2017. 06. 24. szombat
Iván
: 309 Ft   : 277 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Klaviatúra-kalózok (3. rész) - Áldás és átok

Art of WAR  |  2015-05-20 09:56:05

Sorozatunk előző két részében a kiber-háború globális jelenségével, valamint a Magyar Honvédség kiber-biztonságával foglalkoztunk. Most ingoványos talajra lépünk. A webes felületek biztosította interaktivitás és a közösségi oldalak forradalma biztonsági szempontból egyfelől az egyik legveszélyeztetettebb területté tette a katonai kommunikációt, másfelől óriási lehetőséget adott a hadseregek kezébe.

Az internetes kommunikáció kezdetén, a Web 1.0 korában az információ áramlásának legfőbb jellemzője az egyirányúság volt. A tartalom előállítója közölt valamit, a befogadó pedig elolvasta, megnézte, meghallgatta anélkül, hogy befolyásolni vagy véleményezni tudta volna azt. A csendes állóvizet aztán a Web 2.0 forradalma korbácsolta fel, s az internet tengere azóta is viharosan tombol. A Web 2.0 megszüntette az egyirányú kommunikációt. A felhasználó maga is a tartalom előállítójává vált. Fórumok, kommentrendszerek, linkmegosztó site-ok, feltöltő oldalak tömkelege segített abban, hogy a befogadó ne csak olvasson, de véleményezzen, vitázzon, saját tartalmakat töltsön fel a világhálóra. Ezt a folyamatot koronázta meg a közösségi oldalak villámgyors fejlődése. A Twitter, a YouTube, a Tumblr és társai mellett elképesztő sebességgel foglalta el a trónt a Facebook, amelynek mára mintegy másfél milliárd felhasználója van világszerte.

A Facebookban rejlő lehetőségeket hamarosan a gazdasági világ is észrevette. A legnagyobb multiktól a legkisebb kereskedésekig minden szereplője használja a felületet, amely – rendszerének lényegéből adódóan – a hatékonyság tekintetében köröket ver minden más PR- vagy marketing webes megoldásra. 

Természetesen a hadseregek sem maradhattak ki a Web 2.0 alkalmazásainak használatából. A népszerüsítés egyik leghatékonyabb formáját a közösségi oldalak tálcán kínálták. Ám ami az előnye, az a hátránya is az ilyen jellegü platformoknak. Egyfelől olyan információs szabadságot biztosítanak, amelyet előtte soha nem tapasztalhattunk. Másfelől óriási biztonsági kockázatot is jelentenek egy védelmi szervezet, valamint annak tagjai számára. 

A nyílt adatszerzés fogalma minden eddiginél jobban előtérbe került. A nyílt forrásokból dolgozó hírszerzés (Open Source Intelligence) nem új keletü dolog, de a Web 2.0 megjelenésével valóban fontosabb, mint valaha.

Müveleti területen „jópofa ötletnek” tünhet egy ilyen felirat, s ha csak a szük családnak küldjük is el, de valaki közülük megosztja, a felette lévő arcmásunkkal kiemelt biztonsági kockázatot teremtettünk

„A folyamat lényege, hogy nem bizalmas, rejtett vagy titkos információkból állítunk elő naprakész jelentéseket. Ennek valóban kiváló táptalaja a Web 2.0, mivel megjelenésével az addig szétszórt információk egy platformra kerültek, ráadásul a korábbiakhoz képest elképesztő mennyiségü adatbővülést eredményezett. Bonyolítja a helyzetet, hogy a neten az adott információk képlékenyek. Lényege éppen ebben rejlik, hiszen a felhasználó is alakít az alapadatokon, hozzátesz, kiegészít vagy éppen cáfol egy információval kapcsolatban. A felderítés szempontjából ez dinamizmust és naprakész rugalmasságot igényel. Gyakorlatilag „real time” (valós idejü) adatfeldolgozást kell végezni, hogy ered­mé­nyes legyen. Ennek egyenes következménye a sokkal több munka, amelyhez sokkal több szakember is kell. Napjainkra persze ezt különböző robotok és szoftverek végzik, de az emberi közremüködés kihagyhatatlan. A robot az információ minőségét nem tudja ellenőrizni, a hiteles adatszerzés tehát egyszerre kívánja meg a szoftveres és az emberi közremüködést” – mondta prof. dr. Kovács László ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos és nemzetközi dékán-helyettese. 

Figyelnek bennünket

A szoftverrobotokat a gazdasági élet szereplői éppúgy használják, mint az elhárító és védelmi szervezetek. Előbbinél a profit, utóbbinál a biztonság az elsődleges szempont. Az alap mindkét esetben a kulcsszavas keresés, ezt követi a szemantikai, fogalmi összefüggések listázása. 

„A testreszabott reklámok megjelenése a Facebookon ilyen szoftverek munkájának köszönhető. Nézik, milyen oldalakat látogatunk, milyen fotókat nézünk meg, mikor vagyunk aktívak. Ezt összevetik a lakóhellyel, a nemmel és az életkorral, s így már elég szépen le lehet szükíteni a felhasználó érdeklődési körét. Ennek megfelelően állítják össze a megjelenő reklámokat egy adott profil oldalán. A felderítő szoftverek pontosan ugyanilyen elv alapján dolgoznak. Megadjuk a fő jellemzőket, azok pedig a kritériumok alapján szürni kezdenek a felhasználók között” – hallhattuk a szakembertől. 

A közösségi oldalak adatvédelmi ismertetője sok mindent ígér, s ebből sok mindent be is tart. Nem lehet például csak úgy „kívülről” böngészni egy profilban. Ez biztonságos adatvédelmet jelez, de nem jelenti azt, hogy a Facebook a különböző országok hatóságai számára nem ad ki információkat. Kovács ezredes hozzátette: ez teljesen természetes, mivel a közösségi oldalak üzemeltetőinek erre törvényi kötelezettségük van.

Prof. dr. Kovács László ezredes

„Ha büncselekmény vagy arra utaló jel tünik fel egy felhasználói profilon, akkor az ügyészségek, a bíróságok és a kormányok megkeresésére kötelesek adatot szolgáltatni, természetesen csak akkor, ha megalapozott gyanúról van szó. Az EU-nak egyébként van egy „Biztonságos Kikötő” elnevezésü, gazdasági és személyiségi jogi érdekeket védő kezdeményezése, amely megpróbálja meghatározni azt, kiről, milyen szituációban és milyen adatok adhatók ki” – részletezte a dékán-helyettes, majd rátért az adatvédelem kényes pontjára. 

„Az adatvédelmi egyezményeket persze nem feltétlenül tartják be. A Snowden-botrány kapcsán erős a gyanú, hogy néhány ország elég tágan értelmezi a személyek adatvédelmét. Nincs százszázalékos adatvédelmi módszer a közösségi oldalak tekintetében” – mutatott rá Kovács ezredes. 

A barátom barátja nem a barátom

A közösségi oldalak használatával kapcsolatban a legnagyobb kockázatot maguk a felhasználók jelentik. Százból nyolcvanan el sem olvassák a biztonsági tájékoztatót, az adatvédelmi beállítások pedig egyenesen siralmasak. Óriási rizikó a kapcsolatépítés is. Sokan nem értik meg, hogy egy barát barátja is jelenthet veszélyt. Kovács ezredes szerint, ha a felhasználók tudatosan és jól használnák ezeket a felületeket, minimálisra csökkenne annak a kockázata, hogy visszaélnek az adataikkal, esetleg „identitáslopás” áldozatává válnak.

„Egészen banális történetek keringenek a felhasználói hanyagságról. A jelszavazás például komoly problémát jelent. Rengeteg jelszavas felületet használunk, de az emberi memória a kódok megjegyzésére meglepően kevésnek bizonyul. Nagyjából két-három jelszót variálunk a különböző felületeken, azok is meglepően primitívek. Ha a Facebook, a Twitter, vagy a YouTube accountom ugyanaz, már csak egy lépés választ el attól, hogy a banki internetes belépőkódom is az legyen, sőt, a saját számítógépem védelmi rendszerét is az biztosítja. Innentől kezdve elég egy helyről megszerezni, s az már kulcsként szolgál a többihez. A megoldás a komplex jelszavak használata, minden felülethez más” – vázolta a legbiztonságosabb módszert a szakember.

Ha egy ilyen helyszíni fotó felkerülne a Facebook-ra, nem csak az afgán tolmács, hanem családja életét is kockáztatnánk

A közösségi oldalak használata óriási kockázatot jelent a hadseregekben a nyílt adatszerzés miatt, s példák bizonyítják, hogy van is miért aggódni. A közelmúltban egy magát az Iszlám Állam hackerszervezetének nevező csoport száz amerikai katona személyes adatait (nevét, fényképét és címét) tette fel a világhálóra. Mint utólag kiderült, nem titkos kormányzati dokumentumokból, hanem szimplán a közösségi oldalakról szerezték meg azokat. A Pentagon szóvivője közölte, figyelmeztették a fegyveres erők tagjait, hogy a közösségi oldalak használatában tartsák be az óvintézkedéseket. Felvetődött már a kérdés, nem lenne-e ésszerü bizonyos szituációkban megtiltani a közösségi oldalak használatát? Kovács ezredes szerint ez rossz ötlet, nem járható út. 

„Teljesen megtiltani a közösségi oldalak használatát a hadseregnél nemcsak oktalanság lenne, de törvényi lehetőség sincs rá. Egy misszióban a Facebook a kapcsolattartás elengedhetetlen eszköze, kapu az itthon maradt családtagok és barátok felé. A teljes tiltás morálisan is negatívan hatna. Egy megoldás van, a biztonságtudatosság hangsúlyozása. Tudatosítani kell a katonában, mit oszthat meg magáról, és mit nem. Helyhez köthető adatokat például ostobaság nyilvánosságra hozni, a katonai feladattal kapcsolatos információk közzététele pedig már sokkal súlyosabb következményeket is felvethet” – jegyezte meg az ezredes. 

A józan ész határt szab

Volt már rá példa, hogy a misszióban szolgálatot teljesítő katona facebookos hanyagságának köszönhetően családtagjait kezdték fenyegetni ismeretlenek. A családi kapcsolattartásnak is vannak szabályai, amelyeket minden katonának be kell tartania saját, jól felfogott érdekében. Ráadásul élesen külön kell választani a hivatalos és a magánkommunikációt. Például a müveleti területen végrehajtott feladatokról magáncsatornákon keresztül felvételeket megosztani komoly kockázatot jelent és felelőtlenségre vall. De ez nemcsak a videókra, hanem a fotókra is igaz.

Semmilyen helyzetben se osszunk meg olyan képet, amelyen bármilyen ID-kártya szerepel, mert csak hozzá segítjük a „rosszfiúkat”, hogy másolják, és bejussanak bárhová 

„A fotók feltöltéséből sok probléma keletkezhet a missziós területen. Nemcsak a helyszín felismerhetősége miatt, hanem mert a gépek többsége a kép készítésének metaadatait is rögzíti, a fotó információi tehát elárulhatják készültének pontos helyét. Ebből nem nehéz kitalálni, hol van a katona. A külszolgálatra indulókat természetesen felkészítik a közösségi oldalak használatára, és szankcionálni is lehet a szabályt megsértőket, de minden parancsnál többet ér, ha a katonák a saját érdekükben tartják be a biztonsági előírásokat. Egészen egyszerüen nem tehetik meg, hogy olyan információkat osszanak meg, amelyekből kikövetkeztethető a pontos tartózkodási helyük vagy egy akció célja. A józan ész határt szab az információszabadságnak” – hangsúlyozta a dékán-helyettes. 

A hadseregek azonban nemcsak biztonsági kockázatot látnak a közösségi oldalakban, hanem a tökéletes kommunikációs eszközt is. Mára már nincs honvédség Facebook nélkül. A hivatalos közösségi kommunikációban az angolok, az amerikaiak, a franciák és a németek járnak elől, míg az izraeli hadsereg több mint 30 hivatalos közösségi platformot használ. Általános vélemény, hogy a Magyar Honvédség közösségi kommunikációja is az élvonalba tartozik. 

„Az árvíztől a hóhelyzetig rengeteg példa mutatja, mennyire hatékonyan müködik. A természeti csapások idején például a hivatalos orgánumok nagy része is híranyagként vette át a Magyar Honvédség Facebook-anyagait. A kríziskommunikáción túl azonban többletfunkcióval is bír. Segít a társadalommal való kapcsolattartásban. A katonákról korábban csak a civil média közvetített képet kifelé. Ezen változtattak a közösségi oldalak, amelyek a sztereotípiákkal szállnak szembe, pozitív képet alakítanak ki, korrekt tájékoztatást adnak. Közelebb kerülünk általa az emberekhez, sokkal reálisabb, gyorsabb és hatékonyabb módon mutatva be az eseményeket, mint a hagyományos csatornák. Ráadásul a visszajelzések, kommentek lehetőséget adnak arra, hogy bizonyos dolgokon változtassunk. A társadalom visszajelzése rendkívül fontos” – véleményezte Kovács ezredes az MH hivatalos Facebook oldalának tevékenységét. 

Milyen lesz a közösségi oldalak jövője? Ez egyelőre bizonytalan. A Facebook egyeduralkodóként ül a trónján, bár egyre hevesebben és egyre többen bírálják adatvédelmi módszerét, csakúgy, mint agresszív reklámtevékenységét. Pozíciója ettől függetlenül pillanatnyilag megingathatatlannak látszik, ám lehetséges, hogy a jövő Mark Zuckerbergje már dolgozik egy olyan új platformon, amely elavulttá teszi majd a Facebookot. 

Fotó: Galovtsik Gábor, Szabó Béla és internet

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017-06-15 10:11:21
A tajvani kormány a napokban ingyen és bérmentve 2 darab UH-1H típusú forgószárnyast adott át Burkina Faso-nak. Az ünnepélyes átadáson részt vett a Tajvani Légierő parancsnoka, Wang Shin-Lung altábornagy is, aki épp az országban tartózkodott.
2017-06-14 10:37:40
Európai és magyar szempontból egyaránt fontos döntés a honvédség iraki szerepvállalásának meghosszabbítása és kibővítése, a 2018-as honvédelmi költségvetésből pedig a katonák illetményének emelésére és fejlesztésekre egyaránt jut forrás – mondta Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes június 13-án, Budapesten.
2017-06-13 09:40:32
Műveleti készenlétet jelentett az MH Légi Tanácsadó Csoport. A helikoptervezetők, fedélzeti technikusok és repülő-műszaki kiszolgáló személyzet tagjai május közepén érkeztek meg afganisztáni állomáshelyükre.
2017-06-12 16:15:51
A napokban a szaúdi weboldalak arról számoltak be, hogy a Szaúd-Arábiai Nemzeti Gárda 2017. június 4-én átvehette az első AH-6i Little Bird típusú könnyű-harci helikoptereit. A típus az országban az AH-6SA nevet kapja majd meg.
2017-06-07 12:44:12
A napokban az East Pendulum weboldal tette közzé, hogy több mint két év várakozás után, az AVIC kínai állami repülőgépgyártó vállalat megkezdte az új, turbólégcsavaros Y-30 névre keresztelt katonai teherszállító repülőgép fejlesztési programját.
2017-06-06 09:54:37
Kéthetes harckocsizó altiszti szakmai tanfolyamot tartott az MH Altiszti Akadémia a „nullaponti” lő- és gyakorlótéren május végén. Érdekesség, hogy a tanfolyam részeként lefolytatott harckocsiparancsnok-képzésre tizenhárom esztendeje nem volt példa az akadémián, illetve jogelőd szervezeteinél.
2017-06-01 10:10:00
1941. december 10-én délután, miközben még mindig vastag fekete füst gomolygott Pearl Harbor tengerészeti támaszpontja felett, a Maláj-félsziget partjainak közelében, a HMS Prince of Wales csatahajó és kísérője a veterán HMS Repulse csatacirkáló élethalálharcát vívta a rájuk támadó, több tucatnyi japán bombázó és torpedóvető repülőgéppel.
   MÁSOK ÍRTÁK
Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis harmadik alkalommal szervezte meg a nyári Honvédelmi Tábort.
2017. 06. 21., 15:33
A Magyar Honvédség szervezeteinek hajtó-, kenő- és karbantartó anyagokkal, üzemanyag-technikai eszközökkel, hűtőfolyadékkal történő ellátásáért az MH Anyagellátó Raktárbázis hetényegyházi bázisparancsnoksága a felelős.
2017. 06. 21., 15:30
A kecskeméti születésű Ács Arnold Bence fiatalon kezdett oroszul tanulni. Egyetemistaként már önkéntes­ volt Oroszországban, ahová­ azóta is rendszeresen vissza­jár. A Don-kanyarban a magyar hadsereg emlé­keit kutatja.
2017. 06. 16., 14:01
Elismeréssel köszöntötte az afgán hadsereg légierejének kiképzését végző RSM egyéni tanácsadó csoport tizenegy fős váltását újra Szolnokon Kiss Róbert ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis törzsfőnöke.

  JETfly Magazin

Az MH Pápa Bázisrepülőtéren települt Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) program részére június 19-én leszállították az első állandó állomáshelyű C-17-es hajtóművet.