2017. 02. 22. szerda
: 307 Ft   : 292 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Pilótanélküli platformon éled újjá hamvaiból a légi telepítésű lézer

Art of WAR  |  2016-03-09 11:11:16

A nagy magasságban járőröző légi jármű az Amerikai Légierő repülőgép fedélzetére telepített lézerének (airborne laser) pilótanélküli változata lenne.

Négy évvel az Amerikai Légierő által nagy költségek árán fejlesztett és nagyteljesítményű lézerfegyverrel felszerelni tervezett (ám a hozzá fűzött reményeket számos okból soha be nem váltó – a fordító kiegészítése) Boing 747 típusú repülőgépe a program törlését követően elfoglalta végső nyugvóhelyét az arizonai sivatagban. A Pentagon a ballisztikus rakéták megsemmisítésére szánt légi telepítésű lézer felélesztését fontolgatja, amely ezúttal egy nagy magasságban repülő pilótanélküli drónon kerülne elhelyezésre.

Az ötlet már évtizedek óta a levegőben kering, de a Pentagon rakétavédelmi programjainak vezetője, James Syring altengernagy szerint az idő most érkezett el a megvalósításra.”Terveink szerint áttekintjük, hogy vajon a lézertechnológia fejődött-e annyit az elmúlt három évben, hogy nagy magasságban repülő drónon helyezzük el – jelentette ki a Rakétavédelmi Ügynökség (Missile Defense Agency – MDA) vezetője egy, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok központjában tartott rendezvényen. Ennek érdekében komoly erőfeszítéseket tettünk a programba történő befektetések és az elgondolás valós képességgé fejlesztéséhez szükséges tennivalók meghatározása területén.”

Az erre a célra tervezett drónok 65000 láb (~21600 méter) vagy még ennél is nagyobb magasságban repülnének, messze a rossz időjárási körülmények jellemezte légtér felett. Képesek lennének napokig, sőt akár hetekig is a (potenciális) indítási körzetek felett járőrözni és tüzet nyitni az emelkedő fázisban lévő ellenséges ballisztikus rakétákra.

A katonai kutatók régóta keresik annak a lehetőségét, hogy mi módon lehetne megsemmisíteni a ballisztikus rakétákat azok repülésének legsebezhetőbb szakaszában, az úgynevezett felszálló ágban, mikor is azok még nem érték el csúcssebességüket, nem bocsátottak ki megtévesztő (csali) céltárgyakat vagy kezdtek éppen kitérő manőverekbe.
Az amerikai védelmi minisztérium 16 év alatt mintegy 5 milliárd dollárt fektetett egy olyan, erősen átalakított Boeing 747 repülőgép „buborék” formájú orrában kialakított kémiai lézer kifejlesztésére és megépítésére, amely 2010-ben egy kísérleti éleslövészet során megsemmisített egy rakéta-célanyagot. „A program bebizonyította, hogy az elgondolás működhet. Bizonyította, hogy adott a szükséges energia, adott a szükséges lézernyaláb-koncentráció, adott a szükséges magasság egy ballisztikus rakéta különböző távolságokon –egyelőre legalábbis elméleti síkon – történő megsemmisítéséhez – tette hozzá Syring altengernagy.

Azonban a légi telepítésű lézer rövid hatótávolsága a potenciális indítási helyek térségének olyan mértékű megközelítését tette szükségessé, hogy ezzel kitette volna magát az ellenség vadászlégierejének vagy a földről kiváltott tűz megsemmisítő hatásának. Mindemellett a folyamatos védelmi képesség biztosítása egy kisebb Boeing 747 flotta kialakítását igényelte volna – nem beszélve a biztosító vadászrepülőgépekről és mindezen repülő gépek levegőbeni utántöltését biztosító tankerekről.

És akkor még ott volt a lézer maga. A kémiai lézer és a támogató-kiszolgáló berendezések mérete nagyjából hat Chevrolet Suburban SUV haszongépjármű (SUV – Sport Utility Vehicle) méretének felelt meg és minden egyes alkalommal, mikor a lézerrel tüzeltek, a repülőgépnek le kellett szállni a kémiai összetevők utántöltése céljából. „Meglehetősen kemény dolognak bizonyult a kémiai lézer üzemeltetése” – hangsúlyozta az MDA vezetője.

A Pentagon szakértői ezért figyelmüket más típusú, nagyobb távolságon hatásos és a repülés során több alkalommal is tüzelni képes lézerek felé fordították. A kihívás tehát nagyobb teljesítmény kinyerése egy kisebb tömegű lézerberendezésből.

„A lehető legnagyobb teljesítményre van szükség a lehető legtöbb gyorsító ballisztikus rakéta megsemmisítéséhez” – jelentette ki Syring tábornok. Amennyiben meg tudják teremteni az egyensúlyt a hatótávolság, a repülési magasság, a teljesítmény és a kinetikus alapon működő fegyvereink képességeinek kiegészítése érdekében megsemmisítendő ballisztikus rakéták száma között, akkor Önök nagyon helyesen gondolkodnak a probléma megoldását illetően.”

Fordította: Könczöl Ferenc

Forrás: MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
2017-02-15 11:16:13
Az Nigériai Légierő vezetése a napokban jelentette be, hogy a brazil kormány jóváhagyta, hogy az Embraer Defence and Security Limited vállalat közreműködésével, A-29 Super Tucano típusú könnyű-támadó repülőgépet vásároljanak.
2017-02-08 09:16:55
A második világháború vérzivataros évei után pár hónappal, 1946. február 6-án Bay Zoltán és tudóscsoportja hatalmas horderejű bejelentést tett. Radarjelek segítségével sikerült megmérniük a Föld-Hold távolságot, ezzel megalapozva a modern rádiócsillagászatot.
2017-02-02 12:05:53
Február 3-án lesz a hivatalos búcsúztatása a világ első nukleáris meghajtású repülőgép-hordozójának, az USS Enterprise-nak. A hordozó kulcsfontosságú szereplője volt több fontos eseménynek, így az 1962-es kubai rakétaválságnak, de a részt vett az iraki és az afganisztáni missziókban is.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 02. 21., 14:16
A fegyverkereskedelem a hidegháború óta nem látott szintre emelkedett a legutóbbi öt évben a világban.
2017. 02. 15., 09:29
Napjaink folyamatosan változó világában is a régi értékek, így a bajtársiasság, a bátorság, az önfeláldozás, a közösségért való kiállás a legfőbb katonai erények – fogalmazott dr. Simicskó István honvédelmi miniszter február 14-én, Budapesten, a haderő éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén.
2017. 02. 13., 09:37
Amikor minden veszni látszott, Ernest E. Evans sorhajóhadnagy teljes gőzzel a japán flottára rontott.
2017. 02. 10., 09:20
Nincs is olyan messze határainktól a legközelebbi nukleáris támaszpont.

  JETfly Magazin

A Rosztech állami vállalat vezérigazgatója, Szergej Csemezov a napokban arról számolt be, hogy az Egyesült Arab Emirátusok szándéknyilatkozatot írt alá Oroszországgal Szu-35-ös vadászbombázók esetleges eladása ügyében.