2017. 01. 23. hétfő
Rajmund, Zelma
: 310 Ft   : 289 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Hetedik nemzetként juttattunk embert a világűrbe

Art of WAR  |  2011-05-26 11:47:00

1980. május 26-án kezdte meg űrrepülését az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan. Az Interkozmosz terv keretében annak tagországai bekapcsolódhattak a szovjet űrprogramba, és a közös kutatási tevékenység mellett nemzetük egy-egy képviselőjét is a világűrbe juttathatták.

Magyarország 1967-ben csatlakozott az egyezményhez, amely három évvel később vette fel az Interkozmosz nevet. A program további tagállamai Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a később csatlakozott Vietnam voltak, a vezetést pedig – természetesen – minden szempontból a Szovjetunió látta el. A közös ürrepülések 1978-ban kezdődtek meg, hazánk a résztvevők közül ötödikként juttathatott embert a kozmoszba a szovjet technika segítségével, összességében pedig a világon hetedikként. (Kevesen tudják, de az Interkozmosz túlélte a Szovjetuniót és a keleti blokkot, és csupán 1995-ben nyilvánították befejezettnek, miután megszüntették a kapcsolatot az IK-24 müholddal.)

Farkas BertalanAmi az ürutazásokat illeti, az egyes nemzetek ürhajósjelöltjeit kiképzett, alaposan felkészült vadászpilóták közül válogatták. Magyarországról Farkas Bertalan és Magyari Béla utazhatott a felkészülésre a Moszkvától negyven kilométerre fekvő szovjet felkészítési központba, Csillagvárosba. Ugyan a mai napig keringenek pletykák arról, hogy eredetileg ki repült volna kettejük között, a választás már 1978-ban Farkas Bertalanra esett, biztonsági okokból azonban mindkettejüket kiképezték. Farkas Bertalan 1949-ben született, 1967-től a Kilián György Repülő Müszaki Főiskolán, majd 1970-től a szovjet Repülő Müszaki Főiskolán tanult, 1972-ben lett repülőtiszt, 1977-ben pedig első osztályú vadászrepülő. Az első magyar ürhajós a Szojuz-36 fedélzetén indult útnak parancsnoka, Valerij Kubaszov társaságában, 1980. május 26-án. Noha többen is azt hitték, hogy a programnak katonai elemei is vannak, az ürhajósok békés célú kutatási tevékenységet végeztek. Az egy hét menetrendjében több magyar kísérlet is szerepelt, amelyeknek a Szaljut-6 ürállomás adott helyet: többek között azt vizsgálták, miként képződik az emberi szervezetben kozmikus körülmények között az interferon nevezetü fehérje, míg a magyar fejlesztésü Pille sugárdózis-mérővel az ürhajósokat érő sugárzást, a Balaton müszerrel pedig az ürhajósok szellemi munkavégző képességét kutatták. A Pille azóta minden ürállomás fedélzetén megtalálható. Az egyik szovjet kísérlet keretében pedig az ürállomás és a hozzá kapcsolódott két ürhajó olyan repülési pályán keringett, amelyen két napon keresztül állandóan kozmikus nappal volt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egyik oldaluk folyamatosan napfényben fürdött, így a két félteke között 240-280 Celsius foknyi hőmérséklet-különbség uralkodott. A cél az eltérés okozta deformáció mérése volt.

Farkas BertalanFarkas Bertalan a Szojuz-35 fedélzetén 1980. június 3-án ért vissza a Földre. A landolásra Kazahsztánban került sor a tervezettnél rosszabb körülmények között, a leszállóegység alján elhelyezkedő négy mikrohajtómü ugyanis meghibásodott. Sérülés szerencsére végül nem történt, Farkas és Kubaszov egyaránt sértetlenül vészelték át a vártnál lényegesen keményebb földetérést. A magyar ürhajóst itthon hősöknek kijáró tiszteletadással fogadták, de a többi asztronautához hasonlóan ő is megkapta Moszkvában a Lenin-rendet és a Szovjetunió hőse kitüntetést. Vadászpilótaként azonban a továbbiakban már nem dolgozhatott: miután Kádár János a tiszteletére rendezett díszvacsorán nemzeti értéknek titulálta, Czinege Lajos honvédelmi miniszter nem engedélyezte neki a további repüléseket, nehogy baja essen. Maga Farkas Bertalan komoly csalódásként élte meg ezt a döntést, hiszen ürutazása előtt hasonló tiltás lehetősége fel sem merült.

Az első magyar ürhajós 1986-tól az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársaként dolgozott mérnök ezredesként. 1995-ben dandártábornokká léptették elő, ekkoriban a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyetteseként szolgált. 1996-ban ő lett az Egyesült Államokba akkreditált katonai attasé, 1997-ben pedig nyugállományba vonult. Megalakulása óta tagja a Nemzetközi Ürhajós Szövetségnek, több fontos tisztséget is betöltött. Utóbb elméleti és gyakorlati tanácsokkal segítette a második magyar származású ürutazót, Charles Simonyit is, aki 2007-ben és 2009-ben a Nemzetközi Ürállomás ötödik, illetve hetedik ürturista-látogatója lett. Első ürutazásán az ürből magyarul köszönte meg a segítséget Farkas Bertalannak.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
2017-01-11 12:14:03
A szerb védelmi és belügyminisztérium a napokban szerződést kötött az európai Airbus Helicopers vállalattal 9 darab H-145M típusú forgószárnyas vásárlásáról. Korábban, még 2016. októberben a felek már aláírtak egy memorandumot az ügyben.
2017-01-03 09:02:46
Az Olasz Királyi Haditengerészet a II. világháború kitörésének idején a negyedik legnagyobbnak számított a világon, amely rombolók, nehéz és könnyűcirkálók mellett, modernizált és rendkívül korszerű, vadonatúj csatahajókat is arzenáljában tudhatott.
2016-12-27 20:13:51
Dr. Koller József ezredessel, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis megbízott parancsnokával az elmúlt időszak helyi tapasztalatainak összegzése mellett áttekintettük a megvalósításra váró jelentősebb terveket, fejlesztéseket is.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 01. 23., 09:48
2016 novemberében nem kevesebb, mint 464 darab, új gyártású T-90MSz közepes harckocsit rendelt az indiai kormány Oroszországtól, 2 milliárd dollárért.
2017. 01. 18., 11:24
Afganisztáni egyéni tanácsadói beosztásokba vezényelt kollégáitól köszönt el január 16-án, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka nevében dr. Koller József ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis megbízott parancsnoka.
2017. 01. 12., 09:18

Tűzszerészek és hadihajósok – 2016.

Tragikus és szomorú évként vonul be 2016 az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred történetébe.
2017. 01. 11., 10:55
Az orosz haditengerészet zászlóshajója a 60 ezer tonnás Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó első alkalommal került éles harci bevetésre.

  JETfly Magazin