2017. 03. 30. csütörtök
Zalán
: 310 Ft   : 287 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Új rendszerben működik a kutató-mentő szolgálat

Art of WAR  |  2012-12-18 09:10:00

A társszervezetekkel a korábbiaknál szorosabb együttműködésben, az Országos Légi Kutató-Mentő Rendszer (OLKMR) részeként dolgozik a Magyar Honvédség kutató-mentő szolgálata.

Harminc perc alatt úgymond még magától is megkerülhet egy papíron eltüntnek hitt légi jármü, ha azonban nem, Pápáról, vagy Szolnokról azonnal felszáll a modern kutató-mentő felszereléssel ellátott helikopter. Szerencsére az ilyen eset ritka, de az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ (MH LVIK) Hadmüveleti Központjának kutató-mentő koordinátorai a hét minden napján 24 órás készenlétben állnak.

A korábban az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) részeként müködő Légi Hadmüveleti Központ az MH LVIK megalakulásakor integrálódott a veszprémi központba. Egyik feladata a légi kutató-mentő tevékenységek koordinálása és természetesen maga a riasztás.

„Már megkaptuk a jogosultságot ahhoz, hogy a szolnoki és a pápai kutató-mentő helikopterekkel kapcsolatosan önállóan dönthessünk a riasztás elrendeléséről. Nem kell már felsőbb szervektől engedélyt kérni, és ez nagy előrelépés a régi rendszerhez képest” – mondja Szász Róbert őrnagy, hadmüveleti főtiszt, kutató-mentő koordinátor, aki kérdésünkre elmagyarázza, hogy voltaképpen mit is takar ez a szolgáltatás.

Szász Róbert őrnagy

Annak idején a kutató-mentő szolgáltatást az eltünt vagy balesetet szenvedett légi jármüvek felkutatására és személyzetük mentésére hozták létre. Nemzetközi egyezmény alapján nemzeti kötelezettség egy ilyen szolgálat müködtetése – a feladatot pedig a Magyar Honvédség kapta meg.

A kutató-mentő koordinátorok egy átlagos nap kezdetén elsőként ellenőrzik a Légi Kutató-Mentő Készenléti Szolgálatok (Pápa, Szolnok) bevethetőségét és az esetleges korlátozó tényezőket. Ha mindent rendben találnak, felveszik a kapcsolatot a velük együttmüködő szervekkel és ellenőrzik az összeköttetést, majd reménykednek benne, hogy aznap nem lesz szükség egyéb tevékenységre…

A kutató-mentő tevékenységet a haderő – a kormányrendeletben meghatározottak szerint – az Országos Légi Kutató-Mentő Rendszerben (OLKMR) együtt végzi az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (mint vezető szervvel), az Országos Mentőszolgálattal, illetve az Országos Rendőr-főkapitánysággal. A rendszerben részt vevők folyamatosan kapcsolatban állnak egymással és megosztják a közérdekü információkat. De mi a helyzet akkor, ha történik valami?

Új rendszerben müködik a kutató-mentő szolgálat

„A szolgálatra vonatkozó új rendelet értelmében az egymással együttmüködő szervezeteknek kötelességük átadni az információkat a többieknek. Általában a rendőrség vagy a mentők értesülhetnek először az esetleges légi balesetekről, és bizony épp emiatt hatalmas előrelépésnek számít ez az új szabály. Sok esetben ugyanis olyan információ érkezhet be egy-egy ilyen szervhez, amit ők nehezen tudnak értelmezni. Előfordult korábban, hogy társszerveink nem az elvártak alapján kezelték a helyzetet, mert a szabályzóik szerint bejelentett baleset esetén nem mérlegelhetnek. Nálunk viszont repülős szakemberek dolgoznak, és pontosabban tudjuk értelmezi a légi jármüvekkel kapcsolatos információkat” – fogalmaz Szász Róbert őrnagy.

Tény azonban, hogy még komoly tapasztalat birtokában sem lehet a légijármü-baleseteket kategorizálni, annyira nem sémák alapján történnek ezek az események. A jó döntéshez persze kell a repülés körülményeinek és szabályainak ismerete, valamint egyszerü logika, tapasztalat és rutin is.

„Ezek alapján kell eldöntenünk, hogy a szóban forgó gép tényleg bajban lehet-e vagy sem. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor nincs mérlegelési lehetőség. Tegyük fel, hogy egy légi jármü az előzetesen benyújtott repülési terve alapján A pontból B pontba halad és nem érkezik meg. Amint mi erről megkapjuk az információt, riasztjuk a kutató-mentő szolgálatot. Maximum harminc percet kell várnunk, míg a kutató-mentő helikopter felszállásra kész állapotba kerül. Ennyi idő alatt még bármi történhet. Begyüjtünk minden rendelkezésre álló információt az eltünt légi jármüről, de ha ez az idő letelik, felszállítjuk a kutató-mentő helikoptert, amely az adatok alapján megpróbálja megkeresni az eltünt légi jármüvet” – ismerteti a „félórás szabály”-t a kutató-mentő koordinátor.

Erre a köztes időre azért is szükség lehet, mert többször előfordul, hogy a pilóták nem ott szállnak le, ahol bejelentették – csak éppenséggel ezt a változást nem mindig rádiózzák le. Szász Róbert őrnagy elmesélte, hogy egy ízben például egyenesen Csehországban akadtak rá azokra az ultrakönnyü kisgépekre, amelyeknek a repülési terv alapján hazánkban kellett volna leszállniuk…

Visszatérve az időrendhez: a riasztás megtörténte után a kutató-mentő koordinátorok a rendelkezésre álló információkat átadják a készenléti kutató-mentő szolgálatnak, amelynek munkatársai az adatok alapján megkezdik a tevékenységet. A koordinátor közben folyamatosan tartja a kapcsolatot a helikopterrel és szervezi az együttmüködést a rendszerben lévő társszervezetekkel. Ha a helikopter sikeresen felkutatta a balesetet szenvedett légi jármüvet, akkor következhet a feladat második része, a mentés. Ezt a tevékenységet és a sebesültek szállítását már az MH ÖHP-n belül található egészségügyi koordinátorszolgálat vezényli, s a helikopter személyzete általában az első egészségügyi ellátást követően átadja a sérülteket a mentőknek.

Egyes helikopterek – amelyek az új törvény értelmében már katasztrófavédelmi feladatra is igénybe vehetőek – modern felszerelésüknek köszönhetően éjszaka is tudnak dolgozni. A kolontári vörösiszap-katasztrófánál például vizuális felderítésre kérte fel a katonai kutató-mentő forgószárnyasokat a katasztrófavédelmi főigazgatóság, majd pedig a sérültek szállításában is segédkeztek.

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző, Kálmánfi Gábor

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2017-03-24 10:21:18
1918. március 23., Olaszország, Pergine repülőtere: vitéz Boksay Antal repülőfőhadnagy végrehajtja az első sikeres magyar katonai ejtőernyős ugrást. 2017. március: mint már régóta minden évben, idén is e történelmi ugrás előtt tisztelegve tartják fegyvernemi napjukat a Magyar Honvédség ejtőernyősei.
2017-03-20 09:56:37
Nehéz esztendő vár a honvédségre 2017-ben, ám folytatódnak a megkezdett intézkedések, amelyek az állomány méltóbb megbecsülését célozzák, a fejlesztések pedig rég nem látott tempóban valósulnak meg a következő időszakban. Dr. Benkő Tibor vezérezredessel, a Honvéd Vezérkar főnökével tekintettünk előre az idei esztendőt illetően.
2017-03-14 11:36:54
Mindkét kontingens katonái tisztességgel és becsülettel helytálltak − jelentette ki Huszár János vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka március 13-án, hétfőn Tatán, az MH Iraki Kiképzés Biztosító Kontingens (MH IKBK) harmadik, valamint az MH KFOR Kontingens tizenötödik váltásának visszafogadó ünnepségén.
2017-03-13 15:40:22
A német védelmi minisztérium a napokban döntést hozott arról, hogy az amerikai Northrop Grumman vállalattól MQ-4C Triton típusú pilóta nélküli repülőeszközöket vásárol. A Tritonok leszállítása 2025 után kezdődik meg.
2017-03-10 11:38:40
2017. február 27-én levegőbe emelkedett a legújabb kínai felderítő és csapásmérő feladatokra is alkalmas Wing-Loong II típusú drón. A pilóta nélküli repülőgép összesen 31 percet töltött a levegőben.
2017-03-09 10:16:04
Az INS Viraat repülőgép-hordozó után az Indiai Haditengerészet újabb ikonikus, szovjet gyártmányú eszközétől válik meg a közeljövőben, ugyanis március 29-én az INS Rajali légibázison elbúcsúztatják a Tu-142M nagy hatótávolságú tengerészeti felderítő repülőgépeket.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 03. 29., 15:26
1956 augusztusában egy kazahsztáni atomfegyver-kísérlet tragédiába torkollott, és négyszer annyi ember szenvedett akut sugárbetegséget, mint Csernobilban.
2017. 03. 28., 13:54
18 évvel ezelőtt, vagyis 1999. március 27-én hadtörténelmi jelentőségű esemény történt a NATO Szerbia elleni akciója során. A légvédelemnek sikerült megsemmisítenie az amerikai légierő egyik F-117A Nighthawk „lopakodó” bombázóját.
2017. 03. 27., 09:55
1968 elejétől az észak-vietnami légvédelem új taktikát kezdett alkalmazni az amerikai repülőgépek ellen azzal, hogy a támadó kötelékekre több tüzelőállás indított rakétát.
2017. 03. 24., 09:09

Magyar-amerikai közös kiképzés

Háromnapos közös kézi lőfegyvergyakorlaton vett részt a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár kijelölt állománya, illetve az amerikai 10. páncélos felderítőezred 4. zászlóaljának „Apache” százada a szomódi lőtéren.

  JETfly Magazin

Döntött az Orosz Légierő vezetése – a „Fecskék” lecserélhetik MiG-29-eseiket a legújabb MiG-35-ösökre. Az erről szóló bejelentést a malajziai LIMA-2017 kiállításon hozták nyilvánosságra.