2016. 12. 06. kedd
Miklós
: 314 Ft   : 295 Ft Benzin: 339 Ft/l   Dízel: 352 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Kézi ütőerő

Art of WAR  |  2015-07-31 10:47:48

Nem árt, ha minden lövészszakasznál van olyan eszköz, amely 100–200 méteres távolságból „nagyobbat üt”, mint a könnyű géppuska vagy a gépkarabély. Pontosan erre jók a gránátvetők.

A gránátvetőkkel kapcsolatban a kezdetekkor két elvárást fogalmaztak meg: a repesztestbe csomagolt robbanóanyagot egy kézigránátnál messzebbre kellett juttatni, lehetőség szerint minél pontosabban. Ehhez már az első világháború során megjelentek a megfelelő gránátok, amelyeket a gyalogsági puskák csövére illesztve (esetleg a gránátra csatolt hosszú, vékony fémrudat a csőbe dugva) lehetett indítani. Ehhez egy speciális, lövedék nélküli töltényt kellett használnia a katonának. A több hadsereg által is alkalmazott megoldásnak persze árnyoldalai is voltak, illetve vannak (hiszen ezek a fegyverek ma is léteznek): mindenekelőtt a gránátok mérete miatt nehezebb a célzás. A különleges indítólőszer alkalmazásából adódóan pedig nehézkes volt a fegyver használata, ha már közel járt az ellenség. A hátrányokkal együtt a második világháborúban is szerepet kaptak a puskákra, karabélyokra erősített gránátok. Sőt, a mai napig is léteznek gépkarabély csövéről indítható változatok. Igaz, itt már általában normál lőszert alkalmaznak, amelyet a gránát alsó része „fog meg”, vagy a robbanótest kialakítása miatt átrepül azon.

Napjaink modern gránátvetői már nem csak a klasszikus repesz-romboló lőszereket alkalmazhatják. A katonák kumulatív páncéltörő, gyújtó vagy termobarikus gránátok között válogathatnak, míg a rendfenntartó szervek gránátvetőit kezelő egyenruhások számára könnygázgránátok széles választéka áll rendelkezésre.

Alsó fogás

Mára már sokkal elterjedtebbek a gépkarabélyokra felerősíthető gránátvető rendszerek. Mivel ezek kifejlesztése és gyártása nem különösebben bonyolult, sok ország rendelkezik saját változattal. A világ talán leghíresebb, de mindenképp a mozivásznon legtöbbet szereplő fegyvere az M203. Az M79-est felváltó, 1968-ra elkészült, éles körülmények között először Vietnamban alkalmazott eszköz a NATO-szabvány szerinti 40 milliméter ürméretü gránátot használja. Az M203-as sokáig az M16-os gépkarabély legfontosabb kiegészítőjének számított. Az egylövetü, könnyen kezelhető fegyvernek számos vállfaja létezik, így a széles körben elterjedt M4-es gépkarabélyhoz optimalizált, rövidebb M203A1 és a Picatinny-sínekhez rögzíthető modifikáció is. Az M203-ast egy jól képzett lövészkatona 150 méterig pontcél, 350 méterig pedig terület ellen képes hatásosan alkalmazni. Váltótípusa, az XM25 látványos és drága kudarcot vallott. A sci-fi filmekbe illő kialakítású, félautomata, hat lőszeres tárral gyártott fegyver 25 milliméteres gránátokkal kompatibilis. Az eredeti tervek szerint az XM25 az XM8 5,56 milliméteres gépkarabéllyal és az XM104 számítógépes célzórendszerrel együtt alkotta volna az amerikai katonák leendő, az M16/M203 párosát leváltó szuperfegyverét.

Az XM25 gránátja a kilövés során megkapja a célpont pontos helyét, így elméletben a levegőben, az ellenséges katona fölött robban fel. Ez a precizitás ellensúlyozza a kisebb méretből adódó csekélyebb rombolóerőt. Az 500 méterig nagy pontossággal alkalmazható fegyver a tesztelési szakaszig jutott el, rendszeresítése (részben magas ára miatt) nem várható. Az M203-asra adott szovjet válasz a GP–25 gránátvető volt. Az AKM-család és az AK–74-es gépkarabélyok csöve alá rögzíthető fegyver is 40 milliméteres gránátokat használ. A továbbfejlesztett változat, a GP–30 könnyebb, egyszerübb kialakítású és olcsóbban is gyártható. Az öt méteres körben pusztító repeszgránátokkal 150 méterig lehet pontosan célozni. Németország sem maradt le: a korábbi, HK–79-es gránátvetőket a G36-os gépkarabélynál már az elődhöz hasonlóan 40 milliméteres, 150 méter hatótávolságú AG–36 váltotta le. A legfrissebb, AG–C/EGLM változat pedig akár az M16A4 és M4 gépkarabélyokhoz is illeszthető. Az egyre modernebb fegyverzetet gyártó Kínát sem érdemes kihagyni: a QLG–10 a Type 95-ös, míg a QLG–10A a Type 95-1 gépkarabély alá függeszthető. Az exportra is gyártott gránátvetők 35 milliméteres gránátokkal üzemelnek, a kínai források szerint maximum 430 méter a hatásos lőtávolságuk (itt vélhetően területcélra kell gondolni).

Célszerszámok

Nagyobb tüzerőt képviselnek a forgó- vagy szekrénytáras gránátvetők, amelyekkel sokkal gyorsabban lehet több gránátot a célpontra kilőni, mint a cső alatti, egylövetü változatokkal. Igaz, hátránya is van a megoldásnak: a nagy méretü fegyver mellett a lövészkatonának egy gépkarabélyt is cipelnie kell, hiszen a gránátvető nem alkalmas a közelharcra. Az amerikai tengerészgyalogság M32 típusú, hatlövetü gránátvetője Afganisztánban bizonyított először. A dél-afrikai Milkor által kifejlesztett 40 milliméteres fegyver sokkal nagyobb, azonnal használható tüzerőt jelent a szakasz számára, mint az addig alkalmazott M203-asok. Olyannyira bevált, hogy az amerikai különleges erők parancsnoksága egy, a sajátos követelményeknek jobban megfelelő változatot is hadrendbe állított. A fegyvert több Picatinny-sínnel szerelték fel, optikai célzórendszerrel is ellátható, ezáltal nagyobb távolságra is pontosabban tüzel. A kínai hadsereg is rendelkezik hasonló, 5–15 gránátot befogadó tárral is felszerelhető fegyverrel.

A NORINCO LG6 szintén 40 milliméteres lőszereket használ. Szintén rendelkezik Picatinny-sínekkel, így az optikai célzórendszer mellett akár mellső markolat is felszerelhető. Oroszország is az M32-eshez hasonló felépítésü, hatlövetü fegyver mellett döntött. Az RG–6 első pillantásra az M32-es kevésbé elegáns kidolgozású változatának tünhet, nem véletlenül. A klasszikusan „oroszos” külsejü, 40 milliméteres gránátvetőt az orosz különleges erők után több más egység is megkapta és alkalmazta is, például Csecsenföldön. Érdekes konstrukció a dél-afrikai Denel cég PAW–20 fegyverrendszere. A 20 milliméteres gránátokkal üzemelő félautomata fegyver inkább hasonlít egy gépkarabélyra, mint gránátvetőre. A szekrénytárba hét gránát fér el. A 300-400 méteres távolságban is pontos eszközt számítógéppel integrált célzórendszerrel látták el. A fegyver Picatinny-síneire éjellátó célzórendszer is szerelhető.

Maximális ütőerő

Külön kategóriát képviselnek az automata gránátvetők. Igaz, a nagy tüzgyorsaság mellé nagy tömeg is jár, így ezek a fegyverek jellemzően a tüztámogató egységek fegyverzetét alkotják. Az automata gránátvetőket gyakran használják jármüvekre szerelve, legyen szó helikopterről, páncélozott csapatszállító jármüről, HMMWV-ről vagy folyami őrhajóról. Afganisztánban még a Mi–8-as csapatszállító helikopterek ajtajába szerelve is használták a 30 milliméteres AGS–17 automata gránátvető AG–17A jelü változatát. A háromlábú acélállványra szerelt fegyver elméleti tüzgyorsasága 350-400 lövés percenként, s repesz-romboló gránátjaival nagy szolgálatot tett Afganisztánban, majd később a csecsenföldi és a dagesztáni küzdelmekben is. Ma már inkább a modernizált utód, az AGS–30 tünik fel a hadszíntereken. Kifejlesztésénél lényeges szempont volt a tömegcsökkentés, hogy az eszközt gyalogsági tüztámogató fegyverként is alkalmazhassák.

A vietnami háborúban debütált a 40 milliméteres, szintén széles körben használt amerikai Mk. 19 automata gránátvető, amely (a zsákmányolt és a Szovjetunióba jutott példányoknak köszönhetően) az AGS–17 ihletője is lett. A fejlesztés során az M79 egylövetü gránátvető tüzerejének megtöbbszörözé­se volt a cél. Az Mk. 19-es elsőként az UH–1C felfegyverzett szállítóhelikoptereken és a PBR folyóvízi őrhajókon debütált, a továbbfejlesztett, állványra szerelhető Mk. 19 mod.3 pedig már a lövészkatonák tüztámogató fegyvereként szolgált. Utódja a szintén 40 milliméteres Mk. 27 mod.0 gránátvető lett, amely elsőként a különleges erőknél jelent meg. Az éjjellátó optikai célzórendszerrel is felszerelt fegyver 32 vagy 48 lőszert tartalmazó hevederrel használható gyalogsági fegyverként, illetve jármüre szerelve. 

Forrás: Magyar Honvéd, 2015/7.

Galéria: Kézi ütőerő

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 05., 16:22

A Tomcat nyomában

1976 szeptemberében Skócia közelében rendezték meg a Team Spirit ’76 tengeri hadgyakorlatot, amelynek a USS John F. Kennedy repülőgép-hordozó is részese volt.
2016. 11. 29., 11:51

Feltalálták a drónszelídítő puskát

Ahogy a drónok egyre elterjedtebbé válnak, úgy használják őket egyre többen bűncselekmények elkövetésére.
2016. 11. 25., 09:20

Bács-Kiskun megye katonásan teljesít a toborzásban

A katonai toborzás elmúlt másfél évtizede alkalmából szerveztek ünnepséget csütörtökön Kecskeméten, az egyetem GAMF Karán.
2016. 11. 21., 09:36

A képességnövekedés korszaka kezdődik

NFIU: fontos lépés a szövetségesi elkötelezettség terén.

  JETfly Magazin

Leszállás közben a Földközi-tengerbe zuhant egy Szu-33-as. A harci repülőgép az Admiral Kuznyecov fedélzetére történő leszállás végrehajtása közben túlszaladt és a tengerbe zuhant.