nord 2501-es Noratlas szállító repülőgép pilótája egykedvűen nézett maga elé. Technikusa és másodpilótája, Tsouris és Lavranos halkan beszélgetve találgatták az esetleges lehetőségeket. Moutsatsos, a navigátor ugyancsak némán meredt maga elé, mint aki még mindig nem hinné el a történteket.

1974-ben történt, Cipruson... Derült égből egy óriási villám… 1974-et írunk. Július 13-án a görögországi katonai junta által támogatott ciprusi görög katonatisztek, államcsínyt kíséreltek meg az érsek-elnök Makariosz ellen. Ciprust akarták egyesíteni Görögországgal. Válaszlépésként Törökország – többek között a török etnikum védelmére hivatkozva – komoly hadmozdulatokba kezdett, hogy megszállja a sziget északi harmadát. Döbbenetes. A navigátor maga is értesült arról, hogy az invázió során a török légierő alig két napja, a nicosiai nemzetközi repülőtéren megsemmisítette a Ciprus Airways két utasszállító repülőgépét, egy Hawker-Siddeley Trident 1E-t és egy Trident 2E típust. Mindkét gép még a repülőtér aszfaltján állt.

A Parancsnok – mert mindenki csak így hívta a szikár férfit – óramü pontossággal jelent meg az eligazítóban. Csak azok olvashattak arcából, akik több éve szolgáltak már vele itt, a légierő krétai Souda Bay bázisán.

1974-ben történt, Cipruson... „Küldetésünk szigorúan titkos. Húsz Noratlas és tíz C-47-es Dakota száll fel, fedélzeten az 1. Különleges Müveleti Zászlóaljjal és teljes felszerelésével. Úti cél: a nicosiai repülőtér. Segítünk a Ciprusi Nemzeti Gárda erőinek a harcokban. Alacsonyan repülnek. Vadászgép kíséret nincs. Teljes rádiócsend. Minimális fények. A gépek nem is láthatják egymást. Kirakják a szállítmányt és utána azonnal irány Souda Bay. A reptér ciprusi erői tudnak az érkezésükről. Készüljenek. Az első felszállás időpontja: 22.30. További felszállások öt percenként. Az út oda mintegy két óra. A hadmüvelet fedőneve: Niké” – darálta a Parancsnok.

Tzanatos elfintorodott. Kissé cinikusnak találta, hogy ezt a rendkívül kockázatos hadmüveletet épp a győzelem istennőjének neve fémjelzi. Pontosan tudta ugyanis: a ciprusi légteret a török légierő felügyeli. Ha felfedezik őket, az egyenlő a biztos halállal.

Már elmúlt éjfél, amikor a Parancsnok tehetetlen dühében íróasztalára csapott. Az első öt gép már felszállt, amikor a főparancsnokságról új, egymásnak részben ellentmondó parancsok érkeztek. A bizonytalanság miatt néhány gép jelentős csúszással tudott csak felszállni, míg végül az utolsó parancs szerint a küldetést végleg lefújták. A felszerelés legnagyobb részét szállító Dakoták és öt Noratlas a bázison maradtak – míg az első tizenöt gép már elindult Ciprus felé…

1974-ben történt, Cipruson... A „Niké 8” - Tzanakos gépe - tizenöt és húsz méter közötti magasságban repült a Földközi–tenger felett. Mind a négyen pontosan tudták: amellett, hogy nem kötelékben és vadászgép kíséret nélkül repültek, a harcok miatt semmiféle földi navigációs segítségre sem számíthattak. Maradt a sötétség és a meglepetés ereje. Ritkán szóltak egymáshoz, minden idegszálukkal a repülésre koncentráltak. Nem hibázhattak.

„Fényeket látok” – szólalt meg egyszerre Tsouris. A sötétben vöröses-narancsos fénypontok látszódtak. „A Troodos – hegy lángjai. A bombázások miatt tüzek gyulladtak ki” –  azonosította a rendelkezésre álló információk alapján a fényeket a navigátor. Kisvártatva már a szárazföld fölé értek és egyre közeledett a repülőtér, amikor lentről tüzet nyitottak a gépre.

A legénység megdermedt, hiszen arról volt szó, hogy a ciprusiak tudják, hogy jönnek… mindenesetre megkezdték a leszállást, amikor a jobb szárny kisebb találatot kapott. Kétségbeesésükben felkapcsolták a külső fényeket, hátha felismerik őket, ám a tüzérségi tüz nem gyengült. Megkezdték a leszállást. Az egyik Noratlas lángoló roncsait pillantották meg és a leszállópályán egy másik gép is lángolt.

1974-ben történt, Cipruson... A „Niké 8” a szerencsének köszönhetően mégis le tudott szállni és miután kirakta a „rakományt”, azonnal ismét a levegőbe emelkedett. Visszafelé sem fedezték fel őket, ám az üzemanyag csak Rodoszig volt elég, így ott szálltak le. K ét nap múlva a Parancsnok újabb eligazításon tájékoztatta őket a hadmüveletről. Beszámolt a küldetés közben érkezett felsőbb parancsokról, valamint arról is, hogy a ciprusiak török gépeknek hitték a Noratlasokat, mivel – kideríthetetlen okok miatt – őket nem tájékoztatták erről a hadmüveletről.

Mivel Görögország hivatalosan nem állt harcban Törökországgal, ezért a nicosiai repülőtéren maradt görög gépek roncsait teljesen megsemmisítették. Harminchárom katona és két Noratlas veszett oda. Hála azonban az időben érkezett segítségnek, a törökök nem tudták elfoglalni a repülőteret, így az végül a kanadai ENSZ-erők felügyelete alá kerülhetett.

A nicosiai repülőtér a harcok óta a senki repülőterévé vált. Néhány részét ugyan az UNFICYP-misszió katonái használják, ám igazából Niké, a győzelem istennőjének sajátos emlékmüve.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 11. 29., 11:51

Feltalálták a drónszelídítő puskát

Ahogy a drónok egyre elterjedtebbé válnak, úgy használják őket egyre többen bűncselekmények elkövetésére.
2016. 11. 25., 09:20

Bács-Kiskun megye katonásan teljesít a toborzásban

A katonai toborzás elmúlt másfél évtizede alkalmából szerveztek ünnepséget csütörtökön Kecskeméten, az egyetem GAMF Karán.
2016. 11. 21., 09:36

A képességnövekedés korszaka kezdődik

NFIU: fontos lépés a szövetségesi elkötelezettség terén.
2016. 11. 18., 09:34

Katonai temető - Solymár

Budapesttől alig 15 kilométerre, Solymár közelében helyezkedik el a brit katonai temető, 211 katona végső nyughelye, akik a Royal Air Force Magyarország fölött lelőtt bombázóin vesztették életüket 1944-ben.

  JETfly Magazin

A szovjet történelemben kevés az olyan család, amely akkora hatással lett volna a történelemre, mint a Mikojan család generációi. A közelmúltban elhunyt Ivan Mikojanra emlékezünk az alábbi összeállítással.