2017. 06. 26. hétfő
János, Pál
: 309 Ft   : 277 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Tüzérségi fejlesztések Kelet-Európában

Art of WAR  |  2017-03-02 09:19:39

A Krím orosz katonai erőkkel történt elfoglalásának, majd a kelet-ukrajnai háború eseményeinek köszönhetően ismét az országvédelmi képességek kerültek előtérbe a NATO-ban. Fokozottan vonatkozik ez a leginkább érintett kelet-európai tagországokra.

  • A „keleti változások” nem kerülték el a NATO figyelmét sem
  • Lengyelország már korábban – a 2008. évi orosz–grúz háború tapasztalatai alapján – döntött hadereje jelentős fejlesztéséről
  • Az esetleges agresszornak mindemellett már az amerikai haderő frissen átcsoportosított nehéz harceszközeivel is számolnia kell

Előttem az utódom: a Krab a Varsói Szerződéstől örökölt, régi szovjet rendszereket váltja fel.

Az Ukrajna fennhatósága alá tartozó Krím orosz elfoglalása még különösebb harcok nélkül, elsősorban a különleges műveleti képességű katonai és belügyi erőkre támaszkodva történt 2014 márciusában. A kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk járások területén 2014 augusztusa óta változó intenzitással, de folyamatosan zajló ukrán–orosz háborúban azonban a két fél már inkább a hagyományos hadviselés eszközeit és módszereit alkalmazza. Ennek során kiemelt szerep jut a tüzérségnek; mindkét oldalon nagy számban vetettek és vetnek be csöves, illetve rakétás tüzérségi rendszereket. A technikai fölény egyértelműen az orosz hadsereg oldalán áll: ma már modern, digitális tűzvezető képességgel ellátott, főleg önjáró rendszereket (mint amilyen a 2S19M2 Mszta-Sz) használnak az ukrán célpontok hatékony, gyors és pontos támadására.

A „keleti változások” nem kerülték el a NATO figyelmét sem. A 2001 óta főként az aszimmetrikus hadviselést szorgalmazó katonai szövetség számára ma már ismét Oroszország elrettentése, a tagországok területének hatékony katonai védelme az elsődleges feladat. Ebben viszont nagy szerepet kap (mások mellett) az önjáró tüzérségi rendszerek fejlesztése. Mindeközben Kelet-Európa pedig figyel, tanul – és modernizál.

Gyors kapcsolás

Lengyelország már korábban – a 2008. évi orosz–grúz háború tapasztalatai alapján – döntött hadereje jelentős fejlesztéséről. Ennek részét képezte az önjáró tüzérségi lövegek modernizációja is. A döntés-előkészítés során kiemelt szempont volt a hazai gyártás, vagyis a lengyel védelmi ipar támogatása. A nyertes végül egy igazi keverék lett: az AHS Krab névre keresztelt lengyel fegyver páncéltestét a Samsung Techwin által gyártott K9 Thunder lánctalpas önjáró lövegtől örökli, a torony a brit AS–90M Braveheart-tól, az 52-es kaliberhosszúságú 155 milliméter űrméretű löveg pedig a német Rheinmetall-tól érkezik. A 2015. december 17-én aláírt szerződés értelmében az első harminchat páncéltest még Dél-Koreából származik majd, a többi nyolcvannégyet viszont már Lengyelországban gyártják, a szükséges technológiai transzfert követően. A lengyel védelmi tárca indoklása szerint azért volt szükség a dél-koreai partner bevonására, mert az eredetileg a Krab számára tervezett hazai páncéltest nem nyújtott megfelelő teljesítményt, a K9 már bevált részegységeinek felhasználásával viszont sokkal hamarabb hadrendbe állhatnak a kritikus fontosságúnak tartott modern, önjáró lövegek.

A csehszlovák hadsereg állította hadrendbe először a DANA-kat.

A Krab számos fontos eleme, részegysége (mint például a csőszájfék, a löveg zárszerkezete, a lövegbölcső, a hátrarúgást csökkentő hidraulikus rendszer) lengyel gyártmány. Ami még fontosabb: lengyel a digitális tűzvezető rendszer, azaz a Krab agya és lelke is. A WB Electronics által kifejlesztett Topaz egy olyan, a hadszíntéri adatmegosztásra optimalizált rendszer, amelynek feladata részint a teljes lengyel haderő összekötése egyfajta titkosított „hadszíntéri internet” segítségével. Emellett a Krab belsejébe telepített változata a tüzérségi teendők ellátására alkalmas funkciókkal is bír. A rendszer segítségével a magasabbegységek parancsnokai képesek meghatározni a felderített célpontok jelentőségét, s a megosztott információk alapján akár több Krab (vagy más, a Topazzal felszerelt tüzérségi eszköz) egyszerre támadhatja a legfontosabbakat.

A Krab természetesen alkalmas a NATO-ban rendszeresített 155 milliméteres lőszerek használatára, de a szlovák ZVS Holding vállalattal együttműködve saját repesz-romboló lőszert is kifejlesztenek. A normál lőszerrel 32, míg a rakéta-póthajtású változattal 40 kilométeres lőtávolságot lehet elérni. A nyolc darab 81 milliméteres ködgránátvetővel is védett jármű harci tömege 52 tonna.

Egyelőre csak prototípus a DANA-M1 CZ.

A csendes szlovák

Szlovákia hadserege a lengyel példával ellentétben „abból főzött”, amivel már amúgy is rendelkezett. A csehszlovák hadsereg felosztása után hadrendbe állt, különös kialakításáról, és a 8×8-as Tatra páncélozott alváznak köszönhető kiváló terepjáró képességéről is ismert DANA önjáró löveg még a Varsói Szerződéstől örökölt, 152 milliméteres lőszereket használta. Az akkoriban már a NATO felé orientálódó Szlovákia hadserege viszont egy olyan tüzérségi rendszert igényelt, amely a nyugati szabványnak megfelelően 155 milliméteres űrméretű. A legegyszerűbb megoldásnak a már meglévő DANA-k átalakítása tűnt. Az 1990-es évek elején, Csehszlovákia felbomlása után indított fejlesztés és tesztelés után készült el az új, Zuzana nevet viselő változat. A rendszer legszembetűnőbb újdonsága a NATO-szabvány, 155 milliméteres, 42-es kaliberhosszú löveg, amelyhez 40 lőszert lehet a járműben elhelyezni. Tornya immár 360 fokban képes körbefordulni, a katonák munkáját, a percenkénti öt lövés pontos célba juttatását pedig digitális kommunikációs és tűzvezető rendszer segíti. A gumikerekes kialakításnak és a 12 hengeres dízelmotornak köszönhetően a jármű hatótávolsága közúton eléri a 750 kilométert. A továbbfejlesztett Zuzana 2-es változat még hatékonyabb, 52 kaliberhosszú löveget kapott, amely akár 41 kilométerre is képes pontos csapást mérni. A STANAG 4569 Level 4 szabványnak megfelelő páncélzat a kézifegyverek és a repeszek ellen nyújt megfelelő védelmet.

A cseh változat

Érdemes megjegyezni, hogy a cseh hadsereg vz.77 DANA önjáró lövegei nyomán is készült egy modernizált változat. Az Excalibur Army vállalat fejlesztésének eredménye a DANA-M1 CZ, amelyet először 2011-ben mutattak be nyilvánosan. A remek terepjáró tulajdonságáról ismert 8×8-as Tatra 815-ös alváz megmaradt, csakúgy, mint a 152 milliméteres lövegkaliber és a 12,7 milliméteres, földi és alacsonyan szálló légi célok ellen használható nehézgéppuska. A fejlesztés „lelke” a páncélozott fülkékben lapul: amit ugyanis lehetett, azt digitalizálták, s így már a 21. századnak megfelelő digitális kommunikációs, navigációs és tűzvezető rendszerrel dolgozhatnak a katonák. Az integrált inerciális navigációs rendszer és a tűzvezető rendszer egymással összekötve működik, tehát a kapott célkoordináták fogadása után nagyon gyorsan megtörténhet a megfelelő lőelemek kiszámítása és a tűzmegnyitás. A célpontok adatait más felderítő rendszerektől, akár távolról irányított felderítő repülőgépektől is fogadhatja a DANA-M1 CZ.

Nem szép, de hatásos: Zuzana 2 az új fülkével és löveggel.

Vendégjátékosok

A NATO kelet-európai tüzérségi képessége azonban nemcsak a fejlesztésektől, hanem a szövetség által korábban is használt, már hadrendben álló lövegek vásárlásától, illetve a nyugat-európai, amerikai NATO-erők átcsoportosításától (folyamatos váltásokban történő gyakorlatozásától) is érezhetően erősödik. Az egyik „legértékesebb” exportcikk éppen a német Panzerhaubitze 2000 lett. A Bundeswehr által feleslegessé nyilvánított, s hadrendjéből kivont 155 milliméteres, lánctalpas lövegekből például Horvátország tizenötöt, Litvánia pedig huszonegy darabot vásárolt. Ezáltal mindkét NATO-tagország költséghatékony módon jutott jelentős és modern tűztámogató képességhez.

Az esetleges agresszornak mindemellett már az amerikai haderő frissen átcsoportosított nehéz harceszközeivel is számolnia kell. A 2017 januárjában kontinensünkre érkezett, hivatalosan 9 hónapos rotációval cserélődő amerikai szárazföldi erők természetesen magukkal hozták az M109A6 Paladin önjáró lövegeket is. Az amerikai hadsereg tüzérségének gerincét jelentő lánctalpas rendszer 1991 óta áll hadrendben, 155 milliméteres, 39-es kaliberhosszú löveggel felszerelve. A folyamatos továbbfejlesztéseknek köszönhetően a digitális tűzvezető, navigációs és kommunikációs rendszerrel felszerelt Paladin-ek egy része alkalmas a műholdas navigációs rendszerrel felszerelt, igen pontos, 40 kilométer hatótávolságú M982 Excalibur lőszerek használatára is.

Magyar Honvéd 2017. február/Trautmann Balázs

ZUZANA: régi test, új löveg. Fotó: internet

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017-06-15 10:11:21
A tajvani kormány a napokban ingyen és bérmentve 2 darab UH-1H típusú forgószárnyast adott át Burkina Faso-nak. Az ünnepélyes átadáson részt vett a Tajvani Légierő parancsnoka, Wang Shin-Lung altábornagy is, aki épp az országban tartózkodott.
2017-06-14 10:37:40
Európai és magyar szempontból egyaránt fontos döntés a honvédség iraki szerepvállalásának meghosszabbítása és kibővítése, a 2018-as honvédelmi költségvetésből pedig a katonák illetményének emelésére és fejlesztésekre egyaránt jut forrás – mondta Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes június 13-án, Budapesten.
2017-06-13 09:40:32
Műveleti készenlétet jelentett az MH Légi Tanácsadó Csoport. A helikoptervezetők, fedélzeti technikusok és repülő-műszaki kiszolgáló személyzet tagjai május közepén érkeztek meg afganisztáni állomáshelyükre.
2017-06-06 09:54:37
Kéthetes harckocsizó altiszti szakmai tanfolyamot tartott az MH Altiszti Akadémia a „nullaponti” lő- és gyakorlótéren május végén. Érdekesség, hogy a tanfolyam részeként lefolytatott harckocsiparancsnok-képzésre tizenhárom esztendeje nem volt példa az akadémián, illetve jogelőd szervezeteinél.
   MÁSOK ÍRTÁK
Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis harmadik alkalommal szervezte meg a nyári Honvédelmi Tábort.
2017. 06. 21., 15:33
A Magyar Honvédség szervezeteinek hajtó-, kenő- és karbantartó anyagokkal, üzemanyag-technikai eszközökkel, hűtőfolyadékkal történő ellátásáért az MH Anyagellátó Raktárbázis hetényegyházi bázisparancsnoksága a felelős.
2017. 06. 21., 15:30
A kecskeméti születésű Ács Arnold Bence fiatalon kezdett oroszul tanulni. Egyetemistaként már önkéntes­ volt Oroszországban, ahová­ azóta is rendszeresen vissza­jár. A Don-kanyarban a magyar hadsereg emlé­keit kutatja.
2017. 06. 16., 14:01
Elismeréssel köszöntötte az afgán hadsereg légierejének kiképzését végző RSM egyéni tanácsadó csoport tizenegy fős váltását újra Szolnokon Kiss Róbert ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis törzsfőnöke.

  JETfly Magazin

Az MH Pápa Bázisrepülőtéren települt Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) program részére június 19-én leszállították az első állandó állomáshelyű C-17-es hajtóművet.