2017. 06. 23. péntek
Zoltán
: 309 Ft   : 277 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Negyven éve nem járt ember a Holdon

Art of WAR  |  2012-09-03 13:09:21

Augusztus 25-én elhunyt Neil Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett, idén decemberben pedig negyven éve lesz annak, hogy utoljára ember járt a Földhöz legközelebbi égitesten. A folytatás egyelőre bizonytalan – a múltat azonban érdemes felidézni.

Az amerikai Hold-projektet, az Apollo-programot – az Egyesült Államok második ürprogramját – még John F. Kennedy elnök hirdette meg 1961 májusában, egy hónappal Jurij Gagarin ürutazását követően. Az elsődlegesen deklarált cél a Föld égi kísérőjének meghódítása volt, ám legalább ekkora presztízsjelleggel is bírt a program: a Szovjetunió az ürversenyben fölénybe került, ezt szerették volna megfordítani, hiszen Gagarin útja hatalmas pofont jelentett a teljes amerikai társadalomnak a hidegháború kellős közepén – még úgy is, hogy az első amerikai ürhajós, Alan Shepard nem egészen egy hónappal később ürugrást hajtott végre. A holdra szállás kellően ambiciózus célnak tünt ahhoz, hogy elhomályosítsa a szovjet eredményeket, ráadásul Washingtonban biztosan tudták, hogy Moszkvában e tekintetben egyelőre még korántsem állnak olyan előrehaladottan. A program megvalósításához persze elengedhetetlenül szükség volt az akkori világpolitikai környezetre is: a versengés miatt a tervet általános társadalmi támogatottság övezte Amerikában, és Kennedy politikai ellenfelei sem firtatták azt, hogy mi másra lehetne elkölteni az Apollo-programra előirányzott nem kevés pénzt (a vállalkozás akkori árfolyamon közel 20 milliárd dollárt emésztett fel).

A Kennedy által a megvalósításra kitüzött kilenc év rövid volt, így a tudományos és technikai mühelyek igen gyors tempóban kezdtek el munkálkodni a program megvalósításán. Természetesen magát a célállomást is jobban meg kellett ismerni a holdra szállások előtt: ezt célozta a két holdszonda-program, a Surveyor és a Lunar Orbiter. Emellett a szoros határidők miatt a NASA nem haladhatott lépésről lépésre, az egyes komponensek tesztelése egymással párhuzamosan zajlott.

Az Apollo ürhajók hivatalos tesztelése 1966 februárjában kezdődött meg, ám ez a szakasz nem volt mentes a kudarcoktól: ezek közül a legsúlyosabb 1967. január 27-én következett be, amikor az első személyzettel végrehajtott teszt egy előzetes gyakorlat során, tehát már a tervezett kilövés előtt tragédiába torkollott. Az AS-204 – utólag ezt emlegetik Apollo-1-ként – parancsnoki moduljában egészen pontosan máig ismeretlen okból tüz keletkezett, a bent tartózkodó három ürhajós, Virgil I. „Gus” Grissom, Edward White és Roger B. Chaffee pedig bent égtek a kabinban. Az első sikeres, emberi személyzettel végrehajtott Apollo-repülés így végül csak 1968. október 11-én valósulhatott meg.

Negyven éve nem járt ember a Holdon

Ezt követően felgyorsultak az események: a december 21-én startolt Apollo-8 révén először érte el az emberiség a Holdat. Frank Borman, Jim Lovell és William A. Anders megkerülték az égitestet, és ugyan kisebb-nagyobb rosszullétek jelentkeztek az utazás során, a küldetés végül teljes sikerrel járt. Az Apollo-10 a következő év májusában megismételte a diadalt, és a következő ürhajó, az Apollo-11 1969. július 16-án le is szállt a Holdon. Az első ember, aki idegen égitestre tette a lábát, Neil Armstrong volt („Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”  – mondta az ürhajóból kilépve), őt pedig Edwin „Buzz” Aldrin követte. A legénység harmadik tagja, Michael Collins a holdkompban maradt.

Az Apollo-11 21 órát töltött a Holdon: ebből maga a holdséta bő két és fél óráig tartott, az ürhajósok pedig az elvégzendő feladatok (minták gyüjtése, zászló és emléktábla elhelyezése) befejeztével, háromnapos út után épen és egészségesen, hősként térhettek vissza a Földre. A 20. század minden bizonnyal leggrandiózusabb vállalkozása sikerrel járt, az Egyesült Államok pedig fordított eddigi hátrányán az ürversenyben.

Noha a kitüzött célt teljesítették, a NASA előre gondolkodott és számos hajót, illetve legénységet készített fel a Hold meghódítására, hiszen nem tudhatták, hányadik küldetés jár majd sikerrel. Ennek megfelelően a következő három év folyamán további hat holdra szállásnak vágtak neki, amelyek közül csak egy hiúsult meg, az Apollo-13 missziója, mivel a hajó szervizmoduljában meghibásodás történt. Ugyan nem ment egyszerüen, de a három ürhajóst végül épségben visszahozták a Földre (küldetésükről sikeres film is készült 1995-ben Tom Hanks és Ed Harris főszereplésével).

Negyven éve nem járt ember a Holdon

Mindeközben azonban – épp az említett tényezők miatt – megerősödtek a hátországban azok a hangok, amelyek szerint felesleges tovább finanszírozni egy olyan vállalkozást, amely elérte a célját: a vietnami háború elvonta a figyelmet az ürprogramról, Richard Nixon adminisztrációja pedig a fentiek eredőjeként deklaráltan nem kezelte már igazi prioritásként a projektet. Bizonyos iránymódosítások azért bekerültek a programba, így például az Apollo-15 már holdjárót is vitt magával, és a küldetések időtartama némileg hosszabbra nyúlt. A legtöbb időt ennek megfelelően az utolsó holdra szállást végrehajtó Apollo-17 legénysége tölthette el a Holdon: Eugene Cernan, Ronald Evans és az egyetlen „civil” holdutazó, a geológus Harrison H. „Jack” Schmitt összesen 75 órán át tartózkodott az égitesten, a leghosszabb holdséta hét órán keresztül tartott. Ezt követően, 1972 decembere után azonban már nem járt más a Holdon: az Apollo-program további „emberes” utazásait, így az Apollo-18, -19 és -20 betervezett küldetéseit Nixonék törölték.

A Holdon az Apollo-program évei alatt összesen tizenkét ürhajós fordult meg, ennek során összesen több mint 380 kilogrammnyi holdkőzetet és talajmintát gyüjtöttek. A holdautókkal mintegy 27–35 kilométernyi utat tettek meg a Hold felszínén. A tudományos eredmények és a program révén a hétköznapi életbe átvett technikai megoldások jószerivel felsorolhatatlanok. A legénységet illetően érdekesség, hogy az első amerikai ürhajós, Alan Shepard az Apollo-14-gyel maga is megjárta a Holdat, a leginkább pedig a vásznon a már említett Tom Hanks által megformált Jim Lovellnek fájhat a szíve: az Apollo-8-cal Lovell az első emberek között volt, akik megközelítették az égitestet, az Apollo-13-mal pedig ismét a közelébe jutott, ám ott leszállni végül – a „sikeres kudarc” miatt – ezúttal sem nyílt alkalma. Nevéhez mindazonáltal több rekord is füződik: ő volt az első ember, aki négyszer is feljutott a világürbe, és az Apollo-13 visszahozatala során társaival, Jack Swigerttel és Fred Haise-zel a mai napig ők jutottak az emberiség tagjai közül valaha is legtávolabb a Földtől.

Negyven éve nem járt ember a Holdon

A Schmitt kivételével alapvetően az amerikai hadsereg vadászpilótái közül válogatott ürhajósok közül egyébként senki sem járt több ízben a Holdon, e téren így a rekordot John W. Young és Eugene Cernan tartják, akik Lovellhez hasonlóan egyszer megkerülték az égitestet az Apollo-10-zel, és vele ellentétben egy-egy ízben később le is szállhattak ott (előbbi az Apollo-16, utóbbi az Apollo-17 parancsnokaként).

A további holdutazások kérdése – Barack Obama elnök döntésének következtében – egyelőre nincs napirenden az Egyesült Államokban: George W. Bush 2004-ben ugyan beindította a Constellation programot, amely révén az amerikaiak még a Mars (szintén a jövő ködébe vesző) meghódítása előtt visszatértek volna a Holdra, ám Obama 2010 februárjában leállította az előkészületeket. E döntést maga az első holdutazó, az idén augusztus 25-én elhunyt Neil Armstrong is komoly hibának nevezte, és egyszer sem rejtette véka alá azon véleményét, hogy a Holdra előbb kéne visszatérni, mint eljutni a Marsra. „Támogatom, hogy a Marsra menjünk, ez azonban túl nehéz és túl költséges a jelenlegi technológiával. A Holdon már hatszor jártunk, városnyi területeket tártunk fel, további 36 millió négyzetkilométer azonban felfedezetlen” – fogalmazott egy ízben.

Természetesen korántsem biztos, hogy a következő holdutazás csak Amerika tétlenségén, illetve aktivitásán áll vagy bukik: Kína 2013-ban szondát kíván küldeni a Holdra, 2016-ig robotürhajóval terveznek holdkőzetet juttatni a Földre. Szakértők szerint nagyjából 2030-ra reális lehet egy kínai holdmisszió.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017-06-15 10:11:21
A tajvani kormány a napokban ingyen és bérmentve 2 darab UH-1H típusú forgószárnyast adott át Burkina Faso-nak. Az ünnepélyes átadáson részt vett a Tajvani Légierő parancsnoka, Wang Shin-Lung altábornagy is, aki épp az országban tartózkodott.
2017-06-14 10:37:40
Európai és magyar szempontból egyaránt fontos döntés a honvédség iraki szerepvállalásának meghosszabbítása és kibővítése, a 2018-as honvédelmi költségvetésből pedig a katonák illetményének emelésére és fejlesztésekre egyaránt jut forrás – mondta Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes június 13-án, Budapesten.
2017-06-13 09:40:32
Műveleti készenlétet jelentett az MH Légi Tanácsadó Csoport. A helikoptervezetők, fedélzeti technikusok és repülő-műszaki kiszolgáló személyzet tagjai május közepén érkeztek meg afganisztáni állomáshelyükre.
2017-06-12 16:15:51
A napokban a szaúdi weboldalak arról számoltak be, hogy a Szaúd-Arábiai Nemzeti Gárda 2017. június 4-én átvehette az első AH-6i Little Bird típusú könnyű-harci helikoptereit. A típus az országban az AH-6SA nevet kapja majd meg.
2017-06-07 12:44:12
A napokban az East Pendulum weboldal tette közzé, hogy több mint két év várakozás után, az AVIC kínai állami repülőgépgyártó vállalat megkezdte az új, turbólégcsavaros Y-30 névre keresztelt katonai teherszállító repülőgép fejlesztési programját.
2017-06-06 09:54:37
Kéthetes harckocsizó altiszti szakmai tanfolyamot tartott az MH Altiszti Akadémia a „nullaponti” lő- és gyakorlótéren május végén. Érdekesség, hogy a tanfolyam részeként lefolytatott harckocsiparancsnok-képzésre tizenhárom esztendeje nem volt példa az akadémián, illetve jogelőd szervezeteinél.
2017-06-01 10:10:00
1941. december 10-én délután, miközben még mindig vastag fekete füst gomolygott Pearl Harbor tengerészeti támaszpontja felett, a Maláj-félsziget partjainak közelében, a HMS Prince of Wales csatahajó és kísérője a veterán HMS Repulse csatacirkáló élethalálharcát vívta a rájuk támadó, több tucatnyi japán bombázó és torpedóvető repülőgéppel.
   MÁSOK ÍRTÁK
Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis harmadik alkalommal szervezte meg a nyári Honvédelmi Tábort.
2017. 06. 21., 15:33
A Magyar Honvédség szervezeteinek hajtó-, kenő- és karbantartó anyagokkal, üzemanyag-technikai eszközökkel, hűtőfolyadékkal történő ellátásáért az MH Anyagellátó Raktárbázis hetényegyházi bázisparancsnoksága a felelős.
2017. 06. 21., 15:30
A kecskeméti születésű Ács Arnold Bence fiatalon kezdett oroszul tanulni. Egyetemistaként már önkéntes­ volt Oroszországban, ahová­ azóta is rendszeresen vissza­jár. A Don-kanyarban a magyar hadsereg emlé­keit kutatja.
2017. 06. 16., 14:01
Elismeréssel köszöntötte az afgán hadsereg légierejének kiképzését végző RSM egyéni tanácsadó csoport tizenegy fős váltását újra Szolnokon Kiss Róbert ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis törzsfőnöke.

  JETfly Magazin

Az MH Pápa Bázisrepülőtéren települt Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) program részére június 19-én leszállították az első állandó állomáshelyű C-17-es hajtóművet.