2017. 03. 23. csütörtök
Emőke
: 309 Ft   : 286 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A repülőfedélzeti lézer lesz az új csodafegyver?

Art of WAR  |  2007-11-26 08:17:00

A lézertechnológiát az élet szinte minden területén alkalmazzák már, a gyógyászattól a szórakoztató elektronikán át a harcászatig. Ez utóbbi területen eddig főleg a célmegjelölés és az ezzel összefüggő precíziós csapásmérés során vették hasznát. Az amerikai kormány megbízásából a Boeing cég vezetésével azonban már zajlik egy új, minden eddiginél ígéretesebbnek tűnő lézerfegyver fejlesztése, mely a ballisztikus rakéták elleni harcban lehet eredményes.

Mire jó a lézer?

Az eredeti angol kifejezés a LASER (Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation – azaz fénykibocsátás indukált emisszióval) volt. Ez a gyakorlatban – erősen leegyszerüsítve – azt jelenti, hogy a fényforrások egy olyan speciális típusa, mely rendkívül nagy energia továbbítására is képes lehet. Ezt a fizikai tulajdonságát lehet katonai célokra alkalmazni, mivel egy megfelelően nagy teljesítményü lézer képes lehet a levegőben megsemmisíteni vagy legalábbis megrongálni a rakétákat vagy a különféle repülőeszközöket. Az interkontinentális ballisztikus rakéták jelentik napjainkban a globális katonai fenyegetés egyik legfontosabb elemét. A hagyományos nagyhatalmakon kívül számos egyéb ország tett szert ballisztikus rakétákra, ezek közül leginkább a nukleáris ambíciókkal megáldott Irán és Észak-Korea okoz aggodalmat a nagyhatalmak vezetőinek. Az ellenük való többlépcsős védekezés egyik alkotórésze lehet a lézerfegyver.    Az egész technológiával kapcsolatban gondot jelent azonban az a tény, hogy a lézerfény nagyon érzékeny a légkörben található párára, szennyeződésekre, az atmoszféra tehát szétszórja, elnyeli és csökkenti a fény erejét. Ráadásul a földfelszínen telepített lézerek alkalmazását nagymértékben zavarnák a tereptárgyak, a kézenfekvő megoldás tehát az, hogy levegőbe kell emelni az egész berendezést. Ez sem olyan egyszerü azonban…

A Boeing B747 felépítését szemlélteti ez a makett

Repülőfedélzeti lézer

Az ABL (Airborne Laser) rendszer egyik komponensét egy hatalmas méretü, General Electric hajtómüvekkel felszerelt Boeing B747-es Jumbo repülőgép, míg a másik részét maga a lézerberendezés alkotja. Ahhoz ugyanis, hogy a lézerfény megfelelő energiájú legyen, egy meglehetősen nagy méretü energia-előállító rendszerre van szükség, mely nem fér bele egy ennél kisebb repülőeszközbe. A szakértők szerint legalább megawattos teljesítményünek kell lennie a lézernek, hogy értékelhető teljesítményt nyújtson. A lézernek nem kell feltétlenül megsemmisítenie, elég, ha komoly sérülést okoz az interkontinentális rakétáknak, de ehhez a kilövés helyszínéhez képest a hordozó repülőgépnek maximum 600 kilométeres távolságon belül kell járőröznie, sőt, bizonyos esetekben a célponttól mindössze 300 kilométerre. Ez a kritérium – a mai légvédelmi rendszerek képességeit figyelembe véve – meglehetősen kockázatos is lehet. Ráadásul a repülőfedélzeti lézer energiája nem elegendő a földfelszíni célok ellen, így a rendszer alkalmazhatósága behatárolt.

Az ABL repülőgép könnyen felismerhető jellegzetes orr-részéről 

A hordozóeszköznek kiválasztott repülőgép a Boeing B747-es -400F, azaz a közismert „púpos” Jumbo teherszállító változata, mely alapesetben 113 tonna tömegü árut képes 8240 km távolságra elszállítani. A gyártó szerint ez a típus jelenleg a világ leggazdaságosabban üzemeltethető áruszállító repülőgépe, tehát kiváló platform a repülőfedélzeti lézer számára. A Boeing a célnak megfelelően kiszerelt minden felesleges berendezést a sárkányszerkezetből, és átalakította a típust, hogy beleférjen a hadsereg elvárásainak megfelelő berendezés. Bármennyire jónak tünik is, a Jumbo sem tökéletes megoldás azonban, éppen a mérete miatt meglehetősen költséges a beszerzése, ugyanakkor egy esetleges háborús konfliktus során vonzó célpontot nyújt az ellenfél számára. A fegyver lelke a nagy teljesítményü lézer és a különféle érzékelők, elektronikai rendszerek. A harctéri övezetben járőröző ABL repülőgép először az infravörös érzékelői segítségével azonosítja a kilőtt ballisztikus rakétát. Ezt követően több kisebb teljesítményü lézer befogja és követi a rakéta mozgását, hogy a számítógépes rendszer kiszámítsa annak sebességét, röppályáját, és a pontos célzás érdekében az atmoszféra különböző paramétereit. Ha megvan minden adat, a gép 3-5 másodpercen keresztül lő ki lézersugarakat az orrából, így a rakéta a már a kilövési zónában megsemmisül, esélyt sem adva arra, hogy pusztító töltetét a cél közelébe juttassa.

Pró és kontra

Az ABL rendszerre már eddig is sok pénzt költöttek el, a fejlesztés vége pedig még nem is látható, többek között a véglegesnek szánt, nagy teljesítményü lézer sincs még készen. Az amerikai kongresszus ráadásul felére csökkentette a program támogatására szánt keretet, így a fejlesztés csúszhat, sőt le is állhat. Az ellenzők szerint a rendszer csak elméleti szinten müködőképes, és az iráni, illetve észak-koreai rakéták sem jelentenek akkora veszélyt, mint azt a Pentagon állítja.Másrészt kétségtelen, hogy a lézertechnológia ígéretes lehetőségeket kínál a harcászati alkalmazás terén, így a fejlesztésére szánt idő és pénz is megtérülhet. A B-747-400 ABL repülőgép első felszállását a Boeing wichitai üzemének betonjáról hajtotta végre, azóta gőzerővel zajlanak a tesztrepülések. A fejlesztésben részt vesz a Lockheed és a Northrop is. A Boeing már bejelentette, hogy sikeresen tesztelte az ABL felismerő- és követőrendszerét, és nem okozott problémát a célrepülő elégetése sem. A szakemberek most a rendszer további tökéletesítésén dolgoznak, a tervek szerint – feltéve hogy nem vonják meg a fejlesztési keretet – 2009-ben már élesben, ballisztikus rakéták ellen is el tudják végezni a teszteket.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017-03-10 11:38:40
2017. február 27-én levegőbe emelkedett a legújabb kínai felderítő és csapásmérő feladatokra is alkalmas Wing-Loong II típusú drón. A pilóta nélküli repülőgép összesen 31 percet töltött a levegőben.
2017-03-09 10:16:04
Az INS Viraat repülőgép-hordozó után az Indiai Haditengerészet újabb ikonikus, szovjet gyártmányú eszközétől válik meg a közeljövőben, ugyanis március 29-én az INS Rajali légibázison elbúcsúztatják a Tu-142M nagy hatótávolságú tengerészeti felderítő repülőgépeket.
2017-03-14 11:36:54
Mindkét kontingens katonái tisztességgel és becsülettel helytálltak − jelentette ki Huszár János vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka március 13-án, hétfőn Tatán, az MH Iraki Kiképzés Biztosító Kontingens (MH IKBK) harmadik, valamint az MH KFOR Kontingens tizenötödik váltásának visszafogadó ünnepségén.
2017-03-01 11:26:52
1943. március 27-én délután, váratlanul pusztító robbanás rázta meg a hadgyakorlatról hazafelé tartó, HMS Dasher nevű kísérő repülőgép-hordozót.
2017-03-01 09:41:55
Hatáskörük az „egekig ér”, az év minden napján szünet nélkül szolgálatban állnak, és a tűzszerészekhez hasonlóan „élesben” dolgoznak békeidőben is.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 03. 16., 11:39
A magyar katonák eddig is bebizonyították, hogy tudásban, felkészültségben bármikor felveszik a versenyt más nemzetbeli bajtársaikkal.
2017. 03. 14., 11:01
A bukaresti szociálliberális kormány hatályon kívül fogja helyezni az előző szakértői kabinet holland hadihajók beszerzéséről szóló határozatát.
2017. 03. 10., 10:25
A Magyar Honvédség szeretné megnyugtatni a lakosságot, hogy semmilyen veszély nem fenyegeti a szentendrei laktanya környékén sétálókat.
2017. 03. 09., 10:13
A falklandi háborúban még Hermes néven a Brit Királyi Haditengerészet kötelékében működött, majd 1987-ben India vásárolta meg.

  JETfly Magazin

Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, a Malajziában megrendezett LIMA-2017 nemzetközi légiszalonon mutatkoznak be az Orosz Vitézek új gépeikkel, a Szu-30SzM típussal. Az orosz kötelék programja ráadásul új elemeket is tartalmaz.