2016. 12. 11.
Árpád
: 314 Ft   : 296 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Kitty Hawk, a US Navy veterán repülőgép-hordozója

Art of WAR  |  2007-02-24 18:25:59

Az Egyesült Államok Japánban állomásozó előretolt flottaegységének zászlóshajója, a US Navy egyik utolsó, még hagyományos meghajtású repülőgép-hordozója a USS Kitty Hawk. Az utóbbi időben néhány világpolitikai esemény kapcsán felmerült ennek a több szempontból is különlegesnek számító repülőgép-hordozó hadihajónak a neve, így most bemutatjuk olvasóinknak.

A Kitty Hawk-osztály

A II. Világháborút követően a hatalmasra felduzzasztott US Navy kötelékében számos repülőgép-hordozó szolgált. Ezek a hajóegységek a viszonylag kis méretü, légcsavaros vadász-, bombázó- és torpedóvető-gépek üzemeltetésére készültek, közös jellemzőjük, hogy egyenes fedélzettel és nem túl nagy liftekkel rendelkeztek. Jelentős részüket a háború befejeződését követően tartalékállományba helyezték, vagy végleg kivonták a rendszerből és szétbontották. A flottának ugyanis egyrészt már nem volt szüksége több tucat hordozóra, másrészt a jet korszak beköszöntével számos méret és teljesítménybeli követelménynek nem feletek meg ezek a régi hajók. A békébe vetett hit mámorában a kivonással párhuzamosan viszont nem gondoskodtak a tengeri csapásmérő erő pótlásáról A fokozatosan kialakuló hidegháborús légkör, majd pedig a koreai háború azonban ráébresztette a hadvezetést és a politikusokat, hogy a világtengereken kiharcolt vezető szerep megtartásához szükség van ezekre az úszó repülőterekre. A Forrestal-osztály egységei voltak az első, háború után tervezett és épített repülőgép-hordozók, melyek már a kifejezetten a sugárhajtású gépek üzemeltetésére lettek kialakítva. Az 1952 és 59 között megépült négy hajóegység iskolát teremtett, ezek a hordozók voltak ugyanis az elsők, melyek már kezdettől fogva ferde szögfedélzettel, gőzkatapultokkal és nagy méretü liftekkel lettek ellátva. A Forrestal (CV 59), a Saratoga (CV 60), a Ranger (CV 61) és az Independence (CV 62) szolgálatba állítása után a felgyülemlett tapasztalatok alapján egyértelmüen bebizonyosodott a szögfedélzettel ellátott hordozók létjogosultsága, így mindenképpen folytatni kívánták az új egységek gyártását, és a régebbi, még rendszerben álló, hagyományos felépítésü hajók átalakítását is. A Forrestal-osztály egységeihez képest azonban jelentősen módosították a terveket, így gyakorlatilag egy teljesen új hajóosztály született. Néhány szakirodalmi hivatkozás a Kitty Hawk-osztály első két egységét még a Forrestal-osztályba sorolja, és módosított Forrestal-osztályként jelöli azokat, ám ez hibás elképzelés, amit a US Navy hivatalos hadihajó besorolása is alátámaszt.

A Kitty Hawk-osztály egységei voltak az elsők, melyeket szuper hordozóknak neveztek, utalva arra, hogy minden eddigi hadihajónál nagyobbak és harci potenciáljukat tekintve ütőképesebbek lettek. A legfontosabb változtatás, hogy a repülőfedélzet méretét megnövelték, lépést tartva az egyre nagyobbá és nehezebbé váló új repülőgéptípusokkal. A másik lényeges módosítás az volt, hogy áthelyezték a lifteket, megnövelték azok méretét, módosították alakjukat és teherbíró képességüket is. A repülőgép-hordozókon igen fontos feladatuk van a teheremelő lifteknek, ezek juttatják el ugyanis a vasmadarakat a tárolásra és karbantartásra használatos zárt hangárakból a nyílt repülőfedélzetre. Az is fontos szempont, hogy a gőzkatapultokhoz minél közelebb legyenek ezek a szerkezetek, mivel ezáltal elkerülhetőek a fedélzeten történő felesleges gurulások, és gyorsabbá válik a repülőgépek indítása is. A Forrestal-osztályon még a szögfedélzet elején volt az egyik lift, ami leszállások idején természetesen nem volt használható, a Kitty Hawk-osztálynál azonban ezt már hátulra, a fedélzet bal oldali szélére helyezték, így zavartalanul üzemelhet bármikor. Módosítottak a liftek alakján is, mivel az új repülőgéptípusok már jóval hosszabbak voltak, mint elődeik, így az addigi négyzet alak helyett célszerübb volt a téglalap alakú, nyújtottabb forma használata.  A teljes feltöltéssel 80000 tonna vízkiszorítású, 319 méter hosszú és 76,8 méter széles hajótest mozgatásáról négy darab, egyenként ötlapátos hajócsavar gondoskodik, melyek meghajtása hagyományos, Babcock rendszerü kazánokra és Westinghouse gőzturbinákra épül, ezek összteljesítménye a tengelyeken mérve 280000 lóerő. A torony hagyományosan a jobb oldalra, a hajó középső részétől kicsit hátrébb került elhelyezésre. A repülőgépek indításáról négy gőzkatapult gondoskodik, ezeket szintén ugyanennyi nagy lift szolgálja ki. A személyzet és a fegyverzet illetve a kisebb felszerelési tárgyak szállítását számos kisebb felvonóval oldják meg.  Az első, névadó egység, a Kitty Hawk (CV 63) gerincfektetésére 1956. december 27-én került sor a New York Shipbuilding cég New Jersey államban található camdeni üzemében. Bár testvérhajói között jelentős eltérések is vannak, a USS Constellation (CV-64), a USS America (CVA-66) szintén az osztályba tartozik. A negyedik hajó, a John F. Kennedy (CV-67) besorolása azonban már vitatott, egyes szakirodalmi hivatkozások önálló, egy egységből álló osztálynak tekintik – hasonlóan a USS Enterprise-hoz, mely a világ első nukleáris meghajtású repülőgép-hordozója volt – míg mások módosított Kitty Hawk-osztályú hordozóként aposztrofálják. Véleményem szerint ez utóbbi a helytálló, ugyanis az alapvető szerkezeti felépítés és a méret nagyon hasonló, az apróbb részleteket tekintve pedig amúgy sem találunk két egyforma hordozót, kisebb-nagyobb mértékben még a viszonylag egységes Nimitz-osztály egységei is eltérnek egymástól. A különbségek legfőbb oka a rendkívül hosszú építési időszakban – a Kitty Hawk-osztály esetében az első és az utolsó hajó gerincfektetése között nyolc év telt el, míg a Nimitz-osztálynál ez harminchárom (!) év - és az eltérő időpontban végrehajtott különböző szintü modernizálásokban keresendő. A második egység a USS Constellation nevet kapta, gerincfektetésére 1957. szeptember 14-én került sor a New York Naval Shipyard brooklyni üzemében. Az osztály harmadik, USS America névre keresztelt egységét azonban csak évekkel később, 1961 januárjában kezdték el építeni a Newport News virginiai üzemében, ennek oka az volt, hogy ismét változtattak a kialakításon, átépítették a kéményt, és az orr-részben is elhelyeztek egy horgonyt. Érdekesség, hogy az osztály első három hajója mind más-más hajógyárakban épült.

A negyedik – akkor még névtelen - hajó építése 1964 októberében kezdődött meg, a keresztelőt 1967-ben tartották. Az ünnepségen a néhai elnök, a dallasi merényletben elhunyt John Fitzgerald Kennedy lánya, az akkor még csak tíz éves Caroline Kennedy nevezte el édesapjáról a US Navy legújabb repülőgép-hordozóját. A J. F. Kennedy (CV-67) hadihajó számos ponton különbözik testvérhajóitól, ami külsőleg is jól megkülönböztethetővé tette. Kis mértékben módosult a repülő-fedélzet formája és a liftek elhelyezése is, továbbá rövidebb és döntöttebb kéménnyel rendelkezik, mint társai. A hajótest hossza 321 méterre változott, szélessége pedig 81,5 méterre nőtt, azaz minden irányban kicsit nagyobb lett, mint társai. A vízkiszorítás teljes feltöltöttség esetén 82000 tonna lett. Kezdettől fogva a Sea Sparrow légvédelmi-rakéták indítóegységeivel szerelték fel, ellentétben a régebbi egységek Terrier rendszerével. Az osztály korábbi hajóinál használt Babcock rendszerü kazánokat új, Foster-Wheeler rendszerüekre cserélték.A Kitty Hawk-osztályú repülőgép-hordozókhoz kapcsolódóan számos technikai paramétert lehetne felsorolni, ezek közül néhány érdekesebb a napi sajtóban is napvilágot látott. Az energiaellátáshoz kapcsolódik, hogy a hajó 15,2 millió liter üzemanyagot tud tankolni, az elektromos rendszer kapacitása pedig 14 millió watt. A fedélzeten 2400 telefon, 1500 számítógép és 4 pénzkiadó automata van, a belső, zártláncú televízión 6 csatorna közül válogathat a személyzet, természetesen a müholdas programokon kívül. A bevetéstől függően a mintegy 5500 fős személyzet kényelmét egyebek mellett 5 fogorvos, 6 sebész, 65 kórházi ágy, 2 ügyvéd, 3 pap, és 2 fodrászat szolgálja. A naponta felszolgált ételadagok száma 17000, egy átlagos napon pedig több mint 5000 palack ásványvíz fogy el.

First Navy Jack, azaz a korelnök hadihajó

A US Navy történetében ez a hajó a második egység, amelyik a Wright fivérek első motoros repülése kapcsán híressé vált Észak-Karolinai kisvárosról, Kitty Hawkról kapta a nevét, az első ugyanis egy katonai szállítóhajó volt a II. Világháború idején. A Kitty Hawk gerincfektetésére szinte pontosan 50 évvel ezelőtt, 1956. december 27-én került sor, vízrebocsátására azonban 1960-ig kellett várni. 1961. április 21-én állították hadrendbe, tehát több mint 45 éve aktív tagja a US Navynek, és jelenleg az Amerikai Haditengerészet leghosszabb ideje hadrendben álló egysége. Éppen ez a tény teszi lehetővé, hogy zászlórúdjára kitüzhessék a First Navy Jack elnevezésü lobogót , mely a US Navy egyik tradicionális zászlaja, 1775 óta használják kisebb-nagyobb megszakításokkal. Egy 1980-as döntés alapján mindig az a hajó viseli, mely éppen a flotta legrégebben szolgálatban álló egysége. 1998 szeptember 30-a óta – ekkor vonták ki az aktív szolgálatból a USS Independence hordozót – a USS Kitty Hawk viseli ezt a megkülönböztető és egyben kitüntető címet. A piros-fehér csíkos alapszínü zászlón egy csörgőkígyó látható és a „ne lépj rám” felirat.

A USS Kitty Hawk építése a New York Shipbuilding cég üzemében kezdődött meg New Jersey államban, a hajó végleges befejezésére és átadására CVA-63 hadrendi jelzéssel azonban már a Philadelphia Naval Shipyard üzemében került sor 1961. április 29-én. Az adófizetők – 1961-es árfolyamon - 262 millió dollárt áldoztak a flotta legújabb büszkeségére. A vadonatúj hordozó első parancsnoka William F. Bringle kapitány volt. Az első út Dél-Amerika megkerülésével a nyugati parton lévő San Diego-ba vezetett, mely a hajó hazai kikötőhelye, állandó támaszpontja lett. A USS Kitty Hawk a legénység kiképzése és a készletek teljes feltöltése után 1962 szeptemberében futott ki először éles harci őrjáratozásra a Csendes-óceánra. 1963 és 1972 között a hordozó és a fedélzetén települő 11. CVW (Hajófedélzeti Repülőezred) összesen nyolc hosszabb bevetést hajtott végre, melyek közül hatot a Vietnámi-háború kapcsán teljesített, a Kitty Hawkról felszálló harcigépek és helikopterek ugyanis közvetlenül támogatták az amerikai szárazföldi csapatok harcát.1973 januárjában kezdődött meg a tengerészek által csak Hawk-ként emlegetett hordozó első nagyobb volumenü átalakítása és modernizálása a Hunters Point-i szárazdokkban. Ennek során főleg a tengeralattjáró-elhárító szerepkörnek való megfelelésre helyezték a hangsúlyt, mivel ebben az időszakban a szovjet flotta egyre több ballisztikus rakéta-hordozó és támadó búvárhajót helyezett üzembe, melyek nagy veszélyt jelentettek az USA-ra nézve, így felderítésük és leküzdésük fontos feladattá vált. Átépítették a hajó belsejét, hogy el tudják helyezni a tengeralattjárók elleni harchoz szükséges új irányító és kiértékelő központot (ASCAC - Anti-Submarine Classification and Analysis Center), és a speciális feladatkörü tengeralattjáró-elhárító (ASW – Anti Submarine Warfare) helikopter állóhelyeket alakítottak ki a fedélzeten, továbbá számos szonárt is beépítettek a hajótestbe. A meghajtás terén is történt jelentős változás, az addig alkalmazott un. Standard (fekete) olajról átállították a kazánokat egy kevésbé füstölő és a fedélzetet nem korrodáló desztilláció útján előállított keverékre. A fedélzeten szintén történtek átalakítások, a gőzkatapultokat nagyobb teljesítményüre cserélték, ezáltal lehetővé vált az új, rendszeresítés előtt álló, minden eddiginél nagyobb tömegü F-14 Tomcat vadászgépek indítása is. A Tomcat-ek hajtómüvei miatt módosítottak a katapultok mögött a fedélzet síkjából felnyíló gázsugár terelőket is, mivel a régiek a fokozottabb igénybevételnek már nem feleltek volna meg, továbbá átkonstruálták az egyik nagy teheremelő felvonót, mely a hangárból biztosítja a repülőeszközök eljuttatását a fedélzetre. A közel fél évig zajló munkálatok befejezését követően az eddigi CVA (támadó repülőgép-hordozó) besorolást CV-re (többfunkciós repülőgép-hordozó) változtatták, utalva a hajó megváltozott feladatkörére. A USS Kitty Hawk volt az első repülőgép-hordozó, mely a Csendes-óceáni Flottánál ezt a besorolást kapta.1973 júliusától 1976 márciusáig ismét számos hosszabb bevetést teljesített az átalakított USS Kitty Hawk és legénysége, ezek során főleg a Csendes-óceán nyugati részén hajtottak végre harci őrjáratozást, és főszereplője volt a RIMPAC 73 és 75 hadgyakorlatoknak is.1976 márciusától újabb, közel egy évig tartó, százmillió dollárt felemésztő átépítés és nagyjavítás várt a hordozóra, ezúttal a Washington állambeli Bremerton-ban található Puget Sound Naval Shipyard szárazdokkjában. A fő feladat a gépészeti berendezések felújítása volt, de felkészítették a hajót az F-14 Tomcat-ek és az S-3 Viking-ek üzemeltetésére is. Ez magában foglalta a nagy helyigényü új típusok miatt a hangárak racionalizálását, valamint a kiszolgáló berendezések átalakítását, beleértve a tengeralattjárók elleni harcra kifejlesztett Viking-ek speciális hajófedélzeti rendszereit. A hajó légvédelmét ellátó Terrier rakétarendszert felváltották a NATO standard Sea Sparrow (az AIM-7 Sparrow levegő-levegő rakéta haditengerészeti célra átalakított, hajófedélzetről indítható légvédelmi változata) ütegek. A komplex nagyjavítást követően a USS Kitty Hawk 1977 márciusában tért vissza San Diego-ba.1979-ben egy speciális bevetés végrehajtására vezényelték a hordozót és kíséretét a vietnámi partokhoz. Jimmy Carter amerikai elnök utasítására ugyanis a haditengerészet egységei segítséget nyújtottak a kommunista országból kis hajókon és csónakokon tömegesen elmenekülő embereknek. Ezt követően a Koreai-félsziget közelében őrjáratozott a USS Kitty Hawk, mivel Park Chung Hee dél-koreai elnök merénylet áldozata lett, és a feszült politikai helyzetben fennállt a veszélye egy észak-koreai katonai támadásnak is. A hordozó és harccsoportja két és fél hónapig őrjáratozott bevetésre készen a térségben, amikor egy újabb kihívás - az iráni iszlám forradalom által teremtett helyzet - és az ismert túszdrámával kapcsolatos feladatok miatt kellett a Perzsa-öbölbe hajóznia. A nem mindennapi bevetéssorozat elismeréseként a USS Kitty Hawk és a fedélzetén állomásozó 15. CVW megkapta a Haditengerészeti Bevetési Kitüntetést. 1980-ban újabb elismerést, a Csendes-óceáni Flotta legkiválóbb repülőgép-hordozója címet érte el a hajó és legénysége, illetve a vietnámi menekülteknek nyújtott segítség miatt 1981-ben a Humanitárius Kitüntetést is átvehetette a USS Kitty Hawk kapitánya.1982 januárjában ismét Bremerton-ba vezetett a hordozó útja az időszakos javítások elvégzésére, majd pedig a fedélzetére települő 2. CVW intenzív kiképzési és felkészülési programját hajtották végre. 1984-ben a Brawo Harccsoport zászlóshajójaként a Perzsa-öbölben és az Arab-tengeren őrjáratozott a USS Kitty Hawk, a hosszú bevetéssorozat ideje alatt összesen több mint 62000 tengeri mérföldet tett meg. Hazatérése után ismét kiérdemelte a Csendes-óceáni Flotta legkiválóbb repülőgép-hordozója címet. 1985-ben már a 9. CVW-vel a fedélzetén indult bevetésre a hordozó ezúttal is a "Brawo Harccsoport" zászlóshajójaként. A harcigépek 18000 repült órát és 7300 leszállást teljesítettek az őrjárat alatt, miközben a USS Kitty Hawk gőzkatapultjai és fékező rendszerei egyszer sem hibásodtak meg, a hajó 100%-os harckészültségét eredményezve.1988-ban egy hathónapos, balesetmentesen végrehajtott világkörüli utat követően ismét szárazdokkba vonult az immár több mint 25 éve szolgálatban álló hordozó, hogy ismét egy nagyjavításon és felújításon essen át. Fedélzetére újból visszatért a 15. CVW, melynek egységei fontos szerepet kaptak a Perzsa-öbölben a Sivatagi Vihar hadmüveletet követően a repülési tilalmi övezetet ellenőrizésében és megelőző légicsapások végrehajtásában, illetve támogatták a főleg amerikaiakból álló ENSZ-erők tevékenységét Szomáliában.

Big in Japan

1997 januárja és 1998 áprilisa között egy 110 millió dolláros felújítási program keretében készítették fel legújabb feladatára az öreg hajót, ugyanis a kivonásra kerülő USS Independence (CV-62) hordozótól át kellett vennie a US Navy előretolt flottaegységének (FDNF - Forward Deployed Naval Forces) zászlóshajójának feladatkörét a távoli Japánban. A USS Kitty Hawk tehát búcsút vett San Diego-tól és új állandó állomáshelyére, Yokosukába hajózott. Ekkor a még hagyományos meghajtással épült egységek közül már csak a legöregebb (Kitty Hawk) és a legfiatalabb (J. F. Kennedy) áll rendszerben, a US Navy összes többi hordozója nukleáris meghajtással rendelkezett. Japánban különösen nagy jelentősége van annak, hogy melyik amerikai repülőgép-hordozó állomásozik állandó jelleggel az ország kikötőjében, ugyanis a társadalom egy része határozottan elutasítja a nukleáris meghajtású hadihajókat, ezért is esett a flotta vezérkarának választása a USS Kitty Hawk-ra.

1999-ben a dél-iraki repüléstilalmi övezetben végrehajtott koalíciós légi hadmüveletek alatt a CVW-5 pilótái 116 nap alatt több mint 1600 bevetést hajtottak végre a USS Kitty Hawk fedélzetéről felszállva. Az akciót követően a hajó visszatért Japánba egy hosszabb pihenőre. A hordozó hosszú pályafutása alatt számos különleges bevetést és akciót ért meg, azonban különösen nagy port kavart az a provokatív incidens, melynek kényszerü főszereplője lett 2000 októberében a Japán-tengeren. A USS Kitty Hawk és kísérete egy hadgyakorlat során az Orosz Távol-Kelet közelében hajózott, amikor váratlanul egy Szu-24 Fencer és Szu-27 Flanker gépekből álló kötelék kijátszva a radarokat és a felderítő repülőgépeket demonstratívan áthúzott a fedélzete felett. Az akció igazolásául szolgáló felvételeket az orosz pilóták később e-mailen elküldték a hajó kapitányának.2001-ben a new york-i World Trade Center ikertornyai ellen végrehajtott terrortámadást követően az Al-Kaidát támogató afganisztáni tálib uralom megdöntésére indított Enduring Freedom hadmüveletben is kulcsszerepet játszottak a First Navy Jack lobogóval díszített hordozó fedélzetéről felszálló repülőgépek. 2003-ban az Irak ellen végrehajtott hadmüveletekben is részt vett a Kitty Hawk, ekkor egy 104 napos bevetéssorozatot teljesített a hajó és legénysége. A legutóbbi bevetés során is egy meglehetősen furcsának tünő esemény történt a USS Kitty Hawk-al, ugyanis egy kínai tengeralattjáró észrevétlenül közvetlen közel került a hordozóhoz anélkül, hogy előzetesen észlelték volna az amerikaiak. A Pentagon elismerte az esetet, azonban a kínaiak által - vitatott körülmények közepette - végrehajtott akciót ezen cikk nyomdába kerüléséig nem kommentálták érdemben. Annyi derült csak ki, hogy a Kitty Hawk és kísérő hajói átlagos kiképzési manővereket hajtottak végre a Csendes-óceánon, nem messze az Egyesült Államok okinavai bázisától, amikor egy Song-osztályú tengeralattjáró 2006. október 26-án megközelítette a Kitty Hawk repülőgép-hordozót, majd öt tengeri mérföldes távolságban a felszínre emelkedett – torpedóindítási távolságon belül. A tengeralattjáró a manővereket úgy hajtotta végre, hogy a hajón található radarok, szonárok és egyéb követőberendezések nem észlelték. A Song-osztályú dízel-tengeralattjárók viszonylag kis méretüek és meglehetősen halk üzemüek, így fordulhatott elő, hogy észrevétlen maradt a felderítést végző helikopterek és repülőgépek előtt, valamint feltehetően már korábban a helyszínre érkezett és hajtómüveit leállítva némán lesben állt a hordozó útvonalának közelében. Mindenesetre intő jel az amerikaiak számára, hogy az olyan fokozottan védett haditengerészeti egységek sincsenek teljes biztonságban a kínai tengeralattjáróktól, mint a repülőgép-hordozók. A USS Kitty Hawk fedélzetén jelenleg az 5. Hajófedélzeti Repülőezred állomásozik. A fő csapásmérő erőt négy, F/A-18 Hornet vadászbombázókkal felszerelt repülőszázad alkotja. A VFA 27 Royal Maces, a VFA 102 Diamondbacks, a VFA 192 World Famous Golden Dragons, és a VFA 195 Dambusters századok a Hornet C/D és E/F változatait használják, míg a tengeralattjáró-elhárító század SH-60 Sea Hawk helikopterekkel, az elektronikai harcászati század pedig EA-6B Prowler gépekkel hajtja végre feladatait. Egy felderítőszázad E-2 Hawkeye gépekkel, valamint egy ellátószázad C-2 Grayhound gépekkel is a fedélzeten állomásozik.A USS Kitty Hawk immár hosszú pályafutása végén jár, kivonására előre láthatólag 2009-ben kerül sor, amikor a legújabb Nimitz-osztályú hordozó, a George H. W. Bush (CVN-77) rendszerbe áll. Nyugdíjazását követően a First Navy Jack lobogót a USS Enterprise veszi majd át, míg Japánba a US Navy előretolt csapásmérő erejének állandó állomáshelyére a USS George Washington települ majd át.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 07., 09:44

Tank nap Szlovákiában

Tank Nap Trenčianske Stankovce-ben, haditechnikai bemutatókkal. 2016. július.
2016. 12. 05., 16:22

A Tomcat nyomában

1976 szeptemberében Skócia közelében rendezték meg a Team Spirit ’76 tengeri hadgyakorlatot, amelynek a USS John F. Kennedy repülőgép-hordozó is részese volt.
2016. 11. 29., 11:51

Feltalálták a drónszelídítő puskát

Ahogy a drónok egyre elterjedtebbé válnak, úgy használják őket egyre többen bűncselekmények elkövetésére.
2016. 11. 25., 09:20

Bács-Kiskun megye katonásan teljesít a toborzásban

A katonai toborzás elmúlt másfél évtizede alkalmából szerveztek ünnepséget csütörtökön Kecskeméten, az egyetem GAMF Karán.

  JETfly Magazin

2016. december 7-én, helyi idő szerint este 6 óra körül az Egyesült Államok tengerészgyalogsága (USMC) elveszítette egyik Japánban állomásozó pilótáját és F/A-18 Hornet repülőgépét.