2017. 02. 19.
: 308 Ft   : 289 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Tíz érdekesség a repülőgép-hordozókról

Art of WAR  |  2015-11-13 10:06:19

Eheti listánkba tíz ismert, és kevésbé ismert tényt gyűjtöttünk össze a hadiflották óriásairól. A szigorúan szubjektív válogatás dr. Bak József és Sárhidai Gyula Repülőgép- anyahajók és repülőgép- hordozók 1912-2005 című könyve alapján készült, ami a Zrínyi Kiadó gondozásában jelent meg 2006-ban.

A franciáknál születtek meg az első tervek

A mai értelemben vett repülőgép-hordozó ötlete először egy francia hadmérnök, Clement Ader fejében született meg. Az ötletes mérnök egy olyan hajó építésére tett javaslatot, amelynek hosszú, sima fedélzetéről a kerekes repülőgépek (is) képesek felszállni, mintha csak egy szárazföldi repülőtéren lennének, és oda vissza is tudnak térni. „A repülőgépeknek összehajtható szárnyakkal kell rendelkezniük, hogy így a felszálló-fedélzet alatt kialakított hangárban a térrel takarékoskodva lehessen tárolni (…) őket” – írta a zseniális hadmérnök egy 1895-ös előterjesztésében, amelyet a francia tengerészeti minisztériumnak írt. A terv azonban igencsak megelőzte korát, éppen ezért a döntéshozók nem is vették komolyan.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

A cári Oroszországnak is voltak nagyszabású tervei

Oroszországban szintén hamar felismerték a repülőgép-hordozóban rejlő lehetőségeket. A terveket 1909-ben L. M. Macievics tengerészkapitány tette le az asztalra, aki huszonöt repülőgép befogadására alkalmas sima fedélzetű repülőgép-hordozó megépítését szorgalmazta, és olyan, korát megelőző újdonságokat is tervezett hozzá, mint a villanymotoros katapult. A hajót légi felderítésre használták volna. Költségkímélés céljából a kísérleti repülőgép-hordozó megépítéséhez a selejtezésre váró Admiral Lazarev parti páncélost alakították volna át. A cári haditengerészetnél eleinte érdeklődtek a hajó iránt, de a nagyszabású tervekből később nem lett semmi.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Vízi repülőgépekkel indítottak a britek

A kor legnagyobb és legfejlettebb haditengerészete kezdetben a vízi repülőgépeket szállító repülőgép- anyahajókat részesítette előnyben. A tervezést itt is a felderítés korszerűsítése indította el, hiszen egy repülőgép ezen a téren jóval felülmúlta a legmagasabb árbockosarat, és a hadihajóról felbocsájtható, vontatott léggömböket. 1910-ben már rendelkezésre álltak háborús célokra is alkalmazható vízi repülőgépek, amelyeket daru segítségével emeltek az erre a célra kialakított hajó fedélzetére. A gépek nem a hajó fedélzetéről emelkedtek a levegőbe, hanem daruval a vízfelszínre emelték őket, ahol volt elegendő helyük a felszálláshoz. Ez a módszer azonban nem tette lehetővé, hogy a hajó mozgásban legyen, mikor startolnak a gépek, amelyek harc közben és erős hullámzás esetén is tétlenségre voltak kárhoztatva.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Először szállt fel fedélzetről

Az első sikeres fedélzetről felszállás R. Gregory brit repülőhadnagy nevéhez köthető, aki egy Short S-27 típusú géppel vágott neki az úttörő küldetésnek. A pilóta a Hibernia sorhajó fedélzetéről rajtolt gépével, amiben egy speciális indítópálya is segítette. A hajó széllel szemben haladt, hogy megkönnyítse a pilóta dolgát. A próba sikerült, Gregory pedig rövid repülés után a vízre tette le a gépet.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Már az első világháborúban megjelent a hosszú fedélzet

1914-ben, a világháború kitörésekor a haditengerészetek állományában vízi repülőgépeket szállító repülőgép- anyahajók szolgáltak. A hajóról történő felszállást lehetővé tevő hosszú fedélzet ötlete a briteknél került elő a háború utolsó éveiben. Az első ilyen vízi jármű a HMS Furious csatacirkáló lett, amelyet azért építettek, hogy behatoljon a Balti-tengerre. A támadás azonban túl kockázatos lett volna támogató légierő nélkül, ezért a hajót akkora fedélzettel látták el, amelyről már a szárazföldi használatra gyártott repülőgépek is a levegőbe tudtak emelkedni. Számos átalakítás után a repülőgép-hordozó 1918-ban készen állt a bevetésre, innen startoltak például azok a Sopwith Camelek, amelyek Tondernt bombázva két német Zeppelint is megsemmisítettek.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Németországban is terveztek repülőgép-hordozót, de sosem készült el

A második világháború előtt Németországban is gőzerővel folyt egy repülőgép-hordozó tervezése. Az építési munkálatok is elkezdődtek 1937-ben. A Graf Zeppelin nevű hajó a tervek szerint tíz Me-109T vadászt, húsz Fi-187 torpedóvetőt, és tizenkét darab Ju-87C-1 zuhanóbombázót szállított volna. Kezdetben ígéretesen haladtak a munkálatok, annyira, hogy a második világháború kitörésekor már több mint nyolcvan százalékban elkészült a hatalmas vízi jármű, de 1940 májusában leállították az építését. Bár később még megpróbálták befejezni, a hadi helyzet ezt már nem tette lehetővé. A félkész monstrumot a háború végén elsüllyesztették.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

A japánok küldték harcba a második világháború legnagyobb repülőgép-hordozóját

A második világháború legnagyobb repülőgép-hordozóját a Távol-keleti szigetországban bocsájtották vízre. Ez volt a Shinano, amelyet először Yamato-osztályú csatahajónak szántak, csak később átalakították át repülőgép-hordozónak. A közel háromszáz méter hosszú úszó monstrum akkoriban világszerte rekordernek számított a repülőgép-hordozók között. Tervezői erős páncélzattal látták el, és a légelhárító-fegyverzettel sem spóroltak. A Shinano összesen százhúsz repülőgépet tudott szállítani, a hangártérből kétplatós lift segítségével jutottak a fedélzetre a gépek. A hatalmas hajónak azonban nem volt szerencséje. Még be sem fejezték az építését, máris elsüllyesztette egy amerikai tengeralattjáró.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Hússzorosára növelte a hatótávolságot az atomhajtómű

1961-ben készült el a világ első atomhajtóművel felszerelt repülőgép-hordozója, a USS Enterprise. A korszakalkotó hajtómű megsokszorozta a repülőgép-hordozó hatótávolságát, amelyet így a világ bármely pontján be lehetett vetni anélkül, hogy meg kellett volna állnia utánpótlásért. Az Enterprise több mint ötven évig állt szolgálatban, ez idő alatt számos konfliktusban vetették be, többek között a kubai rakétaválságban, Vietnamban, és az iraki háborúban.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Tíz országnak van repülőgép-hordozója

Napjainkban tíz ország flottájában teljesítenek szolgálatot repülőgép-hordozók. A legtöbbet természetesen az Egyesült Államok üzemelteti, második helyen a franciák állnak, őket követik az angolok és az olaszok. India, Kína, Brazília, Oroszország, Thaiföld és Spanyolország szintén büszkélkedhet repülőgép-hordozóval.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Sokáig a Nimitz-osztály volt a legnagyobb

A Nimitz-osztály hajói közel százezer tonnás vízkiszorításukkal egészen napjainkig a világ legnagyobb és legmodernebb repülőgép-hordozóinak számítottak. Csak mostanában veszi át tőlük a vezetést a USS Gerald Ford repülőhordozó, amely egy új osztály első példánya. A hajót 2005-ben kezdték építeni, és jövőre lép majd hadrendbe. Emellett az amerikaiak dolgoznak még két további Gerald Ford-osztályú hajón is. A USS John F. Kennedy a tervek szerint 2020-ra, az új USS Enterprise pedig 2025-re készül el.

 

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:
2017-02-08 09:16:55
A második világháború vérzivataros évei után pár hónappal, 1946. február 6-án Bay Zoltán és tudóscsoportja hatalmas horderejű bejelentést tett. Radarjelek segítségével sikerült megmérniük a Föld-Hold távolságot, ezzel megalapozva a modern rádiócsillagászatot.
2017-01-25 10:00:46
Az elmúlt hónapok európai politikájának egyik központi kérdése a közös európai védelem ügye, az egységes irányítású haderő kialakítása volt.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 02. 15., 09:29
Napjaink folyamatosan változó világában is a régi értékek, így a bajtársiasság, a bátorság, az önfeláldozás, a közösségért való kiállás a legfőbb katonai erények – fogalmazott dr. Simicskó István honvédelmi miniszter február 14-én, Budapesten, a haderő éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén.
2017. 02. 13., 09:37
Amikor minden veszni látszott, Ernest E. Evans sorhajóhadnagy teljes gőzzel a japán flottára rontott.
2017. 02. 10., 09:20
Nincs is olyan messze határainktól a legközelebbi nukleáris támaszpont.
2017. 02. 08., 09:28
A katonák nagyon hatékonyan végzik feladatukat, és tisztességesen helytállva segítik a rendőröket – fogalmazott dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök február 7-én, kedden Kelebián, ahol megtekintette a Magyar Honvédség első határvédelmi bázisát.

  JETfly Magazin

2017. február 14-18. között rendezik meg Bangalorban az Aero India 2017 légi és űrtechnológiai szakkiállítást. Az eseményen számos nemzetközi cég képviselteti magát újabb üzletek reményében: jelen van például a Saab is dinamikus Gripen programmal.