2017. 03. 25. szombat
Irén, Írisz
: 309 Ft   : 286 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Mennyi időnk van atomrobbanás után? Kiszámolták!

Art of WAR  |  2014-01-21 13:03:33

A kaliforniai, légköri kutatásokkal foglalkozó Lawrence Livermore National Laboratory (LLNL) kutatója, Michael B. Dillon számításokat végzett arra vonatkozóan, mennyi idejük van embereknek egy atomrobbanás után, hogy a megfelelő menedéket elérjék. Dillon három számítást végzett az emberek helyes cselekedetét modellezve egy esetleges atomrobbanás esetére.

A számítások alapjául a kutató az 1945-ben Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák hatóerejét (13-18 és 21 kilotonna) vette alapul. Ezek alapján a Dillon által végzett számítások elsősorban azokat az embereket érintenék, akik a robbanás epicentrumától meglehetősen távol helyezkednek el, életüket nem veszítik el a robbanás közvetlen hatásától, azonban meglehetősen közel ahhoz, hogy a későbbiekben hatással legyen rájuk a radioaktív kihullás.

Hirosima ...(Fotó: wikipedia.org) Az első modellezés esetén azzal számol a kutató, hogy egy személy talált egy menedéket és ott várta meg az atomrobbanást. Ez valószínüleg azt jelenti, hogy nincs a közelben megbízhatóbb menedék. Ebben az esetben a személynek meg kell várnia, a radioaktív kihullást és csakis azután kereshet biztonságosabb menedéket. Ez azt jelenti, hogy a személynek minimum 12 órát kell helyben maradnia a robbanás után.

A második számítási modell annyiban tér el az elsőtől, hogy a legnagyobb biztonságot nyújtó menedék maximum öt percre található attól, ahol a személy átvészelte az atomrobbanást. Ebben az esetben a menedékben lévő személynek az atomrobbanás után haladéktalanul el kell hagyni jelenlegi menedékhelyét, és gyorsan átjutni a biztonságot nyújtó fedezékbe – így nem hat rá közvetlenül a robbanás és nem éri a radioaktív kihullás sem. Mindazonáltal nem ajánlott hosszú időt nyílt területen tölteni, mivel elkerülhetetlen az, hogy sugárzás érje a személyt.

Végül a harmadik modell azt feltételezi, hogy 15 perc alatt több elérhető, biztonságosabb menedék található annál, ahol a személy átvészeli a robbanást. Dillon számításai szerint ebben az esetben a túlélőnek nem szükséges 30 percen belül elhagyni menedékét, csak azután hogy megtervezte a leggyorsabb útvonalat a biztonságos menedékhez. A modellezések során feltételezték, hogy a túlélő jó helyismerettel rendelkezik és tisztában van a menedékek elhelyezkedésével, mint pl. pincék, metróalagutak.

Dillon úgy véli, az általa végzett számítások vészhelyzetben a tízes nagyságrendtől több százezres túlélést biztosíthatnak. A számításokat felhasználhatják az amerikai hatóságok és vészhelyzeti szolgálatok a megfelelő evakuációs tervek kidolgozásához például olyan területeken, ahonnan elsődleges az emberek kitelepítése.

Az Egyesült Államokban a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint egy esetleges nukleáris fenyegetés közlése esetén az embereknek a legrövidebb időn belül menedékhelyre kell vonulniuk. A legjobb menedékként tartják számon a megerősített falakkal és vastag betonfedővel rendelkező pincéket. Az ilyen menedékekben a túlélőknek nem kevesebb, mint 12 órát ajánlott eltölteni.

Three Mile Island atomerőmü(Fotó: wikipedia.org)

A Dillon által publikált kutatási adatokkal azonban nem mindenki ért egyet, így többek között Lawrence Vayn, a Stanford Egyetem kutatója sem. Véleménye szerint Dillon nem vette figyelembe a „közösségi viselkedési formákat”. Példaként említette a Pennsylvania-ban található Three Mile Island Nuclear Generating Station atomerőmüben, 1979-ben bekövetkezett balesetet, amikor elméletileg a szükséges néhányezer ember evakuációja helyett 200 ezer ember igyekezett elhagyni a környéket, nagyban megnehezítve ezzel a mentésirányítók munkáját.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017-03-13 15:40:22
A német védelmi minisztérium a napokban döntést hozott arról, hogy az amerikai Northrop Grumman vállalattól MQ-4C Triton típusú pilóta nélküli repülőeszközöket vásárol. A Tritonok leszállítása 2025 után kezdődik meg.
2017-03-10 11:38:40
2017. február 27-én levegőbe emelkedett a legújabb kínai felderítő és csapásmérő feladatokra is alkalmas Wing-Loong II típusú drón. A pilóta nélküli repülőgép összesen 31 percet töltött a levegőben.
2017-03-14 11:36:54
Mindkét kontingens katonái tisztességgel és becsülettel helytálltak − jelentette ki Huszár János vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka március 13-án, hétfőn Tatán, az MH Iraki Kiképzés Biztosító Kontingens (MH IKBK) harmadik, valamint az MH KFOR Kontingens tizenötödik váltásának visszafogadó ünnepségén.
2017-03-02 09:19:39
A Krím orosz katonai erőkkel történt elfoglalásának, majd a kelet-ukrajnai háború eseményeinek köszönhetően ismét az országvédelmi képességek kerültek előtérbe a NATO-ban. Fokozottan vonatkozik ez a leginkább érintett kelet-európai tagországokra.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 03. 24., 09:09

Magyar-amerikai közös kiképzés

Háromnapos közös kézi lőfegyvergyakorlaton vett részt a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár kijelölt állománya, illetve az amerikai 10. páncélos felderítőezred 4. zászlóaljának „Apache” százada a szomódi lőtéren.
2017. 03. 23., 09:31
Hét Bács-Kiskun megyei katona is tagja az ENSZ ciprusi békefenntartó missziója következő váltásának. Valamennyien a kecskeméti repülőbázison dolgoznak, egy év külszolgálatot vállaltak.
2017. 03. 16., 11:39
A magyar katonák eddig is bebizonyították, hogy tudásban, felkészültségben bármikor felveszik a versenyt más nemzetbeli bajtársaikkal.
2017. 03. 14., 11:01
A bukaresti szociálliberális kormány hatályon kívül fogja helyezni az előző szakértői kabinet holland hadihajók beszerzéséről szóló határozatát.

  JETfly Magazin

A mai napon landolt az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis betonján a Magyar Honvédség által vásárolt két darab Zlin Z-242L típusú, kétüléses kiképző repülőgép.