2017. 02. 20. hétfő
: 308 Ft   : 289 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Csendes halál - Kísérnek, védelmeznek, csapást mérnek

Art of WAR  |  2015-10-16 12:50:48

A tengeralattjárók világa jobbára rejtve marad a laikus szemek előtt. Nem csupán azért, mert a víz alatt tevékenykednek: a búvárhajókat mindig is titokzatosság lengte körül.

A USS VIRGINIA, osztályának első, névadó hajója.

A tengeralattjárók tervezőmérnökei az elérhető maximális merülési mélységet, a minél tökéletesebb szonárrendszereket, a minél hosszabb víz alatti tartózkodási idő elérését, illetve a minél halkabb, nehezebben felfedezhető hajó megépítését tartották szem előtt munkájuk során. Az 1950-es, 1960-as években alakultak ki a tengeralattjárók világának máig érvényes, különböző csoportjai. A meghajtás szerint megkülönböztetünk nukleáris és hagyományos (dízel-elektromos) tengeralattjárókat. A feladatrendszerben pedig három főbb tagozat alakult ki: a vadász-, a rakétahordozó és a mélytengeri mentő-tengeralattjárók csoportjai.

A USS SANTA FE cirkálórakétáinak indítócsövei.

Olajos lopakodók 

A tengeralattjárókat fejlesztő vagy hadrendben tartó országok döntő többsége a hagyományos, dízel-elektromos meghajtású hajóegységeket részesíti előny­ben. Ez nem véletlen: egyszerübb kialakításuknak köszönhetően az ilyen hajtáslánccal rendelkező hajók fejlesztése, építése és üzemeltetése jóval olcsóbb, mint az atomreaktorral felszerelt tengeralattjáróké. Vannak olyan országok, ahol elvi vagy jogszabályi okokból nem használnak nukleáris meghajtást. Japánban például a második világháborút követően az alkotmány tiltja ilyen hadihajók fejlesztését vagy hadrendbe állítását. 

A német Type 212 osztály hajóit az olasz haditengerészet is használja.

A modern, hagyományos meghajtású tengeralattjárók ma már kifinomult lég-független (Air-independent Propulsion, AIP) meghajtással készülnek. Ennek előnye az, hogy a dízelhajtómüvek üzemeltetéséhez már nem szükséges a légkör oxigénje. Az AIP-rendszerek többféle kialakításúak lehetnek, a megrendelő igényeinek és lehetőségeinek megfelelően. Az egyik, a svéd királyi haditengerészet Gotland-osztályú vadász-tengeralattjáróin is alkalmazott módszer az oxigén fedélzeti tárolása, majd adagolása a dízelhajtómüvekhez azok müködése közben. Ez jellemzően tartályokban tárolt sürített oxigénnel történik, amelynek mennyisége egyben a víz alatt elérhető hatótávolságot is meghatározza. Ez utóbbi persze a sebesség csökkentésével növelhető. A dízelmotorral termelt energiát részben a hajócsavart meghajtó elektromos motorok, részben a hajó fedélzeti rendszerei (szellőztetés, fütés, harcászati, navigációs, kommunikációs, felderítő- és fegyverrendszerek) használják fel. Ne felejtsük el, hogy egy tengeralattjáró és személyzete „életben tartása” sok energiát igényel 200 méter mélységben. Igaz, az 1500 tonnás vízkiszorítású Gotland-osztály a nyilvánosságra került adatok szerint a leggazdaságosabb, 5 csomós (9 km/h) sebességgel 14 napot képes haladni a víz alatt. A váltótípus, az A26-os osztály már több mint 18 napot lesz képes üzemelni alámerülve ezzel a sebességgel. 

Az orosz rakétahordozó tengeralattjárók között az Akula-(Typhoon-)osztályt felváltó a Borej-osztály jelenti a csúcsot.

A jövő meghajtásának sokan az üzemanyagcellás módszer elterjedését tartják. Valóban, több tengeralattjáróban is dolgoznak már nagy teljesítményü, áramtermelésre alkalmazható, kémiai reakcióval, robbanómotor nélkül elektromos energiát termelő üzemanyagcellák, amelyek a mérnökök szerint hamarosan legalább annyi energiát biztosítanak majd a tengeralattjáróknak, mint a dízelhajtómüvekre alapozott rendszerek. Igaz, az üzemanyagcelláknál is elengedhetetlen a sürített oxigén. A módszerrel Németország, Spanyolország, Japán és India is foglalkozik. A német Type 212A (Dolphin) vadásztengeralattjáró-osztályt a világ legcsendesebb búvárhajójának tartják, köszönhetően a kilenc üzemanyagcellát alkalmazó víz alatti meghajtásának. Érdekesség, hogy Izrael is a Dolphinokat választotta: hat példányt rendeltek a típusból. A hajókat, hivatalosan meg nem erősített információk szerint nukleáris töltettel felszerelt Popeye Turbo cirkálórakétákkal látták el, amelyeket a 650 milliméter átmérőjü torpedóindító csövekből indíthatnak. Amennyiben a hírek igazak, akkor ez a fegyverrendszer egyedülálló elrettentő képességet biztosít egy hagyományos meghajtású tengeralattjáró számára. 

Vészemelkedés: látványos, de veszélyes müvelet.

A nem nukleáris meghajtás mellett elférnek a legmodernebb felderítő- és tüzvezető-rendszerek. Mivel nincs szükség a reaktor hütőkörének folyamatos keringését biztosító, valamennyi zajt mindig kibocsátó pumparendszerekre, a hagyományos motorokkal rendelkező vadász-tengeralattjárók minden ellenséges hajóra életveszélyes fenyegetést jelentenek. Főleg, ha a part menti vizek akusztikailag nehéz terepet jelentő területeire gondolunk, ahol a sós tengervíz és az édesvíz keveredik. Partjainak védelmére sok ország használ kisebb méretü, hagyományos meghajtású tengeralattjárókat, amelyek nagyobb méretü, hatótávolságú társai hosszabb, mélytengeri müveletek eredményes végrehajtására is alkalmasak. 

A MYSTIC mélytengeri mentőjármü.

Reaktor és rakéta 

Az igazi „nagyfiúk” meghajtásáról már nukleáris reaktor gondoskodik; mivel ez nem igényel levegőt, gyakorlatilag (kis túlzással persze) korlátlan ideig a víz alatt haladhat a tengeralattjáró. Ezt az adottságot főleg a nukleáris ballisztikus rakétákkal felszerelt hordozók használják ki, amelyek legfontosabb védekezési, túlélési eszköze a csendes rejtőzködés a víz mélyén. Az ilyen tengeralattjárók hatótávolságát gyakorlatilag a fedélzeti élelemkészlet és az emberi szervezet türőképessége határozza meg. Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb és legfejlettebb nukleáris meghajtású tengeralattjáró-flottájával rendelkező amerikai haditengerészet váltja a tengeralattjárók személyzetét egy-egy bevetés közben. Ez kevésbé költséges, mintha a hajónak egy honi kikötőbe kellene visszatérnie a „személyzetcserére”, a bevetést megszakítva. 

Kilo-osztály: a legnépszerübb orosz dízel-elektromos tengeralattjáró.

Nem sok ország mondhatja el magáról, hogy a szintén nukleáris meghajtású repülőgép-hordozók mellett atomreaktorral felszerelt rakétahordozó tengeralattjárókat is üzemeltet. Nem meglepő módon, az élen az Amerikai Egyesült Államok haditengerészete áll, amelynek Ohio-osztályú tengeralattjárói és Trident D5 atomtöltetü robbanófejjel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétái jelentik az amerikai nukleáris elrettentő erők sokak szerint leghatékonyabb részét (kiegészítve a légi indítású cirkálórakéták és a földi silókba telepített Minuteman III ballisztikus rakéták jelentette fenyegetést). Oroszországé a képzeletbeli dobogó második foka: a régebbi Delta III és IV (Projekt 667BDR és BDRM) váltótípusa, a modern Borej-osztály, valamint annak interkontinentális ballisztikus rakétái életveszélyes fenyegetést jelentenek Oroszország ellenségeire. Nem hiányozhat ez a költséges, de az elrettentés szempontjából igen hatékony fegyverrendszer a feltörekvő országok fegyvertárából sem. India Arihant-osztályú, rakétahordozó nukleáris tengeralattjárója az első, melyet egy, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal nem rendelkező országa épített meg. A hajóosztályból a tervek szerint hármat állít hadrendbe az indiai haditengerészet. Kína sem tétlenkedhetett: a Type 092, majd a modernebb Type 094 után már folyik az új generációs, kétszer annyi (szám szerint 24) ballisztikus rakétával felszerelt Type 096 fejlesztése is. S persze nem szabad kifelejteni az egyre zsugorodó védelmi költségvetésből még mindig rakétahordozó-flottát fenntartó Franciaországot (Triomphant-osztály) és Nagy-Britanniát (Resolution-osztály) sem. Nemcsak különlegesek, de veszélyesek is az átfegyverzett, hagyományos töltetü cirkálórakétákkal felszerelt Ohio-osztályú amerikai tengeralattjárók. A hagyományos célpontok elleni támadásokra optimalizált egységek fontos szerepet töltenek be az amerikai vagy szövetséges hadmüveletek legelső csapásmérésénél: észrevétlenül képesek elérni az indítási területet, ahonnan cirkálórakétákat lőnek ki. 

Type094: elrettentés kínai módra.

A szinte végtelen hatótávolság teszi fontossá a nukleáris reaktorokat a vadász-tengeralattjárók esetén is. A kifinomult szonárrendszer és az irányított torpedók kettősére támaszkodó „csendes gyilkosok” fontos szerepet töltenek be részben a saját hajókötelékek (például az amerikai haditengerészet repülőgép-hordozói vagy a tengerészgyalogság expedíciós kötelékei) védelmében, másrészt a világ tengereinek, óceánjainak ellenőrzésében. Nem véletlen az sem, hogy a válságövezetekben rendszeresen ott settenkedik egy-egy atommeghajtású vadász-tengeralattjáró. Fontos feladat a rivális országok hadihajóinak akusztikus feltérképezése, azaz a tengerre kimozduló hajók által kibocsátott zörejek rögzítése is; ezek a hangminták aztán a későbbiekben megkönnyítik a célpontok azonosítását. A hajók feladatai közé tartozhat még a felderítés, a hírszerzés, az irreguláris hadviselés, a különleges egységek helyszínre juttatása és begyüjtése, aknamezők telepítése és felderítése is. 

Több haditengerészet is használ mélytengeri mentő-tengeralattjárókat. Ezen apró (légi úton is szállítható), nagy mélységek elérésére képes jármüvek feladata a bajba került saját és szövetséges (felkérés esetén kevésbé baráti) tengeralattjárók személyzetének kimentése. Ehhez a tevékenységhez – ha kell – adaptereket használnak, amelyekkel az ismert típusok mentő búvónyílásaihoz tudnak kapcsolódni. Sajnos sokszor már csak a roncsok felderítése, a kiemeléshez szükséges információk összegyüjtése jut feladatként a mentőhajók személyzetének. 

Kis méretei ellenére halálos veszélyt jelent egy modern, hagyományos meghajtású vadász-tengeralattjáró.

Fotó: internet 

Cikk: Trautmann Balázs

Forrás: Magyar Honvéd 2015. október

Galéria: Csendes halál - Kísérnek, védelmeznek, csapást mérnek

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:
2017-02-08 09:16:55
A második világháború vérzivataros évei után pár hónappal, 1946. február 6-án Bay Zoltán és tudóscsoportja hatalmas horderejű bejelentést tett. Radarjelek segítségével sikerült megmérniük a Föld-Hold távolságot, ezzel megalapozva a modern rádiócsillagászatot.
2017-01-25 10:00:46
Az elmúlt hónapok európai politikájának egyik központi kérdése a közös európai védelem ügye, az egységes irányítású haderő kialakítása volt.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 02. 15., 09:29
Napjaink folyamatosan változó világában is a régi értékek, így a bajtársiasság, a bátorság, az önfeláldozás, a közösségért való kiállás a legfőbb katonai erények – fogalmazott dr. Simicskó István honvédelmi miniszter február 14-én, Budapesten, a haderő éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén.
2017. 02. 13., 09:37
Amikor minden veszni látszott, Ernest E. Evans sorhajóhadnagy teljes gőzzel a japán flottára rontott.
2017. 02. 10., 09:20
Nincs is olyan messze határainktól a legközelebbi nukleáris támaszpont.
2017. 02. 08., 09:28
A katonák nagyon hatékonyan végzik feladatukat, és tisztességesen helytállva segítik a rendőröket – fogalmazott dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök február 7-én, kedden Kelebián, ahol megtekintette a Magyar Honvédség első határvédelmi bázisát.

  JETfly Magazin

2017. február 14-18. között rendezik meg Bangalorban az Aero India 2017 légi és űrtechnológiai szakkiállítást. Az eseményen számos nemzetközi cég képviselteti magát újabb üzletek reményében: jelen van például a Saab is dinamikus Gripen programmal.