2016. 12. 03. szombat
Ferenc, Olívia
: 314 Ft   : 295 Ft Benzin: 339 Ft/l   Dízel: 352 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Hetedik nemzetként juttattunk embert a világűrbe

Art of WAR  |  2011-05-26 11:47:00

1980. május 26-án kezdte meg űrrepülését az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan. Az Interkozmosz terv keretében annak tagországai bekapcsolódhattak a szovjet űrprogramba, és a közös kutatási tevékenység mellett nemzetük egy-egy képviselőjét is a világűrbe juttathatták.

Magyarország 1967-ben csatlakozott az egyezményhez, amely három évvel később vette fel az Interkozmosz nevet. A program további tagállamai Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a később csatlakozott Vietnam voltak, a vezetést pedig – természetesen – minden szempontból a Szovjetunió látta el. A közös ürrepülések 1978-ban kezdődtek meg, hazánk a résztvevők közül ötödikként juttathatott embert a kozmoszba a szovjet technika segítségével, összességében pedig a világon hetedikként. (Kevesen tudják, de az Interkozmosz túlélte a Szovjetuniót és a keleti blokkot, és csupán 1995-ben nyilvánították befejezettnek, miután megszüntették a kapcsolatot az IK-24 müholddal.)

Farkas BertalanAmi az ürutazásokat illeti, az egyes nemzetek ürhajósjelöltjeit kiképzett, alaposan felkészült vadászpilóták közül válogatták. Magyarországról Farkas Bertalan és Magyari Béla utazhatott a felkészülésre a Moszkvától negyven kilométerre fekvő szovjet felkészítési központba, Csillagvárosba. Ugyan a mai napig keringenek pletykák arról, hogy eredetileg ki repült volna kettejük között, a választás már 1978-ban Farkas Bertalanra esett, biztonsági okokból azonban mindkettejüket kiképezték. Farkas Bertalan 1949-ben született, 1967-től a Kilián György Repülő Müszaki Főiskolán, majd 1970-től a szovjet Repülő Müszaki Főiskolán tanult, 1972-ben lett repülőtiszt, 1977-ben pedig első osztályú vadászrepülő. Az első magyar ürhajós a Szojuz-36 fedélzetén indult útnak parancsnoka, Valerij Kubaszov társaságában, 1980. május 26-án. Noha többen is azt hitték, hogy a programnak katonai elemei is vannak, az ürhajósok békés célú kutatási tevékenységet végeztek. Az egy hét menetrendjében több magyar kísérlet is szerepelt, amelyeknek a Szaljut-6 ürállomás adott helyet: többek között azt vizsgálták, miként képződik az emberi szervezetben kozmikus körülmények között az interferon nevezetü fehérje, míg a magyar fejlesztésü Pille sugárdózis-mérővel az ürhajósokat érő sugárzást, a Balaton müszerrel pedig az ürhajósok szellemi munkavégző képességét kutatták. A Pille azóta minden ürállomás fedélzetén megtalálható. Az egyik szovjet kísérlet keretében pedig az ürállomás és a hozzá kapcsolódott két ürhajó olyan repülési pályán keringett, amelyen két napon keresztül állandóan kozmikus nappal volt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egyik oldaluk folyamatosan napfényben fürdött, így a két félteke között 240-280 Celsius foknyi hőmérséklet-különbség uralkodott. A cél az eltérés okozta deformáció mérése volt.

Farkas BertalanFarkas Bertalan a Szojuz-35 fedélzetén 1980. június 3-án ért vissza a Földre. A landolásra Kazahsztánban került sor a tervezettnél rosszabb körülmények között, a leszállóegység alján elhelyezkedő négy mikrohajtómü ugyanis meghibásodott. Sérülés szerencsére végül nem történt, Farkas és Kubaszov egyaránt sértetlenül vészelték át a vártnál lényegesen keményebb földetérést. A magyar ürhajóst itthon hősöknek kijáró tiszteletadással fogadták, de a többi asztronautához hasonlóan ő is megkapta Moszkvában a Lenin-rendet és a Szovjetunió hőse kitüntetést. Vadászpilótaként azonban a továbbiakban már nem dolgozhatott: miután Kádár János a tiszteletére rendezett díszvacsorán nemzeti értéknek titulálta, Czinege Lajos honvédelmi miniszter nem engedélyezte neki a további repüléseket, nehogy baja essen. Maga Farkas Bertalan komoly csalódásként élte meg ezt a döntést, hiszen ürutazása előtt hasonló tiltás lehetősége fel sem merült.

Az első magyar ürhajós 1986-tól az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársaként dolgozott mérnök ezredesként. 1995-ben dandártábornokká léptették elő, ekkoriban a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyetteseként szolgált. 1996-ban ő lett az Egyesült Államokba akkreditált katonai attasé, 1997-ben pedig nyugállományba vonult. Megalakulása óta tagja a Nemzetközi Ürhajós Szövetségnek, több fontos tisztséget is betöltött. Utóbb elméleti és gyakorlati tanácsokkal segítette a második magyar származású ürutazót, Charles Simonyit is, aki 2007-ben és 2009-ben a Nemzetközi Ürállomás ötödik, illetve hetedik ürturista-látogatója lett. Első ürutazásán az ürből magyarul köszönte meg a segítséget Farkas Bertalannak.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 11. 29., 11:51

Feltalálták a drónszelídítő puskát

Ahogy a drónok egyre elterjedtebbé válnak, úgy használják őket egyre többen bűncselekmények elkövetésére.
2016. 11. 25., 09:20

Bács-Kiskun megye katonásan teljesít a toborzásban

A katonai toborzás elmúlt másfél évtizede alkalmából szerveztek ünnepséget csütörtökön Kecskeméten, az egyetem GAMF Karán.
2016. 11. 21., 09:36

A képességnövekedés korszaka kezdődik

NFIU: fontos lépés a szövetségesi elkötelezettség terén.
2016. 11. 18., 09:34

Katonai temető - Solymár

Budapesttől alig 15 kilométerre, Solymár közelében helyezkedik el a brit katonai temető, 211 katona végső nyughelye, akik a Royal Air Force Magyarország fölött lelőtt bombázóin vesztették életüket 1944-ben.

  JETfly Magazin

A szovjet történelemben kevés az olyan család, amely akkora hatással lett volna a történelemre, mint a Mikojan család generációi. A közelmúltban elhunyt Ivan Mikojanra emlékezünk az alábbi összeállítással.