2017. 06. 26. hétfő
János, Pál
: 309 Ft   : 277 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A magyar katonai repülés jelentős évfordulói

Art of WAR  |  2017-04-21 09:25:57

Egy nemzet, intézmény, szervezet vagy éppen katonai alakulat életében nagy jelentőséggel bírnak a jeles évfordulók.

  • 170. évfordulóját ünnepli 2018-ban a Magyar Honvédség
  • Az önálló magyar légierő szervezése szinte a Monarchia felbomlásának pillanatában, azaz 1918 novemberében megkezdődött
  • Az évfordulót nem egy szervezet, hanem egy bizonyos személy története jelöli ki

Nincs ez másként a magyar légierő esetében sem. De vajon melyek a szervezeti szintű ünneplésre okot adó történelmi események?

A Székesfehérvár-Sóstón gyártott AVIS I vadászrepülőgép prototípusa a berepülésre előkészítve 1933. április 30-án

A Magyar Honvédség 2018-ban ünnepli fennállásának 170. évfordulóját. A jeles dátumra minden bizonnyal számos kiemelkedő, komoly médiaérdeklődésre számot tartó rendezvény, esemény és megemlékezés fogja felhívni a közvélemény figyelmét. Az elmúlt években a magyar légierő két alkalommal ünnepelt hasonló jelentőségű eseményt: 2010-ben a magyar katonai repülés 100., míg 2013-ban az önálló magyar légierő megszületésének 75. évfordulójára emlékeztek. Mindkét ünnepnek a nagy tömegeket vonzó Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap adott lenyűgöző keretet.

Mivel a honvédség, s benne a légierő 2018-ban ismét jelentős évfordulóhoz érkezik, az esetleges félreértések eloszlatása érdekében érdemes áttekintenünk katonai repülésünk azon történéseit, melyek a fent leírtak tükrében okot adnak a szervezeti szintű ünneplésre. Annál is inkább, mivel a 20. századi magyar történelem és ezen belül a katonai repülés sorsfordító pillanatai között nem minden esetben könnyű rátalálni a pontos dátumokra. Mielőtt belemerülnénk az események ismertetésébe, érdemes átgondolni, hogy katonai repülőink számára mely történések adhatnak okot a szervezeti szintű ünneplésre. Ehhez a következő három kérdésre kell választ találnunk: mikortól beszélhetünk magyar katonai repülésről? Mikor vette kezdetét az önálló magyar katonai repülés? Mikor vált a légierő önálló fegyvernemmé Magyarországon?

Ahhoz, hogy az első kérdést megválaszolhassuk, a 19–20. század fordulójáig kell visszanyúlnunk. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadvezetése – habár a hadseregben rendszertelen módon korábban is alkalmaztak repülőeszközöket (1849, 1866) – egy 1888-ban szervezett bécsi aeronautikai kiállítást követően vette komolyan fontolóra a katonai jellegű repülés intézményi keretek közé szorítását, amihez természetesen az uralkodó, I. Ferenc József támogatására is szükség volt. Miután egy, a Birodalmi Hadügyminisztérium által kijelölt négytagú katonai bizottság végigjárta a német, a francia, valamint a brit léghajósrészlegeket, 1890-ben a Műszaki és Adminisztratív Katonai Bizottság (Technische und Administrativen Militär-Comité) meghirdette az első, kizárólag katonák számára kiírt tanfolyamot, majd 1892 őszén, a porosz és a bajor léghajósrészlegek mintájára a bécsi Arzenál területén felállították a császári és királyi Katonai Aeronautikai Intézetet (k. u. k. Militär-Aeronautischen Anstalt). 

A Győrben gyártott, V.790 oldaljelű Messerschmitt BF 109G-6 vadászrepülőgép 1944-ben

Az eddig leírtak alapján egyértelműen adná magát a lehetőség, hogy 1892-őt tekintsük a magyar katonai repülés születési dátumának, ennél azonban jóval bonyolultabb az ügy, mivel a Katonai Aeronautikai Intézet a közös hadsereg (k. u. k. Heer) és nem a honvédség alárendeltségébe tartozott. Arról nem is beszélve, hogy az 1893-tól felállított alegységek, legyen szó vár- vagy tábori ballonrészlegekről, a tüzérség, azon belül is elsősorban a vártüzérség alárendeltségébe tartoztak. Vagyis annak ellenére, hogy az itt szolgáló katonák vitathatatlanul a levegőben látták el feladatukat, valójában szó sem volt önálló szervezettel rendelkező katonai repülésről. 

Startra készül a „Kör ász” vadászrepülő század V–210 oldaljelű Fiat Cr.42-ese

A következő jelentős szervezeti átalakításra 1909. október 7-én került sor, amikor a császári és királyi Katonai Aeronautikai Intézet helyét átvette a frissiben megszervezett császári és királyi Léghajósrészleg (k. u. k. Luftschifferabteilung). A k. u. k. Verkehrstruppenbrigade alárendeltségébe tartozó részleg bázisát Fischamendben jelölték ki, ahol az uralkodó és Franz Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök támogatásának köszönhetően gyors ütemben zajlott a szükséges balloncsarnokok, raktárak, műhelyek, valamint az iroda- és laktanyaépületek kialakítása. Az újonnan felálló részleg a haderő által ekkoriban megvásárolt első katonai léghajók és repülőgépek üzemeltetéséért, fejlesztéséért és beszerzéséért, valamint a hajózó és műszaki állomány kiképzéséért felelt. Létrejött tehát az első olyan önálló szervezeti egység, amely tényleges katonai repülőszolgálatot látott el. Ám a léghajósrészleg – akárcsak a helyét 1916. január elsején átvevő császári és királyi Légjárócsapat – szintén a közös hadsereg részét képezte és ez így is maradt az első világháború végéig, azaz az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáig. Vagyis a magyar katonai repülés szervezeti szintű megszületését nincs értelme 1918 novembere előtt kutatni. 

Az AVIS II prototípusa

Akkor vajon miért 2010-ben került sor az esemény 100. évfordulójára? A válasz egyszerű, az évfordulót nem egy szervezet, hanem egy bizonyos személy története jelöli ki. Katonai repülésünk születésnapját hagyományosan ahhoz a dátumhoz kötjük, amikor az első magyar származású hadirepülő kézhez vette pilótaigazolványát. A fennmaradt dokumentumoknak hála pontosan tudjuk, hogy erre mikor került sor: nemes petróczi Petróczy István 1910. szep-tember 28-án kapta meg az Osztrák Repülőklub (Österreichischer Aero-Club) által kiállított becses dokumentumot. 

A Székesfehérvár-Sóstón gyártott AVIS I vadászrepülőgép prototípusa a berepülést követően

A második kérdésre valamivel egyszerűbb a válasz, mivel az önálló magyar légierő szervezése szinte a Monarchia felbomlásának pillanatában, azaz 1918 novemberében megkezdődött. A magyar repülőcsapat megalakulásáról először egy 1918. november 3-án kelt jegyzőkönyvből szerezhetünk tudomást. A dokumentum szerint a Hadügyminisztériumban ekkor hozták létre a Légügyi Kormánybiztosságot, amely később 37. légügyi osztályként működött tovább, Hangay Sándor tartalékos százados parancsnoksága alatt. Ez a szervezet fogta össze a frontról hazaérkező tábori pilóták, megfigyelőtisztek, műszaki katonák állományba vételét, valamint az országban fellelhető, esetlegesen beérkező repülőtechnika összeírását. November 9-én állították fel a Magyar Repülőcsapat Parancsnokságot, amely december 2-án, legalábbis a nyilvántartás szerint, 1195 fős állomány felett rendelkezett. A tél folyamán végrehajtott átszervezéseknek és fejlesztéseknek köszönhetően 1919. március 21-ig, a Tanácsköztársaság hatalomátvételéig az önálló magyar légierő (repülőcsapat) egy kiképzőosztállyal (Szeged), nyolc repülőosztállyal (tulajdonképpen századdal), két különleges különítménnyel rendelkezett. Számottevő erőről volt tehát szó, amit a magyar repülőgépgyárak (Magyar Repülőgépgyár Rt., Magyar Általános Gépgyár, Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt., Ganz–Fiat Magyar Repülőgépmotor-gyár Rt., valamint a város megszállásáig az aradi Magyar Automobilgyár Rt.) a nyár közepéig viszonylag korszerűnek számító repülőgépekkel is el tudtak látni. Fontos kiemelni, hogy az ekkor felálló szervezet 1945-ig egy pillanatra sem szűnt meg létezni, a Tanácsköztársaság ideje alatt Vörös Repülőcsapatként, az 1920-as és 1930-as években rejtett légierőként, majd Magyar Királyi Honvéd Légierőként működött tovább. 

A Magyar Repülőgépgyár Rt. által gyártott Hansa–Brandenburg C.I típusú kétüléses felderítő repülőgép Fotó: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum archívuma

A harmadik kérdésre szintén egyértelmű válasz adható: a légierő 1939. január elsején, az imént említett Magyar Királyi Honvéd Légierő megalakulásával vált Magyarországon is önálló fegyvernemmé. A szervezet felállítását a hazánk fegyverkezési egyenjogúságát elismerő, a kisantant országokkal 1938. augusztus 23-án megkötött bledi egyezmény tette lehetővé. Összefoglalva tehát az eddig leírtakat, a légierő teljes szervezetére érvényes jeles évfordulók dátumai a következők: a magyar katonai repülés kezdete: 1910. szeptember 28. Az önálló magyar katonai repülés kezdete: 1918. november 3. Az önálló magyar légierő megszületése: 1939. január 1.

A magyar katonai repülés immáron 107 éves történetében a felsoroltakon túl természetesen még számos más ünneplésre méltó eseményt említhetnénk, ám ezek közvetlenül „csak” bizonyos szakágakat (például a sugárhajtású vagy a forgószárnyas technika magyarországi megjelenése), repülőtereket (Pápa, Szolnok, Kecskemét) vagy még kisebb szervezeti egységeket (például vadász, felderítő-, szállító- és kiképzőrepülés, légiirányító-, radarfelderítő tevékenység) érintenek.

Magyar Honvéd 2017. április/Gondos László

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2017-06-15 10:11:21
A tajvani kormány a napokban ingyen és bérmentve 2 darab UH-1H típusú forgószárnyast adott át Burkina Faso-nak. Az ünnepélyes átadáson részt vett a Tajvani Légierő parancsnoka, Wang Shin-Lung altábornagy is, aki épp az országban tartózkodott.
2017-06-14 10:37:40
Európai és magyar szempontból egyaránt fontos döntés a honvédség iraki szerepvállalásának meghosszabbítása és kibővítése, a 2018-as honvédelmi költségvetésből pedig a katonák illetményének emelésére és fejlesztésekre egyaránt jut forrás – mondta Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes június 13-án, Budapesten.
2017-06-12 16:15:51
A napokban a szaúdi weboldalak arról számoltak be, hogy a Szaúd-Arábiai Nemzeti Gárda 2017. június 4-én átvehette az első AH-6i Little Bird típusú könnyű-harci helikoptereit. A típus az országban az AH-6SA nevet kapja majd meg.
2017-06-07 12:44:12
A napokban az East Pendulum weboldal tette közzé, hogy több mint két év várakozás után, az AVIC kínai állami repülőgépgyártó vállalat megkezdte az új, turbólégcsavaros Y-30 névre keresztelt katonai teherszállító repülőgép fejlesztési programját.
2017-06-01 10:10:00
1941. december 10-én délután, miközben még mindig vastag fekete füst gomolygott Pearl Harbor tengerészeti támaszpontja felett, a Maláj-félsziget partjainak közelében, a HMS Prince of Wales csatahajó és kísérője a veterán HMS Repulse csatacirkáló élethalálharcát vívta a rájuk támadó, több tucatnyi japán bombázó és torpedóvető repülőgéppel.
   MÁSOK ÍRTÁK
Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis harmadik alkalommal szervezte meg a nyári Honvédelmi Tábort.
2017. 06. 21., 15:33
A Magyar Honvédség szervezeteinek hajtó-, kenő- és karbantartó anyagokkal, üzemanyag-technikai eszközökkel, hűtőfolyadékkal történő ellátásáért az MH Anyagellátó Raktárbázis hetényegyházi bázisparancsnoksága a felelős.
2017. 06. 21., 15:30
A kecskeméti születésű Ács Arnold Bence fiatalon kezdett oroszul tanulni. Egyetemistaként már önkéntes­ volt Oroszországban, ahová­ azóta is rendszeresen vissza­jár. A Don-kanyarban a magyar hadsereg emlé­keit kutatja.
2017. 06. 16., 14:01
Elismeréssel köszöntötte az afgán hadsereg légierejének kiképzését végző RSM egyéni tanácsadó csoport tizenegy fős váltását újra Szolnokon Kiss Róbert ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis törzsfőnöke.

  JETfly Magazin

Az MH Pápa Bázisrepülőtéren települt Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) program részére június 19-én leszállították az első állandó állomáshelyű C-17-es hajtóművet.