2017. 06. 26. hétfő
János, Pál
: 309 Ft   : 277 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Rohamtempóban fejlesztették ki a szovjet atombombát

Art of WAR  |  2010-09-21 11:22:58

1949. szeptember 25-én jelentette be a TASZSZ hírügynökség, hogy a Szovjetunió is rendelkezik nukleáris fegyverrel. A szovjet nukleáris program kezdetei a ’40-es évek elejére tehetők, igazi lendületet azonban 1945 augusztusa, a Hirosimát és Nagaszakit ért amerikai atomtámadások után vett: mindez nem véletlen, hiszen egyértelmű, hogy a két bomba ledobása legalább annyira szolgált a Szovjetunió elrettentésére, mint Japán térdre kényszerítésére.

Joszif Visszarionovics Sztálin először 1942-ben hozott döntést arról, hogy a vörös birodalomnak ki kell fejlesztenie az új fegyvert, miután egy fiatal tudós, Georgij Flerov egy neki írt levélben tájékoztatta a rendelkezésre álló lehetőségektől. A szovjet nukleáris program tudományos vezetője Igor Kurcsatov lett, míg a politikai irányítást maga Lavrentyij Berija, az NKVD rettegett vezére látta el. Maga Kurcsatov a lehető legjobb választás volt a feladatra: az első oroszok között volt, akik komolyan foglalkoztak magfizikai kérdésekkel, ráadásul közismert fanatizmusa miatt közvetlen kollégái is generálisnak nevezték. A programban számos korábban bebörtönzött fizikus és kémikus is részt vett. A szovjetek semmit sem bíztak a véletlenre: a kísérletek és a lázas előkészületek fedőintézmények hálózata alatt futottak, a központot pedig Moszkvától mintegy 40 kilométernyire hozták létre.

Harry S. Truman amerikai elnök először a potsdami konferencián, 1945 júliusában tett említést Sztálinnak az Egyesült Államok új csodafegyveréről, de konkrét részleteket nem osztott meg vele a bomba természetéről. Mindenesetre egyes források szerint a diktátor már ekkor pontosan tudta, miről van szó, és azonnal utasítást is adott Kurcsatovnak a szovjet program felgyorsítására. Amennyiben hihetünk a korabeli anekdotáknak, Kurcsatov először azt válaszolta a diktátor kérdésére, hogy még legalább két évtizedbe és rengeteg pénzbe kerül majd, mire a Szovjetunió is elkészíti a maga nukleáris tölteteit, Sztálin azonban hallani sem akart erről, és közölte: a szovjet atombombának öt éven belül el kell készülnie. A Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atomtámadásokat követően 1945 augusztusában a munka „hivatalosan” is magasabb fokozatba kapcsolt.

A gyors haladáshoz a saját kutatási eredmények mellett nagyban hozzájárultak azok a hírszerzők is, akik bennfentes információkat szolgáltattak az amerikai bomba elkészítésének titkairól: mára egyértelmü bizonyítékok támasztják alá, hogy a Manhattan Projectben számos szovjet kém is tevékenykedett. Emellett számos nélkülözhetetlen berendezést szállítottak a Szovjetunióba a német területekről is, hiszen a nácik szintén számos erőfeszítést tettek korábban a „csodafegyver” kifejlesztésére, és tudományos szempontból sok tekintetben jóval előrébb jártak, mint a szovjetek. A szovjet atomprogramban dolgozó tudósok a külvilágtól hermetikusan elzárva, szinte börtönszerü körülmények között tevékenykedtek: menet közben kémkedés gyanújával többüket is kivégezték.

Az első szovjet atomreaktor – egyben a legelső Európában – végül 1946 karácsonyán, december 25-én lépett müködésbe. Ennek ellenére Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter 1947-es kijelentését („az atombomba nem titok többé”) a világközvélemény blöffnek vette, pedig nem volt az. Igaz, az első szovjet plutóniumreaktort csak a következő év júniusában helyezték üzembe Cseljabinszk vonzáskörzetében. Innentől még további egy évre volt szükség az első kísérleti nukleáris robbantásig, melyet a kazah sivatagban hajtottak végre, az első szovjet atombomba pedig 1949. augusztus 29-én robbant fel Szemipalatyinszkben. Az RDSZ-1 vagy másnéven Első Villámlás fedőnevü, 22 kilotonnás eszköz (amerikai kódneve szerint a Joe-1) tulajdonképpen a Nagaszakira ledobott Fat Man bomba másolata volt. Moszkva ezt követően még közel egy hónapig nem tett bejelentést a történésekről, az Egyesült Államok azonban nagyon hamar rájött, hogy az amerikai atommonopólium korszaka befejeződött, miután egy U-2-es kémrepülőgép levegőmintákat szolgáltatott a szovjet légtérből.

A TASZSZ végül szeptember 25-én jelentette be, hogy a Szovjetunió is rendelkezik atombombával, mire válaszul Harry S. Truman amerikai elnök is bejelentette az új amerikai fegyverkezési programot. Ezt követően az Egyesült Államok felgyorsította hidrogénbomba-fejlesztési tevékenységét, mely addig csupán takaréklángon üzemelt. Itt azonban már jóval kisebb időkülönbséggel követte az amerikai bombát a szovjet: az amerikaiak 1952. november 1-jén kipróbált új csodafegyverét már a következő év nyarán követte annak szovjet változata, igaz, erről utólag már tudható, hogy nem volt „valódi” többfázisú hidrogénbomba. Ennek ellenére a hidegháború éveiben pszichológiai- és propagandaszempontból is rengeteget jelentett a felrobbantása.

Az első valódi szovjet kísérleti hidrogénbombát végül 1955. november 22-én robbantották fel szintén Szemipalatyinszk térségében.

A nagyhatalmi vetélkedés egyik technikai végpontja a szovjet Cár-bomba felrobbantása volt 1961. október 31-én: a 27 tonnás, 8 méter hosszú és 2 méter átmérőjü bomba hatóereje 50 megatonnás volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017-06-15 10:11:21
A tajvani kormány a napokban ingyen és bérmentve 2 darab UH-1H típusú forgószárnyast adott át Burkina Faso-nak. Az ünnepélyes átadáson részt vett a Tajvani Légierő parancsnoka, Wang Shin-Lung altábornagy is, aki épp az országban tartózkodott.
2017-06-14 10:37:40
Európai és magyar szempontból egyaránt fontos döntés a honvédség iraki szerepvállalásának meghosszabbítása és kibővítése, a 2018-as honvédelmi költségvetésből pedig a katonák illetményének emelésére és fejlesztésekre egyaránt jut forrás – mondta Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes június 13-án, Budapesten.
2017-06-13 09:40:32
Műveleti készenlétet jelentett az MH Légi Tanácsadó Csoport. A helikoptervezetők, fedélzeti technikusok és repülő-műszaki kiszolgáló személyzet tagjai május közepén érkeztek meg afganisztáni állomáshelyükre.
2017-06-06 09:54:37
Kéthetes harckocsizó altiszti szakmai tanfolyamot tartott az MH Altiszti Akadémia a „nullaponti” lő- és gyakorlótéren május végén. Érdekesség, hogy a tanfolyam részeként lefolytatott harckocsiparancsnok-képzésre tizenhárom esztendeje nem volt példa az akadémián, illetve jogelőd szervezeteinél.
   MÁSOK ÍRTÁK
Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis harmadik alkalommal szervezte meg a nyári Honvédelmi Tábort.
2017. 06. 21., 15:33
A Magyar Honvédség szervezeteinek hajtó-, kenő- és karbantartó anyagokkal, üzemanyag-technikai eszközökkel, hűtőfolyadékkal történő ellátásáért az MH Anyagellátó Raktárbázis hetényegyházi bázisparancsnoksága a felelős.
2017. 06. 21., 15:30
A kecskeméti születésű Ács Arnold Bence fiatalon kezdett oroszul tanulni. Egyetemistaként már önkéntes­ volt Oroszországban, ahová­ azóta is rendszeresen vissza­jár. A Don-kanyarban a magyar hadsereg emlé­keit kutatja.
2017. 06. 16., 14:01
Elismeréssel köszöntötte az afgán hadsereg légierejének kiképzését végző RSM egyéni tanácsadó csoport tizenegy fős váltását újra Szolnokon Kiss Róbert ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis törzsfőnöke.

  JETfly Magazin

Az MH Pápa Bázisrepülőtéren települt Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) program részére június 19-én leszállították az első állandó állomáshelyű C-17-es hajtóművet.