2017. 06. 26. hétfő
János, Pál
: 309 Ft   : 277 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Mentőangyalok - A légi kutató-mentő szolgálat

Art of WAR  |  2017-01-30 15:07:36

A biztonságos légi közlekedés egyik alapfeltétele a megbízható kutató-mentő szolgálat fenntartása és működtetése. Hazánkban a Magyar Honvédség folyamatosan két helikopterrel biztosítja ezt a képességet.

  • Magyarországon 1976 szeptembere óta van folyamatos légi kutató-mentő szolgálat
  • A kutató-mentő szolgálatban 1-1 darab, fedélzeti csörlővel is ellátott Mi-8-as vagy Mi-17-es típusú közepes szállítóhelikopter áll készenlétben a nap 24 órájában
  • A kutató-mentő részleg egész évben éjjel-nappal készen áll az alkalmazásra

A sérültek berakása általában a Mi-8/17 hátsó tehertér ajtaján keresztül történik

A szolgálat feladata a bajba jutott vagy eltűnt légi járművek megsegítése, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység elősegítése. A kutató-mentő szolgáltatás állami feladat, Magyarország nemzetközi kötelezettsége, amelyet globális megállapodások írnak elő, melyeket hazánk elfogadott és aláírt. (Alapja az 1944-ben elfogadott chicagói egyezmény, ez alapján jött létre az ICAO [Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet]. A megállapodást hazánkban 1971-ben léptették életbe, és 1995-ben törvénnyel erősítették meg.)

Magyarországon 1976 szeptembere óta van folyamatos légi kutató-mentő szolgálat; akkortól kezdve a szentkirályszabadjai, később pedig a szolnoki bázison is folyamatosan készenlétben állt egy helikopter. (Hogy pontosak legyünk, azt is meg kell említeni, hogy a hazánkban állomásozó szovjet csapatoknak is volt kutató-mentő szolgálatuk: a "nagy sebességű" reptereken állomásozó 1-1 forgószárnyas a saját repüléseikhez biztosította az ilyen jellegű képességet.)

A nemzetközi egyezmények által előírt légi kutató-mentő szolgálat fenntartása nélkül a polgári repülés gyakorlatilag nem működhetne hazánk légterében. Ezenkívül a NATO katonai légi járművei számára is szükség van egy ilyen szolgálatra, melyet az esetlegesen a fedélzeten lévő fegyverek és más veszélyes anyagok, illetve a titkos berendezések miatt csak állami szervek láthatnak el. Napjainkban két helikopter és személyzete áll készen a kutatás-mentésre: a Duna középvonalától keletre a szolnoki bázisról, míg a nyugati szektorba Pápáról szállhat fel a forgószárnyas. Az utóbbi repülőtérre 2004-ben a dunántúli helikopteres alakulat felszámolása miatt költözött a korábbi szentkirályszabadjai szolgálat. A feladatokat évtizedeken keresztül úgy látták el, hogy külön volt nappalos, illetve éjszakás személyzet, a váltásra pedig napnyugtakor, illetve napkeltekor került sor. Később ez a rendszer megváltozott, azóta reggeltől másnapig egyetlen személyzet áll készenlétben.

Csapatmunka

A kutató-mentő szolgálatban 1-1 darab, fedélzeti csörlővel is ellátott Mi-8-as vagy Mi-17-es típusú közepes szállítóhelikopter áll készenlétben a nap 24 órájában. A fedélzeten gyakorlatilag egy mentőautó ellátottságának megfelelő egészségügyi felszerelések vannak. A különlegesebb eszközök között találhatók a speciális műszaki-mentő berendezések, melyek közül kiemelendő a hidraulikus feszítő-vágó, amely roncsba szorult személyek kimentésére szolgál. 

A forgószárnyasokat, illetve azok hajózószemélyzetét mindkét reptéren a Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopterbázis biztosítja. A szolgálatba nemcsak a szállító-, hanem a harcihelikopter-zászlóalj, sőt a vegyes kiképző repülőszázad is vezényel hajózókat, akik általában egy héten keresztül 24/24 órás rendszerben (egy nap szolgálat, majd egy szabadnap) látják el feladataikat. A pilóták és fedélzeti technikusok a normál kiképzésen túl speciális kutató-mentő felkészítésen is átesnek. A misszióknak köszönhetően harctéri életmentő képzettséggel is egyre többen rendelkeznek: bár ezzel a tanfolyammal nem láthatnak el önállóan civil sérültet, a tudásanyag jó alapot nyújt arra az esetre, ha az ápolónak segítségre van szüksége.

A kutató-mentő szakszemélyzetben két ejtőernyős és egy ápoló (felcser) is fontos szerepet játszik. Ők az adott települési bázis (tehát Szolnok vagy Pápa) állományába tartoznak. A kutató-mentő ejtőernyősök képzettsége és tapasztalata jóval magasabb a többi "ugró" állományú katonáénál. Náluk alapkövetelmény például a légcellás ejtőernyők használata, de bizonyos szintű egészségügyi, vízből mentési, illetve műszaki mentő ismeretekkel is rendelkezniük kell. Többségük korábban különleges műveleti, esetleg ejtőernyős lövész katonaként szolgált, így a missziókban megedződött állománynak kiváló a fizikai kondíciója is. Ez az elsőre talán lényegtelennek tűnő tényező rögtön fontosabbá válik, amikor hordágyat vagy nehéz műszaki mentőfelszerelést kell cipelni, például átszegdelt terepen.

A felcsereknek a civil mentőápolókéhoz hasonló a képzettségük, mindannyiuknak van valamilyen egészségügyi jellegű előélete. A korábban megszerzett tapasztalatok bővítésében fontos szerepet játszik, hogy valamilyen formában szinte mindegyikük részt vesz a civil mentőszolgálatok tevékenységében. Ha másként nem, akkor havi gyakorlatra járnak hozzájuk, amely során hasznos ismereteket szerezhetnek, méghozzá éles körülmények között. A kutató-mentő állományba gépjárművezető is tartozik, aki leginkább a helikopter indításában (APA-kocsi), illetve mozgatásában kap szerepet. 

Mentésre készen

A kutató-mentő helikopterek cseréje esetén természetesen a felszereléseket is átrakodják

A kutató-mentő részleg egész évben éjjel-nappal készen áll az alkalmazásra. A szolgálat mind látási, mind műszerrepülési körülmények között alkalmas a felszállásra és a kutatásra. A Mi-8/17-es ilyen szempontból igen kiváló típus, hiszen műszerezettségének és teljes körű jégtelenítő rendszerének köszönhetően csak ritkán fordul elő, hogy nem alkalmas a bevetésre. Ilyen például az alacsony szintű köd, ami már a felszállást is lehetetlenné teszi.

A kutató-mentő tevékenységen belül természetesen kiemelt szerepet játszik a hajózóállomány. A gépparancsnok egyben az egész szolgálatért felel. A kutatás során ő vezeti a gépet, közben a másodpilóta elvégzi a szükséges számításokat, és a helymeghatározáson kívül még a keresést is irányítja. A több szem többet lát elv alapján szintén fontos szerepet játszik a fedélzeti technikus, illetve a tehertérben tartózkodó kutató-mentő szakszemélyzet.

Jó idő esetén - vagy akkor, amikor műszerrepülési körülmények vannak, de még a helikopter képes a felhők alatt kis magasságban tevékenykedni - a személyzet vizuális kutatást folytat. Ennek többféle módszere is van, melynek kiválasztása a körülményektől függ. Amikor a légi jármű egy ismert útvonalon tűnik el, célszerű eljárás lehet az útvonali kutatás, amelynél a helikopter végighalad a balesetet szenvedett repülőeszköz tervezett nyomvonalán. Abban az esetben, amikor a légi járműnek egy jól behatárolható pozícióban veszik nyoma, a forgószárnyas személyzete a táguló négyzet elnevezésű módszert alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a kutatás során egy képzeletbeli négyzetet repülnek, melynek oldalait egyre hosszabbra szabják, így az ellenőrzött terület nagysága körkörösen növekszik. A négyzet oldalainak a hosszát a másodpilóta stopper segítségével határozza meg, és a szél irányát, illetve sebességét is figyelembe kell venni. Egy másik eljárás a párhuzamos pásztázás, amelynél a helikopter párhuzamos szárakat repül, melyek között 180 fokos fordulókat hajt végre. Ezt a változatot akkor célszerű alkalmazni, amikor az eltűnés körzete ismert - például egy adott légtér -, így a kutatást adott térbeli korlátok között célszerű végezni. A leírt módszereken kívül még számos egyéb eljárás is létezik, azonban a Magyar Honvédségnél alapvetően ezeket használják.

Ha sikerül megtalálni a szerencsétlenség helyszínét, a gépszemélyzet parancsnokának el kell döntenie, hogy a terület alkalmas-e a leszállásra. Amennyiben nem, úgy a felcsert és az ejtőernyősöket függésből, kötélen történő lecsúszással is ki lehet rakni, ezt nevezik alpin módszernek. Az ejések ugrással is a kárhelyszínre juttathatók, ez az eljárás viszont az egészségügyi katona esetében nem alkalmazható. Éjszaka mind vizuális, mind műszeres kutatás is végezhető. Mivel sajnos nem áll rendelkezésre speciális optikai berendezés - például FLIR, hőkamera -, így az előbbi csak akkor lehet hatékony, ha a helyszínen valamilyen fényforrás (például égő roncsdarab) is látszik.

Abban az esetben, amikor a felszállás lehetséges, ám felhő vagy más ok miatt nem lehet vizuális kutatást végezni, a hajózók a műszeres módszerek alapján próbálják megtalálni a bajbajutottakat. Ennek alapfeltétele, hogy valamilyen ember által vagy automatikusan bekapcsolt vészjeladó működjön a kárhelyszínen. Ennek jeleit a helikopter direkt erre a célra szolgáló, a nemzetközi vészfrekvenciákon működő rádióiránytűje veszi, így a pilóták rá tudnak repülni a célra. Bár a felhő alá történő süllyedést és a mentést ebben az esetben nem tudják elvégezni, a megismert pozíció alapján a földi mentőegységek már könnyebben felkutathatják az esetleges túlélőket, akiknek így jelentősen növekednek az életben maradási, illetve a gyógyulási esélyeik.

Bevetésen

Az említett 2016. februári éles riasztás személyzete, középen Szilágyi Zoltán alezredes, gépparancsnok

A légi kutató-mentő szolgálat fő feladata a katonai és polgári légi járművek balesete során történő segítségnyújtás. Bár a gép és a személyzet leginkább repülőesemények esetére áll szolgálatban, szükség esetén más járművek, illetve személyek felkutatásában is részt vehet. Másodlagos képességként a készenléti forgószárnyast természeti vagy ipari katasztrófáknál is alkalmazhatják. Ilyen volt például a 2010. őszi vörös­iszap-katasztrófa, amikor a pápai kutató-mentő gép és személyzete részt vett a sérültek mentésében, illetve egészségügyi ellátásra Budapestre történő szállításában. Olyan időszak is volt, amikor a polgári légi mentő szervezetek problémái miatt a katonai helikopterek is besegítettek a némileg eltérő feladatrendszerbe, erre természetesen a kutató-mentő gépeket vették igénybe.

A légi kutató-mentő szolgálat fennállása alatt számos éles bevetésen is részt vett. Sajnos 2016 első kilenc hónapjában legalább három olyan éles riasztás történt, melynél a forgószárnyas kutatást is végzett. Az egyik esetnél február 28-án Tatabánya közelében egy kétszemélyes Cessna kisrepülőgép szenvedett balesetet. A Pápáról riasztott helikopter személyzete a kedvezőtlen meteorológiai helyzet ellenére gyorsan megérkezett a körzetbe, és megkezdte a vizuális kutatást. Az időjárási körülményeken kívül munkájukat az átszegdelt, erdős terep is jelentősen nehezítette. Rádión egy földről bejelentett tűzeset helyszínére irányították őket, azonban kiderült, hogy a füstöt nem repülőgép okozta, hanem csak avart égettek. A személyzet tovább folytatta feladatát, és a fedélzeti technikus a fák között végül meglátta az eltűnt gépet, pontosabban annak roncsait. A forgószárnyas a bonyolult terep miatt nem tudott leszállni a kárhelyszínen, sőt a kutató-mentő szakszemélyzetet is csak távolabb (400-500 méterre) tudta kirakni, ezután megfüggött a roncs felett, így mutatta számukra az utat a sűrű erdőben. Az egyik pilótán sajnos már nem tudtak segíteni, társának életét azonban sikerült megmenteni, őt a katonák szabadították ki a roncsból. A kutató-mentő művelet már csak azért is életmentőnek bizonyult, mivel az átszegdelt terep miatt a földi egységek valószínűleg nem találták volna meg időben a roncsokat. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a túlélő hajózó a légi kutató-mentő szolgálatnak, pontosabban Szilágyi Zoltán alezredesnek és személyzetének köszönheti az életét. 

A szolgálatok egyébként az éles riasztások jelentős részében fel sem szállnak: nagyon sok olyan esemény is van, amikor a kisebb-nagyobb meghibásodást jelentő légi jármű miatt rendelnek el magasabb készenlétet. Viszonylag sűrűn előfordul például, hogy a személyzetet utasszállító repülőgépek kihermetizálódása miatt "emelik" magasabb készenléti fokba. A híradásokban nagyon sok olyan esetről is olvashatunk, amikor a rádióhívásra nem válaszoló polgári repülőgépre a légvédelmi készültség Gripenjeit emelik. Ilyenkor általában a kutató-mentő szolgálatot is riasztják, hiszen előfordulhat, hogy az adott légi jármű fedélzetén valamilyen vészhelyzet áll fenn. 

Időnként olyan események is előfordulnak (leginkább a kisgépes repülésben), hogy a pilóta leszáll valahol, és például elmulasztja lezárni a repülési tervét; ilyenkor sajnos megtörténhet, hogy a kutató-mentő gépet tévesen riasztják. Bár korábban a vétkeseknek nem számlázták ki a felszállás költségeit, a jövőben terveznek olyan jogszabály-módosítást, amely ezt lehetővé teszi. Arról is szót kell ejteni, hogy sajnos nagyon sok kisgépes hajózó nem ad le repülési tervet az útvonalra, sőt még rádión be sem jelentkezik a repüléstájékoztató szolgálathoz. Bár azt gondolják, hogy a "riasztószolgáltatás" alanyi jogon mindenkinek jár, ezekben az esetekben az illetékeseknek nem tűnik fel, ha bajba kerül az adott légi jármű, illetve nem állnak rendelkezésre a repülési tervben szereplő, a mentéshez szükséges adatok.

Biztos jövő

Egészségügyi ellátás. A felcser játssza a fő szerepet, de az ejtőernyős katonák is rendelkeznek ilyen jellegű ismeretekkel. Szükség esetén még a hajózók is bevonhatók a feladatokba

Az eddigiek alapján talán senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy a Magyar Honvédség légi kutató-mentő szolgálata milyen fontos feladatot lát el, ami ráadásul már nemzetközi kötelezettség is. Emiatt a forgószárnyasokra - és személyzeteikre - a jövőben is szükség lesz, ám remélhetőleg csak a földön, illetve a különböző gyakorlatokon. A haderő helikopteres képességeinek fejlesztésével ez a szolgálat is sokat fejlődhet, amire remélhetőleg minél előbb sor kerül.

Sáry Zoltán

Forrás: Aranysas

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017-06-15 10:11:21
A tajvani kormány a napokban ingyen és bérmentve 2 darab UH-1H típusú forgószárnyast adott át Burkina Faso-nak. Az ünnepélyes átadáson részt vett a Tajvani Légierő parancsnoka, Wang Shin-Lung altábornagy is, aki épp az országban tartózkodott.
2017-06-14 10:37:40
Európai és magyar szempontból egyaránt fontos döntés a honvédség iraki szerepvállalásának meghosszabbítása és kibővítése, a 2018-as honvédelmi költségvetésből pedig a katonák illetményének emelésére és fejlesztésekre egyaránt jut forrás – mondta Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes június 13-án, Budapesten.
2017-06-13 09:40:32
Műveleti készenlétet jelentett az MH Légi Tanácsadó Csoport. A helikoptervezetők, fedélzeti technikusok és repülő-műszaki kiszolgáló személyzet tagjai május közepén érkeztek meg afganisztáni állomáshelyükre.
2017-06-12 16:15:51
A napokban a szaúdi weboldalak arról számoltak be, hogy a Szaúd-Arábiai Nemzeti Gárda 2017. június 4-én átvehette az első AH-6i Little Bird típusú könnyű-harci helikoptereit. A típus az országban az AH-6SA nevet kapja majd meg.
2017-06-07 12:44:12
A napokban az East Pendulum weboldal tette közzé, hogy több mint két év várakozás után, az AVIC kínai állami repülőgépgyártó vállalat megkezdte az új, turbólégcsavaros Y-30 névre keresztelt katonai teherszállító repülőgép fejlesztési programját.
2017-06-06 09:54:37
Kéthetes harckocsizó altiszti szakmai tanfolyamot tartott az MH Altiszti Akadémia a „nullaponti” lő- és gyakorlótéren május végén. Érdekesség, hogy a tanfolyam részeként lefolytatott harckocsiparancsnok-képzésre tizenhárom esztendeje nem volt példa az akadémián, illetve jogelőd szervezeteinél.
2017-06-01 10:10:00
1941. december 10-én délután, miközben még mindig vastag fekete füst gomolygott Pearl Harbor tengerészeti támaszpontja felett, a Maláj-félsziget partjainak közelében, a HMS Prince of Wales csatahajó és kísérője a veterán HMS Repulse csatacirkáló élethalálharcát vívta a rájuk támadó, több tucatnyi japán bombázó és torpedóvető repülőgéppel.
   MÁSOK ÍRTÁK
Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis harmadik alkalommal szervezte meg a nyári Honvédelmi Tábort.
2017. 06. 21., 15:33
A Magyar Honvédség szervezeteinek hajtó-, kenő- és karbantartó anyagokkal, üzemanyag-technikai eszközökkel, hűtőfolyadékkal történő ellátásáért az MH Anyagellátó Raktárbázis hetényegyházi bázisparancsnoksága a felelős.
2017. 06. 21., 15:30
A kecskeméti születésű Ács Arnold Bence fiatalon kezdett oroszul tanulni. Egyetemistaként már önkéntes­ volt Oroszországban, ahová­ azóta is rendszeresen vissza­jár. A Don-kanyarban a magyar hadsereg emlé­keit kutatja.
2017. 06. 16., 14:01
Elismeréssel köszöntötte az afgán hadsereg légierejének kiképzését végző RSM egyéni tanácsadó csoport tizenegy fős váltását újra Szolnokon Kiss Róbert ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis törzsfőnöke.

  JETfly Magazin

Az MH Pápa Bázisrepülőtéren települt Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) program részére június 19-én leszállították az első állandó állomáshelyű C-17-es hajtóművet.