2016. 12. 10. szombat
Judit
: 314 Ft   : 296 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Az oroszok a világ második legnagyobb hadiflottáját akarják megépíteni

Art of WAR  |  2007-08-13 12:15:00

A Putyin elnök vezette Oroszország napról napra újabb ambiciózus fegyverkezési programokat jelent be. A legfrissebb ezek közül a flottát érinti, a hajdani Szovjetunióhoz hasonlóan ugyanis Oroszország is újra nagyhatalom kíván lenni a tengereken is. Ennek érdekében a következő húsz évben egy nagy volumenű flottafejlesztési programot hajtanának végre, melynek eredményeként az USA mögött a világ második legnagyobb hajóhadával rendelkeznének.

Oroszország földrajzi elhelyezkedésénél fogva mindig is elsősorban kontinentális nagyhatalom volt, ugyanakkor hosszú tengerpartjainak és a világ más részein lévő katonai-politikai-gazdasági érdekeltségeinek védelmében szüksége van ütőképes, modern haditengerészetre is. A Szovjetunió fennállásának utolsó két évtizedében végre is hajtottak egy nagyarányú flottafejlesztési programot, azonban a kommunizmus bukása után ez a hajóhad gyorsan az enyészeté lett, napjainkra a nukleáris meghajtású csapásmérő, illetve vadász-tengeralattjárókon és néhány modernebb felszíni rombolón és fregatton kívül alig maradt számottevő ereje. A repülőgép-hordozók terén is hatalmas a lemaradás, Oroszország ugyanis az Admiral Kuznyecov hagyományos meghajtású hordozón kívül nem rendelkezik másik egységgel, a hajdani Kijev-osztályú helikopter-hordozókat is régen kivonták már a szolgálatból, a Kuznyecov testvérhajóját, a félig kész Varjagot pedig Kína vásárolta meg. A meglévő felszíni nagy hajóegységek terén két Kirov-osztályú egységgel és a három meglévő Slava-osztályú cirkálóval számolnak csak a jövőben, a fregattok és a rombolók terén sem sokkal jobb a helyzet. A mostani elképzelések szerint legalább negyven darab nukleáris meghajtású tengeralattjáró, hat repülőgép-hordozó és mintegy ötven darab egyéb felszíni hajóegység épülne meg húsz év alatt. Ez a rendkívül költséges program az előzetes elképzelések szerint azt eredményezi majd, hogy az amerikai US Navy mögött az Orosz Haditengerészet lesz a második legerősebb a világon, és képes lesz hatékonyan érvényesíteni az ország érdekeit bárhol a földkerekségen.

A Slava-osztályú rakétahordozó cirkáló teljes vízkiszorítása 11 500 tonna, hossza 186,4, szélessége 20,8, merülése 8,4 méter. A hajó sebessége 32 csomó, hatótávolsága gazdaságos üzemmódban 7400 tengeri mérföld. A cirkáló fő fegyverzete a „Bazalt” vagy „Vulkán” típusú hajóelhárító rakéták. Az Orosz Haditengerészet állományában jelenleg három ilyen típusú cirkáló áll szolgálatban, ezek feltehetően még sokáig a flotta erősségei maradnak

Ehhez a hírhez kapcsolódik az a napokban nyilvánosságra került információ is, hogy az Orosz Haditengerészet állandó bázisokat kíván létesíteni a Földközi-tenger térségében Szíria segítségével. A Csendes-óceánon és az arktikus tengereken jelenleg is rendelkeznek bázisokkal, esetleg felhasználva a kiváló venezuelai kapcsolatokat, akár a Karib-tenger térségében és az Atlantikumban is tartósan megjelenhetnek az orosz flottakötelékek.

A nukleáris meghajtású, stratégiai csapásmérő Borej-osztályú tengeralattjárókkal elsődlegesen a régi Delta IV-osztályú egységeket kívánják leváltani. Az új tengeralattjárók tervezése és fejlesztése 1996-ban kezdődött, párhuzamosan az új, SS-NX-30 Bulava típusú ballisztikus rakétáéval, mely a szárazföldi indítású SS-27 Topol M rakéta továbbfejlesztett, kisebb és könnyebb, tenger alól indítható változatának tekinthető. A tengeralattjárók értéke darabonként több mint 2 milliárd dollár

Az Egyesült Államok számára mindenesetre komoly kihívást jelenthet a jövőben, hogy mind a kínai, mind az orosz vezetés komolyan gondolja tengeri hatalmának kibővítését, és ennek érdekében sokat fognak áldozni flottáik fejlesztésére. Kérdés persze főleg Oroszország esetében az, hogy a gazdasági teljesítőképesség összhangban áll-e a jövőben is a fegyverkezési tervekkel. Az ország hatalmas bevételei ugyanis jelenleg jórészt a nyersanyagok és az energiahordozók magas világpiaci árából fakadnak, és nem az egyéb iparágak vagy a kereskedelem teljesítményéből. Mindenesetre az jól érzékelhető, hogy az utóbbi években magára találó Oroszország újra vissza akarja küzdeni magát a nagyhatalmak élvonalába, ehhez pedig nem elegendő a meglévő nukleáris csapásmérő erő, hanem szükség van modern légierőre, flottára és szárazföldi haderőre is. 

A nagyméretü, a nyílt tengereken bevethető egységek mellett a kisebb, part menti feladatokra optimalizált hadihajókat is fejlesztik az oroszok. Az 1900 tonna vízkiszorítású, 120 főnyi személyzettel rendelkező Steregushchiy-osztály SS-N-26 hajók elleni és SA-N-8, illetve SA-N-9 repülőeszközök elleni rakétákkal van felszerelve. A hajó egy feltöltéssel akár 15 napig is folyamatosan őrjáratozhat a part menti sekély tengerszakaszokon, illetve csekély merülése miatt behatolhat a folyók torkolatába is

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 07., 09:44

Tank nap Szlovákiában

Tank Nap Trenčianske Stankovce-ben, haditechnikai bemutatókkal. 2016. július.
2016. 12. 05., 16:22

A Tomcat nyomában

1976 szeptemberében Skócia közelében rendezték meg a Team Spirit ’76 tengeri hadgyakorlatot, amelynek a USS John F. Kennedy repülőgép-hordozó is részese volt.
2016. 11. 29., 11:51

Feltalálták a drónszelídítő puskát

Ahogy a drónok egyre elterjedtebbé válnak, úgy használják őket egyre többen bűncselekmények elkövetésére.
2016. 11. 25., 09:20

Bács-Kiskun megye katonásan teljesít a toborzásban

A katonai toborzás elmúlt másfél évtizede alkalmából szerveztek ünnepséget csütörtökön Kecskeméten, az egyetem GAMF Karán.

  JETfly Magazin

2016. december 7-én, helyi idő szerint este 6 óra körül az Egyesült Államok tengerészgyalogsága (USMC) elveszítette egyik Japánban állomásozó pilótáját és F/A-18 Hornet repülőgépét.