2017. 03. 25. szombat
Irén, Írisz
: 309 Ft   : 286 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Rohamtempóban fejlesztették ki a szovjet atombombát

Art of WAR  |  2010-09-21 11:22:58

1949. szeptember 25-én jelentette be a TASZSZ hírügynökség, hogy a Szovjetunió is rendelkezik nukleáris fegyverrel. A szovjet nukleáris program kezdetei a ’40-es évek elejére tehetők, igazi lendületet azonban 1945 augusztusa, a Hirosimát és Nagaszakit ért amerikai atomtámadások után vett: mindez nem véletlen, hiszen egyértelmű, hogy a két bomba ledobása legalább annyira szolgált a Szovjetunió elrettentésére, mint Japán térdre kényszerítésére.

Joszif Visszarionovics Sztálin először 1942-ben hozott döntést arról, hogy a vörös birodalomnak ki kell fejlesztenie az új fegyvert, miután egy fiatal tudós, Georgij Flerov egy neki írt levélben tájékoztatta a rendelkezésre álló lehetőségektől. A szovjet nukleáris program tudományos vezetője Igor Kurcsatov lett, míg a politikai irányítást maga Lavrentyij Berija, az NKVD rettegett vezére látta el. Maga Kurcsatov a lehető legjobb választás volt a feladatra: az első oroszok között volt, akik komolyan foglalkoztak magfizikai kérdésekkel, ráadásul közismert fanatizmusa miatt közvetlen kollégái is generálisnak nevezték. A programban számos korábban bebörtönzött fizikus és kémikus is részt vett. A szovjetek semmit sem bíztak a véletlenre: a kísérletek és a lázas előkészületek fedőintézmények hálózata alatt futottak, a központot pedig Moszkvától mintegy 40 kilométernyire hozták létre.

Harry S. Truman amerikai elnök először a potsdami konferencián, 1945 júliusában tett említést Sztálinnak az Egyesült Államok új csodafegyveréről, de konkrét részleteket nem osztott meg vele a bomba természetéről. Mindenesetre egyes források szerint a diktátor már ekkor pontosan tudta, miről van szó, és azonnal utasítást is adott Kurcsatovnak a szovjet program felgyorsítására. Amennyiben hihetünk a korabeli anekdotáknak, Kurcsatov először azt válaszolta a diktátor kérdésére, hogy még legalább két évtizedbe és rengeteg pénzbe kerül majd, mire a Szovjetunió is elkészíti a maga nukleáris tölteteit, Sztálin azonban hallani sem akart erről, és közölte: a szovjet atombombának öt éven belül el kell készülnie. A Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atomtámadásokat követően 1945 augusztusában a munka „hivatalosan” is magasabb fokozatba kapcsolt.

A gyors haladáshoz a saját kutatási eredmények mellett nagyban hozzájárultak azok a hírszerzők is, akik bennfentes információkat szolgáltattak az amerikai bomba elkészítésének titkairól: mára egyértelmü bizonyítékok támasztják alá, hogy a Manhattan Projectben számos szovjet kém is tevékenykedett. Emellett számos nélkülözhetetlen berendezést szállítottak a Szovjetunióba a német területekről is, hiszen a nácik szintén számos erőfeszítést tettek korábban a „csodafegyver” kifejlesztésére, és tudományos szempontból sok tekintetben jóval előrébb jártak, mint a szovjetek. A szovjet atomprogramban dolgozó tudósok a külvilágtól hermetikusan elzárva, szinte börtönszerü körülmények között tevékenykedtek: menet közben kémkedés gyanújával többüket is kivégezték.

Az első szovjet atomreaktor – egyben a legelső Európában – végül 1946 karácsonyán, december 25-én lépett müködésbe. Ennek ellenére Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter 1947-es kijelentését („az atombomba nem titok többé”) a világközvélemény blöffnek vette, pedig nem volt az. Igaz, az első szovjet plutóniumreaktort csak a következő év júniusában helyezték üzembe Cseljabinszk vonzáskörzetében. Innentől még további egy évre volt szükség az első kísérleti nukleáris robbantásig, melyet a kazah sivatagban hajtottak végre, az első szovjet atombomba pedig 1949. augusztus 29-én robbant fel Szemipalatyinszkben. Az RDSZ-1 vagy másnéven Első Villámlás fedőnevü, 22 kilotonnás eszköz (amerikai kódneve szerint a Joe-1) tulajdonképpen a Nagaszakira ledobott Fat Man bomba másolata volt. Moszkva ezt követően még közel egy hónapig nem tett bejelentést a történésekről, az Egyesült Államok azonban nagyon hamar rájött, hogy az amerikai atommonopólium korszaka befejeződött, miután egy U-2-es kémrepülőgép levegőmintákat szolgáltatott a szovjet légtérből.

A TASZSZ végül szeptember 25-én jelentette be, hogy a Szovjetunió is rendelkezik atombombával, mire válaszul Harry S. Truman amerikai elnök is bejelentette az új amerikai fegyverkezési programot. Ezt követően az Egyesült Államok felgyorsította hidrogénbomba-fejlesztési tevékenységét, mely addig csupán takaréklángon üzemelt. Itt azonban már jóval kisebb időkülönbséggel követte az amerikai bombát a szovjet: az amerikaiak 1952. november 1-jén kipróbált új csodafegyverét már a következő év nyarán követte annak szovjet változata, igaz, erről utólag már tudható, hogy nem volt „valódi” többfázisú hidrogénbomba. Ennek ellenére a hidegháború éveiben pszichológiai- és propagandaszempontból is rengeteget jelentett a felrobbantása.

Az első valódi szovjet kísérleti hidrogénbombát végül 1955. november 22-én robbantották fel szintén Szemipalatyinszk térségében.

A nagyhatalmi vetélkedés egyik technikai végpontja a szovjet Cár-bomba felrobbantása volt 1961. október 31-én: a 27 tonnás, 8 méter hosszú és 2 méter átmérőjü bomba hatóereje 50 megatonnás volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017-03-13 15:40:22
A német védelmi minisztérium a napokban döntést hozott arról, hogy az amerikai Northrop Grumman vállalattól MQ-4C Triton típusú pilóta nélküli repülőeszközöket vásárol. A Tritonok leszállítása 2025 után kezdődik meg.
2017-03-10 11:38:40
2017. február 27-én levegőbe emelkedett a legújabb kínai felderítő és csapásmérő feladatokra is alkalmas Wing-Loong II típusú drón. A pilóta nélküli repülőgép összesen 31 percet töltött a levegőben.
2017-03-14 11:36:54
Mindkét kontingens katonái tisztességgel és becsülettel helytálltak − jelentette ki Huszár János vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka március 13-án, hétfőn Tatán, az MH Iraki Kiképzés Biztosító Kontingens (MH IKBK) harmadik, valamint az MH KFOR Kontingens tizenötödik váltásának visszafogadó ünnepségén.
2017-03-02 09:19:39
A Krím orosz katonai erőkkel történt elfoglalásának, majd a kelet-ukrajnai háború eseményeinek köszönhetően ismét az országvédelmi képességek kerültek előtérbe a NATO-ban. Fokozottan vonatkozik ez a leginkább érintett kelet-európai tagországokra.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 03. 24., 09:09

Magyar-amerikai közös kiképzés

Háromnapos közös kézi lőfegyvergyakorlaton vett részt a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár kijelölt állománya, illetve az amerikai 10. páncélos felderítőezred 4. zászlóaljának „Apache” százada a szomódi lőtéren.
2017. 03. 23., 09:31
Hét Bács-Kiskun megyei katona is tagja az ENSZ ciprusi békefenntartó missziója következő váltásának. Valamennyien a kecskeméti repülőbázison dolgoznak, egy év külszolgálatot vállaltak.
2017. 03. 16., 11:39
A magyar katonák eddig is bebizonyították, hogy tudásban, felkészültségben bármikor felveszik a versenyt más nemzetbeli bajtársaikkal.
2017. 03. 14., 11:01
A bukaresti szociálliberális kormány hatályon kívül fogja helyezni az előző szakértői kabinet holland hadihajók beszerzéséről szóló határozatát.

  JETfly Magazin

A mai napon landolt az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis betonján a Magyar Honvédség által vásárolt két darab Zlin Z-242L típusú, kétüléses kiképző repülőgép.