2017. 06. 23. péntek
Zoltán
: 309 Ft   : 277 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Tizenkét éve a NATO-ban

Art of WAR  |  2011-03-16 11:45:00

Magyarország huszadik századi történelmének egyik legnagyobb sikere, hogy tizenkét esztendővel ezelőtt, 1999. március 12-én csatlakozott a NATO-hoz. Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének tagjává válni azonban nem volt egyszerű feladat. Elevenítsük fel most a teljes jogú tagság eléréséig vezető utat!

Tizenkét éve a NATO-ban  Az 1990-es rendszerváltozás után hatalomra jutott politikai vezetés egyik első teendője az volt, hogy kijelentse: Magyarországnak belátható időn belül csatlakoznia kell a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Nem véletlen, hogy az 1990. május 23-án Antall József vezetésével megalakult kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza külföldi útjai egyike mindjárt  Brüsszelbe, a NATO-központjába vezetett. Ezt a látogatást, amelyre 1990. június 27-én került sor, számítják a hivatalos NATO-magyar kapcsolatok felvételének. Sőt, alig egy hónappal később, július 18-án maga Antall József miniszterelnök is ellátogatott a szövetség központjába.

Eleinte ez a kapcsolat meglehetősen gyenge volt, mindössze néhány, magas szintü látogatásra korlátozódott. 1991. decemberében azonban új dimenzióba került hazánk és a szövetség kapcsolata, hiszen Magyarország – a Varsói Szerződés többi, volt tagállamával együtt – alapító tagja lett az Észak-Atlanti Együttmüködési Tanácsnak (NACC), amelyet a NATO a volt ellenfelekkel való kapcsolatalakítás és biztonságpolitikai kérdésekről szóló rendszeres konzultáció fórumaként hozott létre.

Tizenkét éve a NATO-ban  Hazánk és a NATO gyakorlati együttmüködése ezt követően, az 1994 januárjában, Brüsszelben megtartott NATO-csúcstalálkozót követően emelkedett a korábbiaknál is magasabb szintre. Az Észak-Atlanti Szövetség ugyanis ezen a csúcstalálkozón hirdette meg a Partnerség a Békéért (PfP) programját, s hazánk a keretdokumentum aláírásával – amelyek Jeszenszky Géza külügyminiszter látott el kézjegyével – az elsők között, 1994. február 8-án csatlakozott a programhoz.

A PfP-program célja az volt, hogy a NATO és a projekthez csatlakozott országok között elősegítse a nemzeti védelmi tervezés és kiadások átláthatóságát, valamint a fegyveres erők demokratikus ellenőrzését. Ugyancsak célként szerepelt az olyan közös akciókra való képességek kifejlesztése, mint például a békefenntartás, vagy a katasztrófa-elhárítás. Mindemellett a program a védelmi együttmüködés széles körét ölelte fel, beleértve az interoperabilitást és a védelmi reformot is.

Tizenkét éve a NATO-ban  Magyarország és az Észak-Atlanti Szövetség kapcsoltainak fejlődésében a következő fontos állomás az volt, amikor 1995 januárjában, nagyköveti vezetéssel létrejött, a NATO brüsszeli központjának területén müködő magyar összekötő iroda. Hasonlóan kiemelkedő szakasza volt a kapcsolatoknak a NATO és Magyarország együttmüködése Bosznia-Hercegovina stabilizációjában. Hazánk a szövetség IFOR/SFOR müveletének 1995 decemberi beindításától, annak 2004-es lezárásáig befogadó nemzeti támogatást nyújtott a müveletben részt vevő NATO-, és PfP-országok kontingenseinek. A szövetségesek – közülük is leginkább az amerikaiak – a taszári magyar katonai bázist használták a boszniai müveleteik logisztikai bázisául. Mindemellett Magyarország saját müszaki kontingensével is részt vett a küldetésben. A horvátországi Okucaniban, a bosznia-hercegovinai határ közelében települő magyar alakulat hat évig végezte munkáját, s több nemzetközi elismerést is kapott.

Tizenkét éve a NATO-ban  Országunk hivatalos csatlakozási szándékát Horn Gyula akkori miniszterelnök 1996. január 29-én jelentette be a NATO-nak. Politikai és katonai elemzők szerint, az IFOR/SFOR müveletekben végrehajtott sokoldalú részvételünk és együttmüködésünk jelentős szerepet játszott abban, hogy a NATO, 1997. július 8-án, a Madridban tartott csúcstalálkozón meghívta Magyarországot – Csehországgal és Lengyelországgal egyetemben – a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Néhány hónappal később – szeptember 16-án – Göncz Árpád köztársasági elnök Brüsszelben hivatalos látogatáson találkozott Javier Solanaval, a NATO főtitkárával.

A tárgyalások megkezdését követően került sor a NATO-csatlakozásról szóló népszavazásra, amely a magyar demokrácia harmadik országos népszavazása volt, s melyet 1997. november 16-ára írt ki Göncz Árpád államfő.

Tizenkét éve a NATO-ban  „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?” – állt az egyetlen kérdés az ügydöntő népszavazás szavazólapján. A voksolásra a szavazásra jogosult magyar állampolgárok 49,24 százaléka ment el, s az „IGEN” szavazatok száma az érvényes szavazatok 85,33 százaléka volt.

A nyugati orientáció mellett állást foglaló népszavazás eredményét az Országgyülés 1998-ban foglalta határozatba. A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását, illetve a tagországokban és a hazánkban sikeresen lebonyolított ratifikációs folyamatot követően Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal együtt, az egykori Varsói Szerződés tagállamai közül elsőkként – 1999. március 12-én lett a NATO teljes jogú tagja.

Martonyi János, akkori magyar külügyminiszter, az Amerikai Egyesült Államokban, a Missouri államban található Independence városában ezen a napon helyezte letétbe hazánk csatlakozási okiratát. A történelmi eseményen Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium jelenlegi közigazgatási államtitkára, akkor még mint a tárca helyettes államtitkára vett részt.

Ugyanezen a napon idehaza Tatán, az akkor MH 25. Klapka György Gépesített Lövészdandár névre hallgató katonai alakulatnál tartották meg a csatlakozási ünnepséget, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével szinte a teljes magyar politikai vezetés képviseltette magát.

Tizenkét éve a NATO-ban  Négy nappal később, március 16-án, a szövetség brüsszeli központjában megrendezett csatlakozási ünnepségen pedig Talpas László ezredes, az akkori MH 32. Budapest Őrezred parancsnokhelyettese húzta fel a Magyar Köztársaság lobogóját

Sajnos a nemzetközi politikai helyzet úgy hozta, hogy Magyarországnak alig néhány nappal csatlakozását követően lehetősége nyílt szövetségesi elkötelezettségének bizonyítására, miután a NATO 1999. március 24-én, a koszovói válság rendezése érdekében elindította Szerbia elleni légi hadmüveletét.

E támadás során Magyarország sokoldalúan támogatta a müveletben részt vevő NATO-erőket. Egyebek mellett azzal, hogy az 1995 óta amerikaiak által használt taszári katonai bázisról is felszállhattak, éles bevetésre induló vadászrepülőgépek. A légitámadások befejeztét követően kezdődött meg a NATO máig tartó KFOR-missziója, amelyben Magyarország a kezdetek óta képviselteti magát.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017-06-15 10:11:21
A tajvani kormány a napokban ingyen és bérmentve 2 darab UH-1H típusú forgószárnyast adott át Burkina Faso-nak. Az ünnepélyes átadáson részt vett a Tajvani Légierő parancsnoka, Wang Shin-Lung altábornagy is, aki épp az országban tartózkodott.
2017-06-14 10:37:40
Európai és magyar szempontból egyaránt fontos döntés a honvédség iraki szerepvállalásának meghosszabbítása és kibővítése, a 2018-as honvédelmi költségvetésből pedig a katonák illetményének emelésére és fejlesztésekre egyaránt jut forrás – mondta Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes június 13-án, Budapesten.
2017-06-13 09:40:32
Műveleti készenlétet jelentett az MH Légi Tanácsadó Csoport. A helikoptervezetők, fedélzeti technikusok és repülő-műszaki kiszolgáló személyzet tagjai május közepén érkeztek meg afganisztáni állomáshelyükre.
2017-06-12 16:15:51
A napokban a szaúdi weboldalak arról számoltak be, hogy a Szaúd-Arábiai Nemzeti Gárda 2017. június 4-én átvehette az első AH-6i Little Bird típusú könnyű-harci helikoptereit. A típus az országban az AH-6SA nevet kapja majd meg.
2017-06-07 12:44:12
A napokban az East Pendulum weboldal tette közzé, hogy több mint két év várakozás után, az AVIC kínai állami repülőgépgyártó vállalat megkezdte az új, turbólégcsavaros Y-30 névre keresztelt katonai teherszállító repülőgép fejlesztési programját.
2017-06-06 09:54:37
Kéthetes harckocsizó altiszti szakmai tanfolyamot tartott az MH Altiszti Akadémia a „nullaponti” lő- és gyakorlótéren május végén. Érdekesség, hogy a tanfolyam részeként lefolytatott harckocsiparancsnok-képzésre tizenhárom esztendeje nem volt példa az akadémián, illetve jogelőd szervezeteinél.
2017-06-01 10:10:00
1941. december 10-én délután, miközben még mindig vastag fekete füst gomolygott Pearl Harbor tengerészeti támaszpontja felett, a Maláj-félsziget partjainak közelében, a HMS Prince of Wales csatahajó és kísérője a veterán HMS Repulse csatacirkáló élethalálharcát vívta a rájuk támadó, több tucatnyi japán bombázó és torpedóvető repülőgéppel.
   MÁSOK ÍRTÁK
Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis harmadik alkalommal szervezte meg a nyári Honvédelmi Tábort.
2017. 06. 21., 15:33
A Magyar Honvédség szervezeteinek hajtó-, kenő- és karbantartó anyagokkal, üzemanyag-technikai eszközökkel, hűtőfolyadékkal történő ellátásáért az MH Anyagellátó Raktárbázis hetényegyházi bázisparancsnoksága a felelős.
2017. 06. 21., 15:30
A kecskeméti születésű Ács Arnold Bence fiatalon kezdett oroszul tanulni. Egyetemistaként már önkéntes­ volt Oroszországban, ahová­ azóta is rendszeresen vissza­jár. A Don-kanyarban a magyar hadsereg emlé­keit kutatja.
2017. 06. 16., 14:01
Elismeréssel köszöntötte az afgán hadsereg légierejének kiképzését végző RSM egyéni tanácsadó csoport tizenegy fős váltását újra Szolnokon Kiss Róbert ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis törzsfőnöke.

  JETfly Magazin

2017. június 21-én, szerdán, ünnepélyes keretek között érkezett meg az első Gulfstream G550 kormánygép Varsó nemzetközi repülőterére, melyet várhatóan júliusban követhet a második példány, leváltva ezzel a korábban szolgáló Tu-154M és Jak-40 VIP repülőgépeket.