2017. 02. 27. hétfő
: 309 Ft   : 291 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Küszöbön a „Csillagok háborúja”?

Art of WAR  |  2015-05-04 11:00:29

Az Oroszországi Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok közötti „szembenállás” erősödése hamarosan kozmikus méreteket ölthet a szó szoros értelmében. Az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg is olyan forradalmian új technológiák kifejlesztése van folyamatban, amelyek már a közeljövőben befolyásolhatják a globális hatalmi egyensúly fennállását, nem utolsó sorban az orosz stratégiai nukleáris (elrettentő) erő szerepének és jelentőségének degradálásával.

A kétpólusú világrend két meghatározó állama az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió 1969 őszén kezdte meg a stratégiai fegyverkorlátozási  tárgyalásokat, melyeknek egyik központi kérdése a ballisztikus rakéta elhárító rendszerek (Anti-Ballistic Missile Systems – ABMS) kiépítésének korlátozása volt. A Bécsben és Helsinkiben folytatott tárgyalások eredményeként megalkotott szerződést 1972. május 26-án írta alá Moszkvában Richard Nixon amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár.

A rakétaelhárító rendszerekre vonatkozó egyezmény (Anti -Ballistic Missile Treaty – ABM T) korlátozta az új rakétaindító állomások építését, a meglévők átalakítását, továbbá szabályozta a támadórakéták korszerüsítésének módozatait. A ballisztikus rakétavédelem kapcsán a két nagyhatalom megállapodott a védelmi rendszerek kiépítésének korlátozásában. A szerződésben a felek vállalták, hogy mindegyikük legfeljebb két hadászati rakétavédelmi körzetet hoz létre olyan módon, hogy azok ne biztosíthassanak átfogó országos védelmet és ne szolgálhassanak alapul az ilyen rendszer kifejlesztéséhez. Az Amerikai Egyesült Államok a ballisztikus rakéta elhárító rendszerek kiépítésére vonatkozó egyezményt 2001. december 13-án felmondta és a felmondás a szerződés értelmében 2002. június 13-án lépett életbe.

A szerződés felmondása óta eltelt időben az Amerikai Egyesült Államok megkezdte a ballisztikus rakétavédelemi rendszer elemeinek kiépítését és stratégiai pozicionálását, amely többek között magában foglalja az Aegis rakétavédelmi rendszer tengerészeti és szárazföldi változatait, a földi telepítésü elfogórakétákat (Ground-Based Interceptors – GBIs) és a különböző érzékelőket, szenzorokat, felderítő eszközöket, beleértve a tengerfelszíni telepítésü X-sávú radarokat (Sea -based X-Band Radars – SBXR) is. Az amerikai radarok felderítési lehetőségének korlátait a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense – THAAD) rendszer a Koreai Köztársaság területére történő telepítésével kompenzálták, ezzel mintegy lefedve a Szibéria és az orosz távol-kelet feletti légteret is.

2015. április 12-én az oroszok több, eddig nem azonosított elektronikai felderítő müholdat detektáltak, amelyek feladata az oroszok szerint az orosz katonai kommunikáció megfigyelése.

Orosz elemzők azt vélelmezik, hogy az észlelt müholdak amerikai kém müholdak, azonban ezt az információt az orosz Védelmi Minisztérium hivatalosan nem erősítette meg.

Igor Korotchenko a „National Defense” magazin főszerkesztője egy TASS-nak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy nyílván való a müholdak hovatartozása, hiszen az Amerikai Egyesült Államok több olyan elektronikai felderítő müholddal – például a „Ferret¬–D” típus sorozatával, amely a rádióspektrum azon (felső) tartományában végez megfigyeléseket – is rendelkezik,, amelyet a ballisztikus rakéták vezérléséhez, felderítéséhez és a rakétavédelemhez is használnak.

A kialakult helyzetre az Oroszországi Föderáció válaszlehetőségei geopolitikai és financiális okokból meglehetősen behatároltak, az aszimmetrikus válaszokra korlátozódnak.

A jelenlegi körülmények között az oroszok az újabb típusú interkontinentális ballisztikus rakéták (Intercontinental Range Ballistic Missile – ICBM) és univerzális légvédelmi rendszerek kifejlesztésére, valamint Moszkva rakétavédelmének modernizálására fókuszálnak.

Az egyik legjelentősebb program a már meglévő rendszerek továbbfejlesztését tüzte ki célul. Például az Sz–400 rendszer rakétáinak modernizálása –  amelynek köszönhetően a rakéták hatótávolsága elérheti akár a 400 km-t is – már tesztelési fázisban van. A rakéta további képességeiről nem állnak rendelkezésre egzakt adatok.

Tervezetten 2017-től párhuzamosan történik a Sz–500 új generációs légvédelmi rendszer kifejlesztése és Moszkva rakétavédelmi rendszerének megújítása is. A fentieken túl az orosz védelmi ipar harmadával tervezi növelni a légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek rakétáinak gyártását (2014-ben gyártottakhoz képest).

Mindazonáltal a fejlesztések nem csak a rakétavédelem területére koncentrálódnak, az Oroszországi Föderáció kiemelten kezeli a müholdas felderítés területét is, amely lehetővé teszi többek között az amerikai haditengerészet különböző egységeinek, a rakétavédelmi rendszer tengerfelszíni telepítésü eszközeinek, továbbá a NATO hadászati tengeralattjáróinak a felderítését, valamint mozgásának követését is.

Az óceánok felszínének folyamatos megfigyelése mellett további cél az úgynevezett autonóm radarok hálózatának olyan mérvü bővítése, hogy az az Északi-sark egy jelentős részét is lefedje.

Az egész emberiség célja, hogy elkerülje a világür hadszíntérré válását, amelynek érdekében az Oroszországi Föderáció és a Kínai Népköztársaság már 2007-ben megkezdte egy átfogó szerződés vázlatának kialakítását, ami megtiltaná bármely fegyver, fegyverrendszer világürbe való telepítését, amiről azonban az Amerikai Egyesült Államok a mai napig nem hajlandó tárgyalni. A jelenlegi helyzetben az orosz és a kínai aszimmetrikus válaszok jelenthetik azt a meggyőző erőt, ami az Amerikai Egyesült Államokat befolyásolhatja álláspontja megváltoztatásában.

„A közzétett cikk alapvetően biztonságpolitikai és katonai vonatkozású, nyílt forrású információk felhasználásával készült. A megjelenített tartalom nem tükrözi az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred  hivatalos álláspontját.”

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:
2017-02-15 11:16:13
Az Nigériai Légierő vezetése a napokban jelentette be, hogy a brazil kormány jóváhagyta, hogy az Embraer Defence and Security Limited vállalat közreműködésével, A-29 Super Tucano típusú könnyű-támadó repülőgépet vásároljanak.
2017-02-08 09:16:55
A második világháború vérzivataros évei után pár hónappal, 1946. február 6-án Bay Zoltán és tudóscsoportja hatalmas horderejű bejelentést tett. Radarjelek segítségével sikerült megmérniük a Föld-Hold távolságot, ezzel megalapozva a modern rádiócsillagászatot.
2017-02-06 14:26:51
Az Orosz Fekete-tengeri Flotta tengeralattjáró-elhárító korvettjéről adtak le lövéseket az Ukrán Haditengerészet An-26-osára – a teherszállító éppen az ogyesszai gázmezők partmenti területe fölött repült.
2017-02-02 12:05:53
Február 3-án lesz a hivatalos búcsúztatása a világ első nukleáris meghajtású repülőgép-hordozójának, az USS Enterprise-nak. A hordozó kulcsfontosságú szereplője volt több fontos eseménynek, így az 1962-es kubai rakétaválságnak, de a részt vett az iraki és az afganisztáni missziókban is.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 02. 24., 16:39
Kiképzésre, felderítésre, a határőrizeti munkát segítő megfigyelésre, szükség esetén árvízi helyzet felmérésére is bevethetők lesznek a Magyar Honvédség új, rövidesen hadrendbe álló ZLIN típusú repülőgépei.
2017. 02. 21., 14:16
A fegyverkereskedelem a hidegháború óta nem látott szintre emelkedett a legutóbbi öt évben a világban.
2017. 02. 15., 09:29
Napjaink folyamatosan változó világában is a régi értékek, így a bajtársiasság, a bátorság, az önfeláldozás, a közösségért való kiállás a legfőbb katonai erények – fogalmazott dr. Simicskó István honvédelmi miniszter február 14-én, Budapesten, a haderő éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén.
2017. 02. 13., 09:37
Amikor minden veszni látszott, Ernest E. Evans sorhajóhadnagy teljes gőzzel a japán flottára rontott.

  JETfly Magazin