2017. 01. 23. hétfő
Rajmund, Zelma
: 310 Ft   : 289 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Kína fellőtte első űrállomás modulját

Art of WAR  |  2011-10-07 10:05:00

Kína megtette az első lépést, hogy építsen egy űrállomást. Október 1-jén ugyanis fellőttek egy kísérleti modult a nemzeti ünnepükön. A Tiangong-1, vagyis „Mennyei Palota” modulja helyi idő szerint 9:15-kor (13:15 GMT) indult útnak a Góbi-sivatagból, Kína észak-nyugati részéről. A modult egy 2F nagy hatótávolságú rakéta hajtotta meg. A távirányítású, 8.5 tonnás modul tesztelni fog számos űrtevékenységet, ami a bevezető lépés az űrállomás 2020-ra történő megépítéséhez.

A kínai miniszterelnök, Wen Jiabao a fellövő központban jelen volt az indításnál, míg a köztársasági elnök, Hu Jianto az Ürrepülési Irányító Központból, Pekingbből nézte az eseményeket – közölte a Xinhua hírügynökség. 10 perccel a fellövés után, a Tiangong-1 sikeresen levált a hordozórakétáról 200 km magasságban, mielőtt kinyitotta volna a két szolár paneljét.

Kína ezt a nagyratörő ürprogramot globális méretü szimbólumnak tekinti, neves hírforrások oldalakat írnak, beharangozva a hírt, miszerint ez egy mérföldkő az ország számára.

„A Tiangong-1 az első lépés Kína lassú, de stabil előrelépésében, hogy képes legyen embereket juttatni az ürbe” – mondta John Logsdon, a George Washington Egyetem ürszakértője.

„Ez magában nem egy nagy előrelépés, de fontos, hogy Kína bemutassa megközelítő és csatlakozó ürtechnológiáit.” – tette hozzá a szakértő.

A Tiangong-1, aminek 2 év az élettartama az ürben, fogadja majd a távirányítású Shenzhou VIII ürrepülőgépet az év végén, és ez lesz az első kínai csatlakozás az ürben.Ha ez sikeres lesz, a modul 2 másik ürhajót fog dokkoltatni – Shenzhou IX és X – 2012-ben, mindkettő legalább 1 asztronautával a fedélzetén.

A dokkolási technológiát az ürben nehéz megvalósítani, mert a 2 ürhajónak ugyanazon a földkörüli pályán kell haladnia 28,000 km-es óránkénti sebességgel, és fokozatosan kell egymáshoz közeledniük, hogy elkerüljék az összeütközést.

A francia kutató, Isabelle Sourbes-Verger szerint egy jól müködő dokkoló rendszer egy napon Kínát hozzáférhetővé teszi a Nemzetközi Ürállomáshoz. Sourbes ugyanakkor nem tartja valószínünek, hogy ez 5 éven belül bekövetkezzen.

Kína csak az elmúlt 30 évben kezdett nyitni a világ felé, próbál felzárkózni az ür projektjében is. Ahogyan először juttattak embert az ürbe 2003-ban, és tervek szerint ürdokkolást hajtanak végre az év végén, így megközelítik az amerikaiak és az oroszok 60-as évekbeli eredményeit.

Kína meg kívánja építeni ürállomását 2020-ra, ahol asztronauták tudnak hosszú hónapokig élni, mint a Nemzetközi Ürállomáson vagy a korábbi orosz MIR-en.

Peking 1990-ben kezdte meg ürrepülési programját, majd orosz technológia vásárlásával a 3. ország lett, mely embert tudott küldeni az ürbe, a korábbi Szovjetunió és az Egyesült Államok után.

Egy évvel ezelőtt, Kína a második ürszondáját lőtte fel, Chang’e-2, és az első kínai Mars-szondát ősszel kívánja fellőni orosz rakéta segítségével.

Ugyanakkor az még nem egyértelmü, hogy Kína embert akar-e küldeni a Holdra, főleg miután az Egyesült Államok kijelentette, többé nem tér oda vissza.

Wu Ping, a kínai ürprogram sajtóreferense azt nyilatkozta egy hivatalos kínai napilapnak, hogy az ázsiai nemzet kísérleti kutatást és előzetes megvalósíthatósági tanulmányt készít az emberek Holdra juttatásáról. Hozzátette ennek a megvalósításáról jelenleg nincs kitüzve határidő.  

Galéria: Kína fellőtte első űrállomás modulját

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
2017-01-11 12:14:03
A szerb védelmi és belügyminisztérium a napokban szerződést kötött az európai Airbus Helicopers vállalattal 9 darab H-145M típusú forgószárnyas vásárlásáról. Korábban, még 2016. októberben a felek már aláírtak egy memorandumot az ügyben.
2017-01-03 09:02:46
Az Olasz Királyi Haditengerészet a II. világháború kitörésének idején a negyedik legnagyobbnak számított a világon, amely rombolók, nehéz és könnyűcirkálók mellett, modernizált és rendkívül korszerű, vadonatúj csatahajókat is arzenáljában tudhatott.
2016-12-27 20:13:51
Dr. Koller József ezredessel, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis megbízott parancsnokával az elmúlt időszak helyi tapasztalatainak összegzése mellett áttekintettük a megvalósításra váró jelentősebb terveket, fejlesztéseket is.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 01. 23., 09:48
2016 novemberében nem kevesebb, mint 464 darab, új gyártású T-90MSz közepes harckocsit rendelt az indiai kormány Oroszországtól, 2 milliárd dollárért.
2017. 01. 18., 11:24
Afganisztáni egyéni tanácsadói beosztásokba vezényelt kollégáitól köszönt el január 16-án, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka nevében dr. Koller József ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis megbízott parancsnoka.
2017. 01. 12., 09:18

Tűzszerészek és hadihajósok – 2016.

Tragikus és szomorú évként vonul be 2016 az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred történetébe.
2017. 01. 11., 10:55
Az orosz haditengerészet zászlóshajója a 60 ezer tonnás Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó első alkalommal került éles harci bevetésre.

  JETfly Magazin