2017. 07. 24. hétfő
Kinga, Kincső
: 306 Ft   : 262 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Az USA „kozmetikázta” a világ védelmi kiadásainak statisztikáját

Art of WAR  |  2014-04-18 10:04:28

A világ védelmi kiadásai 2013-ban, mintegy 1,9%-kal csökkentek a 2012-es évhez képest, azonban így is elérték az 1,747 ezermilliárd dollárt. A költségcsökkentés éllovasa az Egyesült Államok volt, ahol is a védelmi kiadásokat 7,8%-kal mérsékelték. Az USA eredményét figyelmen kívül hagyva azonban a világ haditechnikai eszközökre, fegyverekre 1,8%-kal többet költött, köszönhetően Oroszországnak, Kínának, Szaúd-Arábiának és további 20 országnak. Az Egyesült Államok részesedése a világ, fegyverekre fordított költségeinek mintegy 37%-át teszi ki, ami azt jelenti, hogy amennyiben Washington újra csökkenti védelmi kiadásait, tovább „rontja” a statisztikát.

A nagy „tékozlók”

A világ védelmi kiadásainak adatait 2014. április közepén hozta nyilvánosságra a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI). Az intézet a számításoknál minden katonai kiadást – infrastruktúra, fizetések, kutatási és fejlesztési programok, valamint müveleti költségek – figyelembe vett. A kutatások fontosságát nehéz megítélni, ugyanakkor rámutatnak haditechnikai eszközök világpiacának általános tendenciáira.

A XXI. században a haditechnikai eszközökre és fegyverekre fordított kiadások első ízben 2012-ben csökkentek. Igaz, akkor mindössze 0,4%-kal lettek alacsonyabbak a 2011-es adatokhoz képest, és így a kiadások 1,753 ezermilliárd dollárra csökkentek. A csökkenést több összetevő okozta. Az első, hogy a világ legnagyobb védelmi költségvetését magáénak tudó Egyesült Államok, míg 2011-ben 159 milliárd dollárt költött az iraki és afganisztáni missziókra, azt 2012-ben 115 milliárd dollárra csökkentette. A második, hogy néhány, elsősorban európai és észak-amerikai ország drasztikusan csökkentette védelmi kiadásait annak érdekében, hogy megbirkózzanak a gazdasági válság következményeivel. Ezek a tényezők voltak hatással a 2013-as világpiaci tendenciára is. 

Ezúttal is az USA volt az, amely ország „lerontotta” a statisztikát. A 2013-as védelmi kiadások 7,8%-kal csökkentek az USA-ban a 2012. évihez képest, ami azt jelentette, hogy a korábbi 684,4 milliárd dollárról 640,2 milliárdra csökkentek a kiadások, míg 2011-ben ez az összeg 711,3 milliárd dollár volt. A hadsereg kiadásai csökkenésének okai között szerepelt, hogy Washington befejezte a hadmüveleteket Irakban, kivonta csapatait Afganisztánból, valamint jelentősen csökkentették a védelmi költségvetést.

Forrás: SIPRI

A katonai kiadások területén 2013-ban a második helyet Kína foglalta el, amely haditechnikai eszközökre és fegyverekre, fejlesztésekre valamint az állambiztonság fejlesztésére 188,5 milliárd dollárt költött. 2012-höz viszonyítva ez az összeg 7,4%-os növekedést mutat. Kína évről-évre egyre aktívabban van jelen a világ, politikai és katonai folyamataiban, és mára központi szerepet tölt be az Ázsia és Csendes-óceáni térségben. A hatalom növekedésével azonban együtt jár a katonai kiadások növekedése is. Addig, míg 2011-ben Kína 147,3 milliárd dollárt költött erre a célra, 2012-ben ez a mutató már 159,6 milliárd dollárra rúgott.

Meg kell említeni azt a nem elhanyagolható tényt, hogy Kína a védelmi kiadásaival kapcsolatosan nem hoz nyilvánosságra minden információt. A hivatalos adatok szerint 2013-ban az ország védelmi kiadása 117 milliárd dollár volt, míg egy évvel korábban 105,6 milliárd. Ennek tükrében Peking – szintén a hivatalos információk szerint – 2017-re 170 milliárd dollárra kívánja növelni kiadásait. A kínai „bonyolultságra” jellemző, hogy a védelmi kiadásokat nem csak az állam finanszírozza, hanem léteznek célprogramok, valamint az egyes tartományok költségvetéseiből is költenek ilyen jellegü kiadásokra. 2013 végén nyugati katonai szakértők azon a véleményen voltak, hogy Kína katonai kiadásai meghaladták a 200 milliárd dollárt.

A 2013-as adatok alapján a harmadik helyet Oroszország foglalta el. A SIPRI jelentése szerint az ország 87,8 milliárd dollárt fordított védelmi kiadásokra, ami 2012-höz képest 4,8%-os növekedést jelent. Az orosz kiadások az elkövetkező években csak nőni fognak, nem várható csökkenés. Ennek oka 2011-ben indított állami program, amelynek célja az új haditechnikai eszközök arányának 70%-ra történő fejlesztése, és amely program a tervek szerint 2020-ig tart.

A SIPRI adatai szerint 2011-ben Oroszország fegyverek és haditechnikai eszközök vásárlására 70,2 milliárd dollárt költött, míg ez az összeg 2012-ben meghaladta a 80 milliárdot.

  Védelmi kiadások top 10-es listája 

 Ország

 Kiadások(milliárd dollár)

  GDP (%)

 A világ össz kiadásáhozviszonyított aránya (%)

 USA

 640

3,8

 37

 Kína

188

2

 11

 Oroszország 

87,8

4,1

 5

 Szaúd-Arábia 

 67

9,3

3,8

 Franciaország

 61,2

2,2

3,5

 Nagy-Britannia 

57,9

2,3

 3,3

 Németország

 48,8

 1,4

 2,8

 Japán

 48,6

1

2,8

 India

47,4

 2,5

2,7

 Dél-Korea

33,9

2,8

1,9

Az első ötbe még a legnagyobb növekedést felmutatóm Szaúd-Arábia, valamint Franciaország került be. Szaúd-Arábia még 2010-ben kezdte meg intenzíven növelni védelmi kiadásait az iráni nukleáris program miatt, valamint a Nyugat azon tervének köszönhetően, hogy katonai müveletekre kerülhet sor a térségben. Rijád ennek érdekében amerikai vállalatokkal kötött több együttmüködést fegyverek és haditechnikai eszközök megvásárlásáról. A szerződések összege elérheti a 60 milliárd dollárt, míg a vállalt kötelezettségeket 25 év alatt teljesítik a cégek.Az ötödik helyet elfoglaló Franciaország négy százalék alatti eredménnyel, 61,2 milliárd dollárt költött. A hadsereg kiadásainak csökkentése az állami költségvetés nagyarányú csökkentési programjának eredménye.Európa és Észak-Amerikai országai mind a mai napig érzik a 2008-as globális pénzügyi-gazdasági válság hatásait. A válság elleni küzdelem során 2008-2010 között hatalmas összegeket költöttek új munkahelyek teremtésére, a bankrendszer megszilárdítására, valamit a nemzetközi kereskedelem fellendítésére.A legjobb térségekA világ haditechnikai költségeinek csökkenését elsősorban az amerikai kiadások csökkenése eredményezi. A SIPRI adatai alapján, ha a statisztikából „kivesszük” az Egyesült Államokat akkor a világban a 2013-as adatok alapján 1,8%-kal nőttek a kiadások 2012-höz viszonyítva. A védelmi kiadásokat tekintve a „legrosszabb” térségek Európa valamint Észak- és Dél-Amerika lettek.A fentieket figyelembe véve, a SIPRI adatai szerint a legjobb térségeknek 2013-ban Afrika, a Közel-Kelet, Ázsia és Óceánia számítottak. Az afrikai országok 2013-ban 8,3%-kal növelték kiadásaikat az előző évhez képest. A hadseregek összességében 44,9 milliárd dollárt költöttek fegyverekre ebben a térségben. A legnagyobb növekedést Angola, Ghána, a Kongói Demokratikus Köztársaság, valamint Zambia produkálták. Ezek az országok 129, 36, 34 és 15%-os növekedést mutattak, és mindemellett az afrikai országok közül elsőként Algéria túllépte a „jelzésértékü” 10 milliárd dollárt.

Forrás: SIPRI

Az Ázsia és Csendes-óceáni térség 3,6%-kal növelte katonai kiadásait, ami így 407 milliárd dollárt jelent. A legjelentősebb növekedéseket Afganisztán, a Fülöp-szigetek, Srí-Lanka és Kazahsztán mutatta: 77, 17, 12 és 10%-kal. Az általános statisztikai eredményt ebben a térségben Kína növelte jelentősen. Amennyiben Kínát kiemeljük az Ázsia és Csendes-óceáni térség kiadásai mindössze 0,9%-kal emelkedtek. A kiadások növekedését elsősorban területi viták, helyi ellentétek idézték elő.

Végül a Közel-Kelet országai 4%-os növekedést mutattak fel, ami mintegy 150 mlliárd dolláros kiadást jelentett. A térség országai közül a legnagyobb növekedéseket Irak, Bahrein, és Szaúd-Arábia jegyezhette: 27, 26 és 14%-kal. A térségben a védelmi kiadások emelkedését a bizonytalan politikai helyzet valamint a helyi konfliktusok idézték elő.A Közel-Kelet adatainak vizsgálatakor a SIPRI szakemberei nem találtak adatokat Irán, Katar, Szíria, az Egyesült Arab Emirátusok és Jemen tekintetében, így azok nem szerepelnek a jelentésben.A SIPRI már korábban utalt arra, hogy a jelenlegi tendencia 2015-ig tarthat, amikor is a nyugati erők végleg kivonulnak Afganisztánból. Újabb növekedésre az évtized vége környékén lehet számítani.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2017-07-13 09:49:16
Büszkék vagyunk katonáinkra. Kiválóan felkészült katonákat láthattunk a gyakorlat során, példaértékű volt a bemutató − fogalmazott dr. Simicskó István honvédelmi miniszter július 12-én, a Black Swan 2017 elnevezésű nemzetközi gyakorlat kiemelt látogatói napján.
2017-07-14 09:26:18
Megérkeztek Csehországba az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred honvédei. A győri katonák a következő két hét során a TOBRUQ LEGACY 2017 elnevezésű gyakorlaton képviselik hazánkat.
2017-07-06 09:50:17
Az első szó, ami eszembe jut arról, amit itt láttunk, az az együttműködés volt. Ennek láttuk ékes bizonyítékát, és szeretnék gratulálni minden egyes katonának, aki a felkészülésben és a bemutatóban részt vett, hiszen magas szinten, magas színvonalon művelik mesterségüket.
2017-07-06 09:42:12
A francia–brit erők nagy reményekkel indított 1917-es tavaszi offenzívája az első világháború korábbi éveinek forgatókönyve szerint zajlott: a német vonalakat nem sikerült áttörni, s a csupán méterekben mérhető előrenyomulásnak hatalmas ára volt.
2017-07-05 11:25:11
Az Airbus Helicopters vállalat a napokban átadta a 15. egyben utolsó H-145M típusú többcélú, könnyű forgószárnyast a német haderőnek, azon belül is a KSK (Kommando Spezialkräfte), speciális egység részére.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 07. 20., 09:14

Videón a drónvadász lézerfegyver

A világ első aktívan használt lézerfegyverét mutatta be az Egyesült Államok haditengerészete a CNN riportereinek, akik működés közben készíthettek videót a csendben támadó hadieszközről.
2017. 07. 19., 13:35
A Saber Guardian (Szablya Őre) 2017 fedőnevű rendezvénysorozat része az a keddi ejtőernyős légideszant-művelet is, melyet a pápai légibázis és a bulgáriai Bezmer repülőtere között végeztek.
2017. 07. 19., 13:22
Harminc év után látogatott izraeli kormányfő Magyarországra, Benjámin Netanjahu július 18-án, kedden Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt az Országházban. A magyar delegáció tagja volt többek között dr. Simicskó István honvédelmi miniszter is.
2017. 07. 18., 16:17
Az Oroszország ellen érvényben lévő szankciókkal indokolja a Honvédelmi Minisztérium (HM), hogy Mi–17-es szállítóhelikoptereinek nemrégiben Oroszországban elvégzett nagyjavítását nem használta ki arra, hogy egyúttal modernizálja az elavult, 30 éves gépeket.

  JETfly Magazin

1998. július 23-án, délután 3 óra előtt nem sokkal a 17-es oldalszámú MiG-29B repülőgéppel katasztrófát szenvedett Rácz Zsolt alezredes, aranykoszorús első osztályú repülőgép-vezető.