2017. 05. 25. csütörtök
Orbán
: 308 Ft   : 274 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A falklandi, avagy a hetvennégy napos háború

Art of WAR  |  2011-05-04 11:21:22

Huszonkilenc éve zajlott a Falkland-szigetek birtoklásáért vívott brit-argentin háború. Az argentin partok közelében található Falkland-szigetek (spanyolul Malvin-szigetek) 1833 óta Nagy-Britannia tengeren túli területét képezik. A háború során 1982. május másodikán a HMS Conqueror brit atom-tengeralattjáró torpedóval elsüllyesztette a General Belgrano argentin cirkálót, 321 ember veszítette életét. Május negyedikén argentin vadászgépek Exocet rakétával a víz alá küldték a HMS Sheffield brit rombolót, huszonketten lelték halálukat.

Ez a két esemény is mutatja a 74 napos háború erőviszonyát: a vízen a britek voltak az erősebbek, a levegőben az argentinok. A szigetcsoport birtoklása okán kialakult konfliktus mindmáig nem rendeződött az érintett felek között. A szakértői vélemények szerint Lady Margaret Thatcher volt a háború igazi győztese. General BelgranoA nagyjából 12 ezer négyzetkilométernyi, két főszigetből, és 200 – többnyire lakatlan – kis szigetből álló szigetcsoportot az angol John Davis fedezte fel 1592-ben, mai neve a 17. század végéről való. A korábban teljesen érdektelen, de halban – és a legfontosabb, mint később kiderült olajban – gazdag szigetekre Argentína 1833 óta formált (és formál ma is) jogot a spanyol örökségre hivatkozva. Az angol érvrendszer is hivatkozott a történelmi múltra, miközben utalt a status quóra is, a helybéliek önrendelkezési jogára, és mindenekelőtt arra, hogy az 1982-ben mintegy 2000 (manapság nagyjából 3000) szigetlakó ragaszkodik a brit állampolgárságához. A nemzetközi jog London mellett állt, mivel a Falkland-szigetek elismerten brit tengerentúli területnek számított, és lakossága brit állampolgárokból állt, argentin megszállása a Nagy-Britannia elleni katonai agressziónak minősült, így az ENSZ-alapokmányának az önvédelem jogát rögzítő 51. cikkelye alapján Thatchernek minden alapja megvolt a fegyveres válaszra.

1982. április másodikán hajnalban kezdődött az argentin invázió a Falkland-szigetek ellen. Leopoldo Galtieri tábornok kemény szónoklatai nyomán az argentin csapatok néhány óra alatt legyürték a századnyi brit tengerészgyalogosból álló helyőrség ellenállását. A tábornok azonban elkövette a klasszikus taktikai hibát: alábecsülte az ellenfelét, nem vette figyelembe, hogy Nagy-Britannia élén az a Margaret Thatcher állt, aki szakított elődjei gyenge politizálásával és félretéve minden diplomáciai óvatoskodást és politikai megegyezést, az azonnali katonai visszavágást választotta. A 20 ezres brit haditengerészeti egység április 5-én indult Falkland felé Portsmouth kikötőjéből.

Falkland-szigetekA sietséget bizonyítja, ahogy jó pár évvel később az angol vezetés elismerte, hogy a hordozóhajókról még a nukleáris tölteteket sem volt idő leszerelni, London természetesen nem szándékozott ezeket bevetni, ám azonnal útnak akarta indítani a különítményt, amely egy hét múlva blokád alá is vette a brit partoktól 14 ezer, Argentínától ötszáz kilométerre fekvő szigeteket. Április 25-én elesett Dél-Georgia, május 21-én pedig a Falklandokon is megkezdődött a partraszállás. Miután a főváros, Port Stanley is kapitulált, az argentin csapatok június 14-én letették a fegyvert. A 74 napos háború 255 brit és 746 argentin katona életét követelte.

A háború végeredménye mindkét résztvevő belpolitikai életében jelentős változást hozott: Argentínában Lepoldo Galtieri, a junta vezetője hamar megbukott, az erősödő ellenzék hatására már 1983-ban demokratikus választásokat tartottak és Raúl Alfonsínt választották meg. Ezzel véget ért a katonai diktatúra időszaka, alig másfél évvel a háború után. A falklandi kérdés azonban a vereség ellenére mindmáig az argentin politika egyik sarkalatos kérdése. A katonai kormányzat vezetői viszonylag könnyen megúszták, néhányan pár év börtönbüntetést kaptak, néhányan még azt se. Galtierit 1988-ban 5 év börtönre ítélték, de 3 év múlva, Carlos Menem akkori elnök kegyelmével kiszabadult, és visszavonultan élt 2003-ig, amikor elhunyt 76 éves korában.

Nagy Britanniában ezzel szemben a Thatcher kormány népszerüsége csúcsokat döntött és a konzervatívok könnyedén nyerték az 1983-as választást, és egészen Tony Blair 1997-es választási győzelméig kormányon is maradtak (Thatcher 1990-ig volt kormányfő). Természetesen mindez nem csak a falklandi háború következménye volt, de a háború a lehető legjobbkor jött, hogy a népszerüsége mélypontján levő kormányt kisegítse.

A hetvennégy napos háború talán legemlékezetesebb következménye az 1986-os focivébén a visszavágó, az argentin-angol elődöntő, ahol az argentinok nyertek Diego Maradona emlékezetes, a zseniális csatár által „Isten kezének” tulajdonított góljával. A mai fiatalok ezt valószínüleg jobban ismerik, mint a huszonkilenc évvel ezelőtti, 907 halálos áldozatot követelő háború történetét...

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017-05-03 15:25:04
1914. október 27-én reggel, a Royal Navy nyolc modern hadihajója haladt északnyugat felé az Ír-tengeren, hogy lőgyakorlatot tartson a Skóciai nyugati partja mellett fekvő Mull-sziget, Loch na Keal nevű tengeröblében.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 05. 25., 13:46
Galéria a Fire Blade helikopteres hadgyakorlat zárónapjáról.
2017. 05. 23., 10:04
Precíz mentés slágerekkel: felkészült forgószárnyasok versenyeztek a német bázison.
2017. 05. 22., 12:44
Donald Trump amerikai elnök május 20-ai Szaúd-Arábiai látogatása mega üzletet hozott az Egyesült Államok két legnagyobb katonai gyártójának, a Lockheed Martinnak és a Boeingnak.
2017. 05. 19., 12:27
A Fehérvár Köszönti Katonáit elnevezésű gálaesten ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját az MH Összhaderőnemi Parancsnokság május 18-án, csütörtökön.

  JETfly Magazin

Május 22-én megkezdődött a Magyar Honvédség légierejének idei legnagyobb méretű gyakorlata. A hét ország részvételével, június 9-ig tartó Load Diffuser 2017 igazgatója Szűcs Pál ezredes, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság megbízott légierő haderőnem főnöke.