2017. 02. 24. péntek
: 309 Ft   : 291 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Kurszk - Halál a mélyben

Art of WAR  |  2015-08-13 11:40:46

Ha egy hajóról azt állítják, hogy elsüllyeszthetetlen, az el fog süllyedni - tudjuk a Titanic történetéből. A Kurszk tengeralattjáróról is ezt mondták, s katasztrófája ugyanezt a furcsa tételt igazolta. Tizenöt évvel ezelőtt, 2000. augusztus 12-én következett be a Barents-tengeren az, amire senki nem számított, és amit senki nem tudott megfelelően kezelni.

A hajó

A Szovjetunió felbomlása után az oroszok újra elkezdték felpörgetni hadiiparukat. A Kurszk atom-tengeralattjáró ennek a fejlesztési láznak köszönheti létrejöttét – és pusztulását. A hajó a maga nemében a legnagyobb és leghatékonyabb orosz fegyvernek számított. Szimbólumnak szánták, a nagyhatalmi újjászületés jelképének, még a nevét is az 1943-as kurszki csatáról kapta, ahol a szovjet páncélosok óriási győzelmet arattak a németek felett. A hajót két évig építették, és 1994 végén már hadrendbe is állították. 154 méteres hosszával és 17 000 tonnájával valóban egy igazi monstrum volt. A dupla hajótörzs kialakítása miatt elsüllyeszthetetlennek kiáltották ki, ám ez a kijelentés (mint arra a világ leghíresebb hajójának 1912-es pusztulása már rámutatott) rossz ómen a tengerészek világában. Fedélzetén 118 ember teljesített szolgálatot. Egészen 2000 augusztusáig. Az orosz haderő Északi Flottája ekkor tartott hadgyakorlatot a Barents-tengeren. A Kurszk három másik tengeralattjáróval vett részt a müveletben, amelynek során egyik feladata az volt, hogy hatástalanított torpedókat lőjön ki egy csatacirkálóra. A feladatot a legénység augusztus 12-én teljesítette, majd nem sokkal később elszabadult a pokol.

A katasztrófa

A kilövés után robbanás rázta meg a hajót. (A legelfogadottabb elmélet szerint egy torpedó hibásodott meg, bár az összeesküvés-elméletek híveit nyilván nem elégíti ki ez a magyarázat.) A detonáció következtében a Kurszk majdnem 110 méteres mélységbe süllyedt, ám ekkor, alig két perccel az első után bekövetkezett a második robbanás. Hogy ez akkora pusztítást végzett, azért főként a torpedókamra nyitva hagyott ajtaja volt a felelős. Az első rekeszben szolgáló hét tengerész azonnal meghalt, a másodikban tartózkodó harminchat katonából egyesek életüket vesztették, mások súlyosan megsebesültek. A füst és a lángok a Kurszk nem megfelelően müködő szellőzőrendszerén át gyakorlatilag mindenhová eljutottak. A tengeralattjáró nem tudott vészemelkedést végrehajtani, a mentők jelzésére szolgáló vészbóját pedig lehetetlen volt a felszínre juttatni. Utóbbinak tragikusan banális oka volt: a bóját egy előző gyakorlaton hatástalanítottak, mivel féltek, hogy magától kioldódik, s ezzel elárulja a Kurszk pozícióját. A második robbanás óriási kárt okozott a hajótestben. Több helyen feltépte a zárófalakat, ahol így elképesztő nyomással és sebességgel ömlött be a víz. Akik az így megrongálódott falak mögötti rekeszekben voltak, azonnal meghaltak. A legnagyobb problémát az atomreaktorok jelentették, amelyek az ötös rekeszben voltak. Ezeket szerencsére sikerült a robbanás után leállítani, ráadásul a falai is kibírták a pusztítást, elkerülve ezzel egy nukleáris katasztrófát, de a legénység tagjain már semmi nem segített.

Halál a mélyben

Mindössze huszonhárom katona maradt életben a 118-ból, miután bekövetkezett a második detonáció. A túlélők a kilences rekeszbe menekültek, nem véletlenül: itt volt egy menekülőjárat. Az első terv szerint egyesével hagyták volna el a hajót, hogy valahogyan a felszínre emelkedjenek, ám végül a több mint száz méteres mélység miatt ezt nem kockáztatták meg, helyette úgy döntöttek, megvárják, amíg egy mentőhajó rácsatlakozik a vésznyílásra. A túlélők hibás döntést hoztak. Magát a keresést a hadgyakorlaton részt vevők csak este kezdték meg, majd – amikor már nemzetközi felháborodást váltott ki a dolog – az orosz vezetés csak négy nappal később engedélyezte, hogy a britek és a norvégok mélymerülésü mentőkompokkal segítsenek az esetleges túlélőkön. Ezek azonban csak nyolc nappal a tragédia bekövetkezte után tudták megvizsgálni a fenéken rekedt hajó mentőnyílását. A búvárok jelentése lesújtó volt: a rekesz víz alatt állt, túlélőket már biztosan nem találnak. 

Hogy mit élhettek át a rekeszben várakozó katonák, azt Kolesznyikov másodkapitány feljegyzéseiből tudhatjuk, aki a gyorsan csökkenő hőmérsékletben és a vészesen fogyó levegőben néhány cetlit írt az utókornak. Utolsó, alig olvasható bejegyzése így szólt: „Sötét van itt az íráshoz, de megpróbálom vakon. Úgy tünik, nincs esélyünk, talán 10-20%. Reméljük, legalább ezt elolvassa valaki. Itt a lista a más rekeszekből idegyült legénységről, akik most itt vannak a kilencesben, és megpróbálnak kijutni. Üdvözlet mindenkinek, nem kell kétségbeesni.”

Egy évvel később

A Kurszk kiemelésére majdnem egy évet kellett várni. Nem volt egyszerü müvelet felhozni a monstrumot a mélyből, de a törzs nagy részét végül sikerült a felszínre juttatni. Ilyen jellegü technikai felszerelése még az oroszoknak sem volt, így holland roncsmentő cégeket bíztak meg a feladattal. A roncsban végül 115 holttestet találtak meg, a legénység három tagját eltüntnek nyilvánították. Az orosz hadvezetést (amely kategorikusan cáfolta, hogy a fedélzeten nukleáris robbanófejek lettek volna) akkor is és azóta is rengeteg kritika éri a gyors cselekvés elmulasztása, és a tragédia kezdeti elbagatellizált kommunikációja miatt. Putyin elnöki rendeletben posztumusz kitüntetésként a Bátorság Érdemjelét adományozta a legénység minden tagjának, a kapitányt pedig az Orosz Föderáció Hőse címmel tüntették ki. Az orosz hadsereg és a családok számára augusztus 12. azóta is a gyász napja.

Galéria: Kurszk - Halál a mélyben

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:
2017-02-15 11:16:13
Az Nigériai Légierő vezetése a napokban jelentette be, hogy a brazil kormány jóváhagyta, hogy az Embraer Defence and Security Limited vállalat közreműködésével, A-29 Super Tucano típusú könnyű-támadó repülőgépet vásároljanak.
2017-02-08 09:16:55
A második világháború vérzivataros évei után pár hónappal, 1946. február 6-án Bay Zoltán és tudóscsoportja hatalmas horderejű bejelentést tett. Radarjelek segítségével sikerült megmérniük a Föld-Hold távolságot, ezzel megalapozva a modern rádiócsillagászatot.
2017-02-06 14:26:51
Az Orosz Fekete-tengeri Flotta tengeralattjáró-elhárító korvettjéről adtak le lövéseket az Ukrán Haditengerészet An-26-osára – a teherszállító éppen az ogyesszai gázmezők partmenti területe fölött repült.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 02. 21., 14:16
A fegyverkereskedelem a hidegháború óta nem látott szintre emelkedett a legutóbbi öt évben a világban.
2017. 02. 15., 09:29
Napjaink folyamatosan változó világában is a régi értékek, így a bajtársiasság, a bátorság, az önfeláldozás, a közösségért való kiállás a legfőbb katonai erények – fogalmazott dr. Simicskó István honvédelmi miniszter február 14-én, Budapesten, a haderő éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén.
2017. 02. 13., 09:37
Amikor minden veszni látszott, Ernest E. Evans sorhajóhadnagy teljes gőzzel a japán flottára rontott.
2017. 02. 10., 09:20
Nincs is olyan messze határainktól a legközelebbi nukleáris támaszpont.

  JETfly Magazin