2016. 12. 11.
Árpád
: 314 Ft   : 296 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Fémharcosok

Art of WAR  |  2016-07-25 11:40:47

Robotok földön, égen, tengeren.

Kamaszkorom egyik kedvenc filmje volt az 1984-es Terminátor. Arnold Schwarzenegger izmai mellett az igazi újdonságot az a jövőkép jelentette, amelyet a kíméletlen gépharcos képviselt. Nos, ha a mesterséges intelligencia még nem is áll ilyen magas fokon, de a többé-kevésbé önállóan működő katonai rendszerek, robotok már mindennapjaink részei.

Négylábú hordárrobot az amerikai tengerészgyalogság szolgálatában. Fotó: internet

A háborús hadszíntereken ma már megszokott eszköz a levegőben felderítő vagy csapásmérő feladatot végző, távolról irányított repülőgép, vagy éppen az improvizált robbanótestet semlegesítő tűzszerész-robot látványa. A tervezők számítógépein és a kísérleti telepeken azonban mostanság az új generációs harci robotok készülődnek a csatatérre. Ha nem is két lábon járó T–800-as modellek (egy ilyen Schwarzenegger „bőrébe bújt” a film kedvéért), de lánctalpas vagy gumikerekes, mind nagyobb hatótávolságú, egyre okosabb rendszerek állnak majd hadrendbe.

Az Egyesült Államok mellett Kína és Oroszország foglalkozik a legkomolyabban a katonai célra alkotott robotok fejlesztésével. Az orosz hadsereg 2014 óta rendelkezik kifejezetten ezt a területet kutató laboratóriummal, s a szakértők szerint néhány eszköz hamarosan meg is jelenhet a komoly modernizáción áteső hadsereg arzenáljában. A nukleáris robbanófejekkel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétákat rejtő rakétasilók körül kialakított „steril területet” például olcsóbb és egyszerűbb lesz ellenőrizni olyan autonóm módon mozgó és működő járművekkel, amelyek a megfelelő felderítőrendszerek (nappal és éjjel is ,,látó” kamerák, hangérzékelők, milliméteres hullámhosszon működő radarok) segítségével felderítik és követik a behatolókat. Ezek mellett fegyverek, géppuskák vagy gránátvetők is elférnek majd a járműveken, így a tűzharc is megvívható távirányítással. A tervek szerint az első „robotőrök” már 2017–18-ban hadrendbe állhatnak.

SAFFiR, a leendő szupertűzoltó. Fotó: internet

Egy másik út a robotizálásra a már meglévő járművek, repülőgépek átépítése autonóm működésűre. Az amerikai haditengerészet sikerrel alkalmazza az MQ–8C távolról irányított helikoptert, ami nem más, mint a jól bevált Bell 407-es helikopter ember nélküli változata. A kisebb hadihajókról is üzemeltethető helikopter tökéletes felderítőplatform, s akár 11 órán keresztül képes a levegőben maradni. Ami a járműveket illeti, Oroszország e területen is gőzerővel fejleszt. Érdekes megoldás a BMP–3 gyalogsági harcjármű átépítése: a kezelők helyére számítógépek kerültek, amelyek a járművet és az Epcoch távirányítású tornyot vezérlik. A tűzerőre nem lehet panasz: a 30 milliméter űrméretű 2A42 gépágyú és a négy 9M113 Kornet-EM irányított páncéltörő rakéta megfelelő csapásmérő erő.

Sharp Claw, a sokrétű kínai. Fotó: internet

A katonák és a civilek számára egyaránt óriási veszélyt jelentenek az aknák vagy az elrejtett improvizált robbanószerkezetek. Nem véletlen, hogy a tűzszerészek és a műszaki alakulatok a katonai robotok, a távirányítású aknamentesítő járművek legrégebbi felhasználóinak számítanak. Az orosz Uran–6 tűzszerész-robot egészen biztosan nem a szépségével fog hódítani: a horvát MV–4 Dok-Ing rendszer orosz továbbfejlesztése kifejezetten nagyméretű, lánctalpas alvázon elhelyezkedő aknamentesítő rendszer, s a hivatalos információk szerint 60 kilogrammos robbanótestekkel is elbánik. A járművet a szíriai Palmürában is beveti az orosz hadsereg, ahol az Iszlám Állam terroristái által elrejtett robbanószerkezeteket semlegesítik vele. A tervek szerint még hónapokon keresztül dolgoznak majd az UNESCO világörökség részét képező óvárosban, illetve az egész településen az Uran–6-osok és kezelőik. 

A Bell 407-ből átalakított MQ–8C. Fotó: internet

Kína 2014-ben mutatott be egy érdekes fejlesztést, a Sharp Claw-rendszert. A „hordozó” egy 6×6-os, gumikerekes, könnyű páncélozott terepjáró jármű, amely önállóan képes megközelíteni a számára kijelölt műveleti területet. A jármű rakfelületéről, egy leengedhető hátsó rámpán gördülhet le a gumilánctalpas Sharp Claw 1 robotjármű, amely saját elektrooptikai felderítőrendszerei mellett egy 7,62 milliméteres géppuskával is rendelkezik. Bár az aprócska, 70 centiméter hosszú és 60 centiméter magas lánctalpas rendszer önvezérlő, a géppuska használatához szükséges az ember. A hordozójárművet még egy helyből fel- és leszállni képes, kis hatótávolságú quadrocopterrel is ellátták a tervezők, így a kínai rendszer egy időben képes a földön és a levegőben is felderítési feladatokat végrehajtani. 

Uran–6 akció közben. Fotó: internet

A közeli jövőben a tengerek, az óceánok is az autonóm módon működő rendszerek színterei lehetnek. A haditengerészet ugyanis „emberigényes”. Akár a tengeralattjárókra, akár a legkisebb, parttól távoli műveletekre már alkalmas korvettekre gondolunk, több tucat tengerész szükséges egy hagyományos kialakítású, felfegyverzett hadihajó működtetéséhez. Az első, már komolyan is vehető „robotizált” úszóegység nemrég kezdte meg a teszthajózási feladatokat az amerikai haditengerészetnél. Igaz, elővigyázatosságból először még tengerészekkel a fedélzetén üzemel, de már önállóan működve, az emberek csak megfigyelői feladatokat látnak el. Az ACTUV nagy stabilitást biztosító, trimarán (háromtörzsű) kialakítású hadihajó, amelynek feladata a tengeralattjáró-vadászat lesz. Mivel mind Kína, mind Oroszország egyre nagyobb hangsúlyt fektet a hagyományos és nukleáris meghajtású tengeralattjárók számának növelésére, valamit tennie kellett az Egyesült Államoknak is. Az autonóm módon működő, de fel nem fegyverzett kishajókkal a tervek szerint a fontos tengerszakaszok megfigyelését végzik majd. Ha egy ACTUV tengeralattjárót talál, akkor követni kezdi és szükség esetén a legközelebbi, már tengeralattjárók elleni fegyverzettel felszerelt, ember vezette hadihajó vagy nagy hatótávolságú P–8A Poseidon repülőgép is beszállhat a víz alatti ellenfél megfigyelésébe, vagy akár semlegesítésébe. 

A BMP–3-asból is született „robotváltozat”. Fotó: internet

A hajókat fenyegető legnagyobb veszélyek egyike a tűz. A szűk belső terek, a mindenhol ott lévő fedélzeti rendszerek, eszközök, a menekülési lehetőségek korlátozott volta miatt – legyen szó gigászi méretű repülőgép-hordozóról vagy apró aknakereső hajóról – minden hajóskapitány rémálma a tűz a fedélzeten. Nem véletlen, hogy a tengerészek folyamatosan gyakorolják a tűzoltás, a kármentesítés feladatait. Ehhez hamarosan akár robotok is csatlakozhatnak majd, hiszen az amerikai haditengerészet kutatóintézete egy olyan „szupertűzoltó” fejlesztési programján dolgozik, amely pont erre a feladatra és környezetre lesz optimalizálva. A hajófedélzeti autonóm tűzoltórobot (SAFFiR) nemcsak ismeri és önállóan alkalmazza majd a szükséges tűzoltási, kármentési módszereket, eszközöket, de képes lesz arra is, hogy értelmezze és végrehajtsa a tengerész tűzoltók szóbeli parancsait, kövesse mozdulataikat. A fémtestű lánglovag természetesen jobban bírja majd a hőhatásokat, nem fárad el, mint a hőségben a nehéz védőfelszerelés alatt görnyedező ember, és persze nem zavarják a mérges gázok, gőzök sem. A mérnökök számára komoly kihívást jelent a tenger hullámzása miatt mozgó hajó szűk belső tereiben, folyosóin a konstrukciók egyensúlyozó és tájékozódó képességének kialakítása.

Tengeralattjárókra vadászik majd az ACTUV. Fotó: internet

A víz alatt már hagyománya van az önálló, manőverezésre és feladat-végrehajtásra alkalmas apró robot-tengeralattjárók alkalmazásának. Legyen szó aknakutatásról, a tengerfenék feltérképezéséről, a vízben lévő roncsok felderítéséről, a nagy tengeralatti nyomásnak ellenálló, okos mini búvárhajók munkája ma már több ország haditengerészetét és parti őrségét is segíti. Az ilyen robothajóknak kulcsszerep jut a tengerek felett katasztrófát szenvedett repülőgépek maradványainak felderítésében, a fedélzeti hang- és adatrögzítő berendezések („fekete dobozok”) megtalálásában és kiemelésében. Sőt, Svédország és Norvégia komolyan fontolgatja, hogy hosszú tengerpartjait víz alatt dolgozó robothajókkal védi meg a kíváncsi orosz tengeralattjáróktól.

Cikk: Trautmann Balázs/Magyar Honvéd 2016. július

Tűzszerész robot, az életmentő. Fotó: internet

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 07., 09:44

Tank nap Szlovákiában

Tank Nap Trenčianske Stankovce-ben, haditechnikai bemutatókkal. 2016. július.
2016. 12. 05., 16:22

A Tomcat nyomában

1976 szeptemberében Skócia közelében rendezték meg a Team Spirit ’76 tengeri hadgyakorlatot, amelynek a USS John F. Kennedy repülőgép-hordozó is részese volt.
2016. 11. 29., 11:51

Feltalálták a drónszelídítő puskát

Ahogy a drónok egyre elterjedtebbé válnak, úgy használják őket egyre többen bűncselekmények elkövetésére.
2016. 11. 25., 09:20

Bács-Kiskun megye katonásan teljesít a toborzásban

A katonai toborzás elmúlt másfél évtizede alkalmából szerveztek ünnepséget csütörtökön Kecskeméten, az egyetem GAMF Karán.

  JETfly Magazin

2016. december 7-én, helyi idő szerint este 6 óra körül az Egyesült Államok tengerészgyalogsága (USMC) elveszítette egyik Japánban állomásozó pilótáját és F/A-18 Hornet repülőgépét.