2016. 12. 08. csütörtök
Mária
: 314 Ft   : 290 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A missziók éve

Art of WAR  |  2016-01-04 11:43:08

A lassan mögöttünk álló esztendő sok változást hozott a Magyar Honvédség külföldi szerepvállalásaiban.

Voltak missziók, amelyek befejezték tevékenységüket, helyettük azonban jöttek újak. Feladat mindig volt, van és lesz: Magyarország, a honvédség mindenkor teljesíti nemzetközi kötelezettségeit.

A Magyar Honvédség katonái jelenleg tizenkét országban teljesítenek külszolgálatot. Ez persze nem tizenkét missziót jelent, hiszen egy-egy állam területén többféle tevékenységet is folytatnak. A kontingensek között vannak egészen kis létszámú, speciális feladatot ellátó csapatok (például Maliban, az EUTM-műveletben), és épp az idén megnövelt létszámú, nagy erővel a műveleti területen állomásozó alakulatok is. A speciális, „kis missziók” mellett a honvédség jelentős létszámban vesz részt békefenntartó műveletekben. A legnagyobb kontingenseket a Balkánon állomásoztatja a NATO, valamint az EU, és ez a magyar részvételre is érvényes. A legnagyobb magyar misszió a Koszovóban tevékenykedő MH KFOR-kontingens, de az EUFOR-ban is jelentős létszámmal képviseltetjük magunkat. Dr. Ruszin Romulusz ezredes, a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségének megbízott csoportfőnöke sikernek könyveli el, hogy 2015-ben Korom Ferenc dandártábornok személyében (a misszió történetében először) magyar parancsnokhelyettese lett a KFOR-nak. A magyar szál az EUFOR missziójában is erős, ahol szintén magyar katona, Mihócza Zoltán dandártábornok tölti be a törzsfőnöki-parancsnokhelyettesi beosztást. 

A szárazföldről a levegőbe

Húszévnyi tevékenység után 2015 márciusában véget ért a Magyar Honvédség legrégebbi missziója, a Többnemzeti Erők és Megfigyelők (MFO) küldetése a Sínai-félszigeten. A magyar katonákat és rendőröket a kanadaiak váltották, így a 39. magyar váltást már nem követte újabb. A ciprusi küldetés mellett ez volt a magyar katonák legrégebbi nemzetközi szerepvállalása, így rengeteg tapasztalattal gazdagította más missziók felkészítését is. Az egyik legújabb külföldi részvétel a 2015 őszén kezdődött: a Baltic Air Policing (BAP) misszió, amely több szempontból is úttörőnek számít. A balti légtér védelme során a Magyar Honvédség légiereje először lát el ilyen jellegű feladatot. A négy Gripen és a nagyjából száz fős kontingens részvételével Ruszin ezredes szerint mindenki jól jár.

– Van egy olyan képességünk, amelyből nemcsak Magyarország, hanem az egész NATO profitál. Sokat áldoztunk erre, és nem minden szövetségesünk rendelkezik vele. A légtérrendészeti feladatok ebben a speciális esetben kiemelik a Magyar Honvédség kvalitásait, ráadásul úgy, hogy mindenki számára hasznos: a mi csapatunk folyamatos edzésben marad nemzetközi környezetben, az adott országnak pedig védelmet tudunk nyújtani – hallhattuk Ruszin Romulusz ezredestől.

Afganisztán: régi-új ismerős

A legnagyobb változás Afganisztánban történt, ahol az ISAF-misszió tavaly befejezte működését, ugyanakkor 2015. január elsejétől megkezdődött az Eltökélt Támogatás Művelet (Resolute Support Mission – RSM). De mi az alapvető különbség a két feladat között?

– A jellege. 2014 végéig a NATO a biztonságot támogató erőket (ISAF – International Security Assistance Force), harcoló csapatokat állomásoztatott Afganisztánban, ma már azonban az észak-atlanti szervezet helyett az afgán biztonsági erők őrködnek az ország rendje fölött. A Resolute Support Mission mentorálással, tanácsadással, kiképzéssel támogatja az afgán erőket. Ez nem újdonság számunkra, de míg annak idején alakulatokat mentoráltunk, ma már magasabb parancsnoksági szinten folytatjuk a munkát – válaszolt a megbízott csoportfőnök.

A megváltozott feladat a hazai kiképzési rendszerben is érezteti hatását.

– Más egy századot mentorálni, és megint más egy zászlóaljat vagy hadosztályt. Ez nyilván a kiutazó kontingens személyi összetételén is változtat a rendfokozatok, beosztások tekintetében éppúgy, mint a kiképzési technikában – mondja az ezredes, hozzátéve, hogy a korábbi magyar missziók is nagyon eredményesek voltak. Többek között ezeknek köszönhető, hogy jelenleg több százezer főből álló saját erő védi Afganisztánt.

– Ebbe beletartozik a hadsereg, a rendőrség, a határrendészet is, és állíthatom, hogy jó munkát végeztünk. Azzal a zászlóaljjal például, amelyet az OMLT-misszióban éppen mi képeztünk ki, nyugodt szívvel mentem bárhová Afganisztánban – jegyzi meg a főtiszt.

Irak: hibrid hadviselés

2014 szeptemberében alakult meg az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció, a magyar Országgyűlés pedig 2015 áprilisában szavazta meg hazánk csatlakozását. Idén kétségtelenül ez a legkomplexebb küldetésük az Észak-Irakban állomásozó magyar katonáknak. A nagyjából százötven fős kontingens létszáma kiemelkedő, hiszen néhány, hazánknál sokkal nagyobb ország ennél kisebb erővel van jelen a térségben. Ruszin ezredes (aki 2007–2008-ban szintén szolgált Irakban) a partnerképesség kiépítését hangsúlyozta az iraki misszió kapcsán.

– A koalíció alapfilozófiája az iraki küldetés esetében az, hogy a problémát azoknak az országoknak kell megoldaniuk, amelyek közvetlenül érintettek benne. Nem az a cél, hogy a máshonnan érkezett koalíciós csapatok hajtsanak végre támadó műveleteket, hanem az, hogy az iraki haderőt fel tudják készíteni hatékony védelmi feladatok ellátására. Mi tehát komplex tevékenységet végzünk, az őrző-védő biztonsági munkák mellett kiképzéssel is foglalkozunk.

Kérdésünkre, hogy mekkora előnyt jelent az afganisztáni missziós múlt az iraki küldetésben, egyáltalán össze lehet-e hasonlítani a két küldetést, Ruszin ezredes egyértelmű választ ad: – A tapasztalatok felhasználásáról beszélhetünk, de óriási kulturális különbségek vannak a két terület között. Ez a felkészítés során külön hangsúlyt kap itthon. Minden katonánknak tisztában kell lennie azzal, hogy más a két ország kultúrája, történelme, és mások a viselkedési minták. Ezeket tiszteletben kell tartanunk, és ki kell küszöbölnünk a sztereotípiákban történő gondolkodást. Bonyolítja a dolgot, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet folyamatosan változtatja a helyét, s az ellenség gyakran nem felismerhető. Minden olyan szituációt megpróbálunk modellezni a gyakorlatokon, amelyek felkészítik katonáinkat az éles helyzetekre. Aki a gyakorlótéren már többször egymás után jól reagált, az nagy valószínűséggel a hadműveleti területen is helyes döntést hoz majd. A „gyenge láncszemet”, ha van, már a kiképzés során kivesszük a csapatból, hiszen egy alegység pontosan annyit ér, mint a leggyengébb tagja. A hiba lehetőségét nem engedhetjük meg magunknak. Eddig a kontingenssel minden rendben van, a katonák a tőlük elvárt szinten teszik a dolgukat. 

Ruszin ezredes az iraki részvételt különleges misszióként tartja számon. Mint mondta, az ottani szerepvállalás Magyarország értékét is jelzi a koalíción belül.

– A régióból jelen pillanatban csak mi veszünk részt a feladatban. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban az Európát elért migrációs hullámot sem. A menekültek többsége éppen e térségből érkezik. Magyarország abban is elkötelezett, hogy a problémát ne elsősorban itthon próbáljuk megoldani, hanem keletkezése fészkénél – mutatott rá a megbízott csoportfőnök. Ha már szóba került a migránshullám, felmerül a kérdés: veszélyeztette-e a kontingensek létszámát és felkészülését a katonák tömeges részvétele a határzár kiépítésében? A válasz határozott nem volt.

– Arra nagyon figyeltünk, hogy nemzetközi kötelezettségeinket minden esetben teljesíteni tudjuk. Minden felkészítés ugyanúgy zajlott, ahogyan eddig is, és ez vonatkozik a nemzetközi gyakorlatokra is, hiszen ugyanebben az időszakban tartottuk többek között a Blonde Avalanche vagy a Brave Warrior gyakorlatokat. A párizsi események azonban új szituációkat eredményezhetnek a missziók esetében is. Soha nem önállóan, hanem egy szövetség részeként veszünk részt a feladatokban, így bármiféle változtatást is csak a szövetség kezdeményezhet. A végső döntés azonban a miénk. Ha a koalíció olyan dolgot kérne egy kontingensünktől, amely nincs összhangban azzal a feladatrendszerrel, amellyel kiküldtük, akkor nemet is mondhatunk. Jelenleg még csak találgatni lehet, mit hoz a jövő esztendő. Egy dolog bizonyosnak tűnik: a párizsi terrortámadások után semmi nem lesz többé olyan, mint volt, s ez érvényes lehet a missziókra is. A NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkelyének alkalmazásával, vagy ENSZ-felhatalmazással, de az Iszlám Állam elleni globális fellépés immár elkerülhetetlen. A folyamat már megkezdődött, és csak idő kérdése, mikor válik egységes, a különböző szövetségeket egyetlen tömbbe kovácsoló hadműveletté – zárta a beszélgetést az ezredes. 

Fotó: Dévényi Veronika, dr. Toperczer István és archív (Magyar Honvéd 2015. december)

 

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 07., 09:44

Tank nap Szlovákiában

Tank Nap Trenčianske Stankovce-ben, haditechnikai bemutatókkal. 2016. július.
2016. 12. 05., 16:22

A Tomcat nyomában

1976 szeptemberében Skócia közelében rendezték meg a Team Spirit ’76 tengeri hadgyakorlatot, amelynek a USS John F. Kennedy repülőgép-hordozó is részese volt.
2016. 11. 29., 11:51

Feltalálták a drónszelídítő puskát

Ahogy a drónok egyre elterjedtebbé válnak, úgy használják őket egyre többen bűncselekmények elkövetésére.
2016. 11. 25., 09:20

Bács-Kiskun megye katonásan teljesít a toborzásban

A katonai toborzás elmúlt másfél évtizede alkalmából szerveztek ünnepséget csütörtökön Kecskeméten, az egyetem GAMF Karán.

  JETfly Magazin

Kínai internetes fórumokon fellelhető képek alapján a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légiereje új légiharc rakétát tesztel.