2017. 01. 21. szombat
Ágnes
: 308 Ft   : 290 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A Zvezda H-25 rakéta

Art of WAR  |  2006-05-16 07:21:46

A Szovjetunióban az ötvenes évektől kezdve elsősorban nagyméretű és nagy hatótávolságú nukleáris töltetű repülőgép-fedélzeti rakétákat fejlesztettek, viszont nem fordítottak kellő figyelmet a kisebb, vadászbombázók fedélzetéről bevethető földi célok elleni irányított eszközökre.

A hatvanas évek elején az USA-ban már rendszerben állt az AGM-12 Bullpup, kísérleti stádiumban volt az AGM-65 Maverick, és ezek mellett egyszerre két különböző kategóriájú "radargyilkos" rakéta fejlesztése is folyt. A lemaradás behozására azonban csak megkésett és nem túl jelentős lépések történtek, noha a szovjet "front légierőnek" nagy szüksége lett volna egy kisméretü irányított földi célok elleni rakétára.

A Zvezda tervezőiroda kapott utasítást, hogy fejlesszen ki az akkor legnagyobb számban rendelkezésre álló típus, a MiG-21 számára egy új rakétatípust. A vadászgép mérete és teherbírása eleve komoly korlátokat állított, a megtervezésre váró fegyver tömege nem haladhatta meg a 300 kg-ot. Akkoriban az anyagi források biztosítása nem jelentett problémát, inkább a határidők betartásával adódtak gondok. A kiindulási alap az volt, hogy a több ezer meglévő MiG-21-es mindenfajta átalakítás nélkül azonnal legyen alkalmas az új fegyver bevetésére. Emiatt egy ebben a kategóriában merőben szokatlan irányítási módot választottak. A MiG-21 fedélzeti lokátorral ellátott változatainak egyik fő légiharc-fegyvere volt az RSz-2USz vezetősugaras vezérlésü rakéta, ugyanezt a rendszert akarták alkalmazni a földi cél elleni rakétánál is. Mivel az RP-21 fedélzeti radar nem rendelkezett "föld" üzemmódokkal, ezért a célzás vizuálisan történt. A pilóta az ASzP-PFD-21 célzókészülék markerjelét rávitte a megsemmisítendő objektumra, majd a lokátor párhuzamosan rögzített antennája elvileg oda küldte a szük sugárnyalábot, amelyben a rakéta "igyekezett" benne maradni. A H-66 típusjelzésü rakéta pontosságával azonban komoly gondok voltak, ezenfelül sok gyakorlás kellett a megfelelő szintü alkalmazáshoz. Végül a fegyver elvileg rendszerbe állt, de széleskörüen sohasem terjedt el.

Az azonnali továbbfejlesztés során eltérő irányítási rendszert dolgoztak ki, a rakéta kialakítása, elrendezése, mérete viszont alig változott. Az új H-23 az amerikai AGM-12 Bullpup rávezetési módszerét alkalmazta, vagyis a pilóta egy négyállású kapcsoló segítségével manuálisan végezte az irányítást. Ez már nagyobb szabadságot adott a repülőgépnek, nem kellett folyamatosan a rakéta becsapódásáig zuhanásban maradni. Az azonban nem változott, hogy változatlanul látás alapján történt mindez. A H-23 bevetéséhez módosítani kellett a repülőgépeket is. Mivel a MiG-21 esetében nem volt lehetséges az új "Delta" irányító rendszer alkalmazása, ezért a MiG-23-asok fegyverzetében jelent meg az új rakéta. A gép bal szárnyának belépő élénél a fegyverzet felfüggesztő előtt lehetett felszerelni a parancsjeleket sugárzó antennát áramvonalas burkolatban, míg a haditengerészet Jak-38-as gépeinél ez beépített formában állt rendelkezésre. A jobb követhetőség miatt a rakétatest végén alul egy nyomjelző töltetet helyeztek el, amely a hajtómü kiégése után is kiválóan látszott még a maximális tíz kilométeres távolság esetén is, természetesen megfelelő időjárási viszonyok esetén. A hetvenes évek második felétől kezdték meg a H-23-ason alapuló teljesen új irányítási módozatú H-25 fejlesztését. Mivel a régebbi típus még mindig sok kötöttséget igényelt a pilótától, ezért a munkaterhelés csökkentése és ezzel párhuzamosan a hatékonyság növelése volt a cél. A H-25 külsőre ismét alig változott. Ugyanazt a "kacsa" elrendezésü kormányrendszert kapta, hossztengelye körüli stabilizálását a szárnyakon lévő csürőkkel biztosították. A H-66 és a H-23 esetében a rakétatest végén voltak az irányító jelek vételére szolgáló antennák, emiatt a szilárd üzemanyagú hajtómüvet előrébb kellett elhelyezni kétoldali osztott fúvócsövekkel. A H-25 esetében erre már nem lett volna szükség, de mivel az új típus gyártása a régiek részegységeinek és technológiájának felhasználásával egyszerübb volt, nem változtattak rajta.

A Szu-17/22/24/25 valamint a MiG-23BN és MiG-27 vadászbombázók mindegyikét felszerelték lézeres távmérő berendezéssel, amely egyben alkalmas volt a kiszemelt célpontok lézeres "megvilágítására" is. Az új H-25 rakéta legelterjedtebb ML változatát ezért félaktív lézeres önirányító rendszerrel látták el, ami nagyon leegyszerüsítette a pilóták dolgát. A 295 kg induló tömegü, 86 kg-os harci részü rakéta átlagsebessége 400-450 m/sec, hossza 3,57 méter, átmérője 275 mm, fesztávolsága 787 mm.Mivel a "Delta"-rendszer több ezer MiG-23-ashoz rendelkezésre állt, ezért a H-25-ösnek kidolgozták az MR változatát is, amelyet még a régi módszerrel kellett célba juttatni. Hamarosan egész "típuscsalád" jött létre, megszületett a rég várt "radargyilkos" változat is a H-25MP, amelynek néhány paramétere lényegesen eltér a többiétől. Az orrába szerelt paszszív vevő miatt hossza 4,3 méterre nőtt, induló tömeg 310 kg, de a leglényegesebb, hogy az addigi 10 km-es hatótávolságot 40 km-re növelték, mégpedig úgy, hogy a hajtómüve alapvetően nem változott. Ezt a különleges repülési profil biztosítja. A fedélzeti navigációs berendezés előre meghatározott algoritmusok alapján vezérli az "útvonalrepülést". Közben az orrban lévő passzív vevő méri az ellenséges lokátor sugárzását, amit a berendezés helyszögben +20/-40 fok, míg azimut szerint +/- 30 fok között képes követni. Amint a sugárforrást lefelé 27 fokos szög alatt érzékeli a vevő, utasítást ad a kormányrendszernek a zuhanásra, ettől fogva a rávezetés teljes egészében a passzív vevő veszi át. A H-25MP nagyobb mérete és tömege miatt kisebb aerodinamikai változáson ment keresztül, a "kacsa" kormányok előtt fix destabilizátorokat helyeztek el. Az ellenséges radar hullámhossz tartományától függően kétféle cserélhető fejrészt alkalmaznak, ezek a PRGSz-1VP és a -2VP típusok. Ez azt is jelenti, hogy előre meg kell határozni, milyen jellegü radar ellen vetik be a rakétát és a helyét is ismerni kell, hiszen a vadászbombázók besugárzásjelző rendszere nem képes sem a távolság sem az irány pontos meghatározására.

A nyolcvanas évek második felétől a Zvezda tervezőiroda több irányban is továbbfejlesztette a H-25-ös rakétát. Az alapvetően változatlan külső kialakítású fegyvernek elkészült a "fire-and-forget", azaz "indítsd és felejtsd el" MTP változata,(bár már az MP is teljesíti ezt az elvet) amely passzív infravörös önirányítású. A H-25MA orrába miniatür aktív radart építettek, amely a tengeri célpontok felderítésére illetve a rakéta rávezetésére automatikusan alkalmas. Ezt a Ka-27 helikopterek fedélzetén akarták bevezetni, de a sorozatgyártásáról nem érkezett hír. Ugyancsak továbbfejlesztették a "radargyilkos" változatot is, az MPU már közelségi gyújtóval és fokozott repeszhatású harci résszel rendelkezik, így a lokátorokban akkor is képest kárt okozni, ha nem telitalálatot ér el.A H-66-ostól a legutóbbi változatig mindegyik az APU-68UM sinről indul, amely a szabvány 25 cm-es horogtávolságú bombazárakra szerelhető. A Magyar légierő állományában a H-23M , a H-25ML és a H-25MP állt rendszerben a MiG-23MF és a Szu-22M3 gépek fegyverzetében.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
2017-01-11 12:14:03
A szerb védelmi és belügyminisztérium a napokban szerződést kötött az európai Airbus Helicopers vállalattal 9 darab H-145M típusú forgószárnyas vásárlásáról. Korábban, még 2016. októberben a felek már aláírtak egy memorandumot az ügyben.
2017-01-03 13:39:26
Nem panaszkodhatunk: a 2016-os év számos haditechnikai csemegével szolgált az érdeklődők számára. Ezekből választottunk ki „hadszínterenként” egyet-egyet, a világűrtől a tengerekig.
2016-12-27 20:13:51
Dr. Koller József ezredessel, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis megbízott parancsnokával az elmúlt időszak helyi tapasztalatainak összegzése mellett áttekintettük a megvalósításra váró jelentősebb terveket, fejlesztéseket is.
2016-12-21 12:32:39
A Brit Hadsereg létrehozott egy új kiképző csoportot, amely célja az újonnan kialakítandó „Csapásmérő Dandárok” harci alkalmazási elveinek kidolgozása lesz. Az új szervezeti egységek a General Dynamics Ajax harcjármű-családjának eszközeivel lesznek felszerelve.
2016-12-21 09:21:09
Zrínyi 2026 névvel, tízéves honvédelmi és haderőfejlesztési programot indít a Magyar Honvédség jövő januárban, ez lesz az elmúlt 26 év legnagyobb haderőfejlesztési vállalkozása - jelentette be dr. Simicskó István honvédelmi miniszter december 20-án, kedden, Budapesten, egy háttérbeszélgetésen.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 01. 18., 11:24
Afganisztáni egyéni tanácsadói beosztásokba vezényelt kollégáitól köszönt el január 16-án, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka nevében dr. Koller József ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis megbízott parancsnoka.
2017. 01. 12., 09:18

Tűzszerészek és hadihajósok – 2016.

Tragikus és szomorú évként vonul be 2016 az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred történetébe.
2017. 01. 11., 10:55
Az orosz haditengerészet zászlóshajója a 60 ezer tonnás Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó első alkalommal került éles harci bevetésre.
2017. 01. 09., 12:27

A nagy hidegben is helytállnak a katonák a határon

  JETfly Magazin

Az Olasz Légierő aláírta a szerződést a Leonardo konszernnel, így megkezdődhet az első 5 darab Alenia Aermacchi M-345-ös kiképzőgép gyártása a berendelt 45 darabos tételből.