2017. 06. 25.
Vilmos
: 309 Ft   : 277 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A holtak ütege

Art of WAR  |  2007-06-19 09:36:39

1944. szeptember 26-án Királyhegyes mellett a m. kir. 7. rohamtüzérosztály 2. ütegének StuG. III rohamlövegei súlyos harcot vívtak a szovjet 18. harckocsihadtest páncélosaival. A hagyomány szerint a magyar üteg az utolsó katonáig ottveszett. Megszületett a modern „Holtak Ütege” legendája.A valóság azonban egészen más…

Magyar rohamlövegek az Alföldön1944. szeptember 24-én a kora délelötti órákban a szovjet 53. hadsereg 57. lövészhadteste 228. lövészhadosztályának 799. lövészezrede a 18. harckocsihadtest páncélosainak támogatásával benyomult Csanádpalotára. A helységet, amelyet a szovjetek 12 óra után nem sokkal birtokba is vettek, mindössze körülbelül 50 magyar határvadász, csendör és légvédelmi katona védte.Az 53/III. honvéd gyalogzászlóalj részei az Ópécskáról visszavonuló magyar határvadászokkal és csendörökkel együtt 16 óráig tartottak ki a szovjet 228. lövészhadosztály 767. lövészezredével szemben a magyar területen fekvö Nagylakon, majd visszavonultak Makóra.A 8. tábori póthadosztály parancsnoka, dr. Temesy Béla vezérörnagy a bizonytalan helyzet miatt aznap csapatai jobbszárnyát a mezöhegyesi birtok déli szegélyére vette vissza. Este a hadosztályhoz Mezökovácsházára beérkezett vitéz harasztosi Török Pál százados német rohamlövegekkel felszerelt m. kir. 7. honvéd rohamtüzérosztályának 2. ütege. Az osztályparancsnok önéletrajzi összefoglalójában így emlékezik alakulatának 1944-ben történt átképzésére és felszerelésére:„Mivel az én osztályom német anyaggal került feltöltésre, egy tisztekböl és legénységböl álló kerettel május és június folyamán Németországba, Magdeburg melletti német ro[ham]tü[zér] kiképzötáborba Burg bei Magdeburg – Sz. N.] lettem vezényelve 2 külön csoporttal 4-4 hétre [egész pontosan 1944. március 10-töl április 20-ig, majd április 23-tól június 3-ig, azaz hat-hat hétre – Sz. N.], ahol a német anyagra lettünk átképezve. A tábor p[arancsno]ka Hoffmann von Schöhnborn német ro[ham]tü[zér] t[á]b[orno]k volt [helyesen Günther Hoffmann-Schoenborn, akkor még ezredes, késöbb vezérörnagy – Sz. N.] és végig igen jó viszonyban voltunk velük, soha semmi nézeteltérés vagy fegyelmezetlenség nem fordult elö.  A magyar legénység számára szokatlan étkezést feljavítandó, hetenként egy g[ép]k[ocsi]t küldtem Magyarországra, mely hozott szalonnát, sonkát, zsírt, kolbászt, pálinkát és bort, valamint cigarettát, melyböl mindenki, még a német oktató személyzet is megkapta a heti fejadagját.Június végén az egész osztály újra együtt volt Sümegen, és vártuk a német anyagot, mely St. Ka. [Sturmkanone, vagyis rohamágyú – Sz. N.] 40 típusú rohamlövegek voltak. Ezek augusztus végén érkeztek be és átvétel után egyszeri rövid lögyakorlatot tartva, szeptember elején útba indultunk az 1. h[a]ds[ereg] alárendeltségében Rahóra, ahol a leharcolt és lövegeit elveszített 1. ro[ham]tü[zér]oszt[ály]tól átvettük a g[ép]k[ocsi]anyagot és mint h[a]ds[ereg] közvetlen alakulat, soroltunk be az 1. h[a]ds[ereg]be. Rövid partizán-tisztogatási tevékenység közepette kaptam a h[a]ds[ereg] parancsát, mellyel az oszt[ály]t azonnali hatállyal a II. tart[alék]hadtestnek rendeli alá Orosházán…”

 A magyar rohamtüzérosztály három ütege egyenként 10, illetve egy további osztályparancsnoki páncélossal, összesen 31 StuG. III G rohamlöveggel volt felszerelve. Az alakulatot Nagyszölösröl, a magyar 1. hadseregtöl hamarosan átirányították a II. tartalékhadtest alárendeltségébe. Az elsö két üteg szállítmányai szeptember 22-én és 23-án érkeztek be Orosházára. A 7/2. rohamtüzérüteg a 8. tábori póthadosztály alárendeltségébe került, hogy 25-én reggel a hadosztály gyalogságával közösen Mezöhegyes déli részéröl támadva visszafoglalja Csanádpalotát, és így elvágják a szovjet csapatok utánpótlási vonalát.A 7/2. rohamtüzérüteg beavatkozik

Az üteg parancsnoka nemes winckelsteini Köszeghy Barnabás hivatásos föhadnagy volt, aki 1920. február 19-én született Budapesten. Miután 1941. augusztus 20-án a m. kir. Ludovika Akadémián hadnaggyá avatták, szeptember 1-jétöl Pécsett, a m. kir. 11. tábori tüzérosztálynál teljesített szolgálatot. Köszeghy hadnagy – önkéntes jelentkezés és az 1943. júliusi rohamtüzértiszti tanfolyam elvégzése után – 1943. szeptember 1-jén a frissen felállított hajmáskéri 1. rohamtüzérosztályhoz került. 1944. január 1-jével föhadnaggyá nevezték ki. Mivel Köszeghy nösülés elött állt, 1944 márciusában a mozgósított 1. rohamtüzérosztály parancsnoka, vitéz nemes barankai Barankay József százados elvezényelte öt az alakulattól a még nem mozgósított 7. rohamtüzérosztályhoz, hogy a várhatóan rendkívül veszélyes bevetések helyett egyelöre a családjára figyeljen.  Így a föhadnagy 1944. június 24-én házasságot köthetett. Köszeghy hivatalosan csak 1944. szeptember 1-jén került át a sümegi 7. rohamtüzérosztály állományába. A fennmaradt egykorú dokumentumok szerint a föhadnagy alakulata 1944. szeptember 10-én került ki hadmüveleti területre, a magyar 1. hadsereg alárendeltségében. A 7/2. rohamtüzérüteg 25-én reggel 8 órára ugyan készen állt a támadásra, de a 12. gyalog tábori pótezred két zászlóalja addigra még nem rendezte sorait.Szeptember 25-én délelött 10 órakor a 12. gyalog tábori pótezred részei még mindig nem fejezték be a felkészülést az eredetileg 8 órára idözített Csanádpalota elleni támadásra. Ekkor a Földeák felé vonuló szovjet harckocsidandárok szárnyát biztosító négy T–34-es harckocsi betört a magyar gyalogság megindulási állásaiba, és szétszórta a gyülekezö csapatokat. A 7. rohamtüzérosztály 2. ütege parancsot kapott az azonnali támadásra. Köszeghy föhadnagy az osztályparancsnoki „700”-as rohamlövegben harcolt.A magyar StuG. III rohamlövegek egy szovjet páncélost kilöttek, a másik három T–34-est pedig Csanádpalotáig üldözték. A rohamlövegek 20 perc alatt tették meg a mintegy 12 km-es utat. Fél óra múltán beérkeztek a 12. gyalog tábori pótezred katonái is. A támadás során kitünt Bondor Vilmos föhadnagy, a 12. gyalog tábori pótezred egyik századparancsnoka, aki visszaemlékezésében így ír a Csanádpalota elleni támadásról:

„A községböl az elözö este kimenekült levente gyerekek pontos tájékoztatást adtak az ellenség helyzetéröl. A községben nem tartózkodott jelentösebb erö. Egynéhány páncéltörö fegyver a falu északi határában, és harckocsik a fötéren. Néhányan javításra szorultak, mert megsérültek a hernyótalpak.A dolog egyszerünek látszott és az is maradt. Miközben embereim megnyitották a tüzet, a rohamlövegek betörtek a faluba. Én a vezetökocsinak [értsd: az élen haladó rohamlövegnek – Sz. N.] a tetején voltam a behatoláskor. Hamar megtaláltuk a parancsnokságot. Miközben a foglyul ejtett ellenséget betuszkoltuk a falu templomába, nekiláttunk megtisztítani a falut. Ebben nagy elönyünkre volt az, hogy az oroszok többnyire ittasan lézengtek az utcákon.”

Bondor föhadnagy bátorságát egy korabeli dokumentum is megörökítette:

„[…] egy saját rohamlövegre felkapaszkodott és mit sem törödve a legnagyobb ellenséges elhárító tüzzel és az ott lévö ellenséges harckocsikkal, betört az ellenséges állások mögé és ott az ellenséges tüzfegyver-fészkeket hösies bátorsággal egymás után leküzdötte.”

A gyalogsággal együttmüködö rohamlövegek három hullámban támadva, félórás tüzharcban 11 óra 30 percre birtokba vették Csanádpalotát. A házakba húzódott szovjetek elszántan védekeztek, majd felszerelésük zömének hátrahagyásával visszavonultak. A magyar veszteség egy halott és három súlyos sebesült volt. Az egyik rohamlövegnek megsérült a futómüve. A szovjetek négy T–34-est, 13 gépjármüvet, négy páncéltörö ágyút és 23 hadifoglyot veszítettek.Vissza a saját vonalak mögéA 7. rohamtüzérosztály parancsnoka, Török Pál százados visszaemlékezése szerint szeptember 26-ára virradó éjszaka a szovjetek – a körzetbe elörevont 795. lövészezreddel kiegészülve – egyre hevesebben támadták a helységet. Miután kiderült, hogy a magyar alakulatok virradat után már nem tarthatják itt magukat, a 8. tábori póthadosztály parancsnoka 26-án hajnali 2 órakor elrendelte Csanádpalota kiürítését, s a kötelék visszahúzódását a fö ellenállási vonalba, mindezt Királyhegyes felé támadva. A kapott parancs alapján a 7/2. rohamtüzérüteg és a 12/III. gyalog tábori pótzászlóalj hajnali 3 órakor megindult. Királyhegyest hamarosan el is érték.

Az esti órákban a harccsoport továbbindult. Azonban a saját vonalak elött nem sokkal, a Királyhegyesröl Rákosi csárda felé vezetö mintegy 4 km-es útszakaszon a magyarok a szovjet 18. harckocsihadtest T–34 harckocsijai, páncéltörö ágyúk és az 1438. önjáró tüzérezred SzU–85-ös önjáró lövegei alkotta lesállásba futottak, méghozzá kétszer egymás után! A sötét éjszakában 100-200, söt, helyenként 20 (!) méterröl folyt a heves tüzharc. A helyzetet bonyolította a kiterjedt kukoricás, amely korlátozta a terepszakasz beláthatóságát, és igen megnehezítette a tüzvezetést is.A 7. rohamtüzérosztály parancsnokának beszámolója szerint a 7/2. üteg mind a kilenc, még harcképes StuG. III rohamlövege megsemmisült. Szovjet források szerint a StuG. III rohamlövegek közül hármat Ny. F. Prohorov alhadnagy SzU–85-ös önjáró lövege lött ki mindössze 40 méterröl. A magyar személyi veszteség az eddig ismert források alapján (föként Török százados visszaemlékezése szerint) 36 hösi halott volt, közöttük Köszeghy Barnabás föhadnagy, a 7/2. rohamtüzérüteg parancsnoka. Az esetet vitéz Adonyi Ferenc, volt m. kir. vezérkari örnagy „A magyar katona a második világháborúban” címü müvében – elsösorban Török százados alapján – mint „az új holtak ütegének harcát” dolgozta fel.Az „eredeti” Holtak Ütege az osztrák császári hadsereg 8. tüzérezredének föként magyarokból álló 7. lovaglóütege volt, amely 1866. július 3-án a Königgrätz melletti csatában a támadó porosz gyalogság elé vágtatott, s azt 200 lépésröl kartácstüz alá vette. A nyolc lövegböl azonban csak négy jutott lövéshez, s a porosz hátultöltö puskák fergeteges tüzében ezeknek is összesen 10 lövésre maradt ideje. Az üteg parancsnoka, Van der Groeben Ágost százados és 53 társa hösi halált halt. A nyolc lövegböl csak egyet sikerült megmenteni. Groeben századost önfeláldozó tettéért utóbb a Mária Terézia Rend lovagjává avatták.A dokumentumok tükrében

Köszeghy föhadnagy ütege esetében azonban a korabeli dokumentumok tanulmányozása egészen más eredményre vezet. A 7. rohamtüzérosztály vezetö orvosa által kiállított hivatalos veszteségkimutatás szerint a halottak száma jóval alacsonyabb volt. Az ütegparancsnokon kívül – ott és akkor – mindössze hat katona halt hösi halált:– Kisfaludy Árpád hadapród örmester (1921) fejét páncélgránát vitte el;– Babinszky Mihály tartalékos tizedes (1920), – Szabó Géza tartalékos tizedes (1919), – Horváth István honvéd (1921),– Lenicki Pál honvéd (1921),– Kiss László I. honvéd (1920) pedig bennégtek a kilött és kigyulladt rohamlövegekben.További hat rohamtüzér katona megsebesült, ök föleg repeszek által okozott roncsolásokat és égési sérüléseket szenvedtek. A sebesülteket – egyikük kivételével – a szentesi kórházba szállították.Egy StuG. III rohamlöveg személyzete négy föböl állt (parancsnok, harcjármüvezetö, irányzólövész és töltökezelö). Török százados szerint tehát mind a kilenc rohamlöveg teljes személyzete elesett. Az egykorú veszteségjelentésböl egyértelmüen kiderül: a 7/2. rohamtüzérüteg Királyhegyes és a Rákosi csárda között összesen 13 föt veszített. Hová tünt akkor további 23 rohamtüzér katona?A harc helyszínét napokkal késöbb a magyar csapatok visszafoglalták, nyolc rohamlöveget még ott találtak (12 T–34-es harckocsi roncsával együtt).Dr. Temesy Béla vezérörnagy, a 8. tábori póthadosztály parancsnokának egykorú naplója kissé más megvilágításba helyezi az esetet:

„Utóbb tudtuk meg, hogy a Rákóczi [helyesen Rákosi – Sz. N.] csárdánál [a magyar rohamlövegek és a 12/III. gyalog tábori pótzászlóalj katonái – Sz. N.] csapdába kerültek. Azaz egy csomó páncéltörö fegyver és harckocsi tüzébe. Pechre a kiváló parancsnokot [Köszeghy Barnabás föhadnagyot – Sz. N.] kilötték. A hös tiszt az égö kocsiból tüzelt még és kilött még 2 T–34-et. Ezután a rohamlövegek vezetés nélkül maradtak és végeredményben mind ott maradtak. Késöbb, 30-án a helyet elfoglaltuk és akkor megtaláltuk mind a rohamlövegeket. Az egy kiégettet [az ütegparancsnok által használt osztályparancsnoki rohamlöveget – Sz. N.] kivéve nem is voltak jelentösen tönkre téve. Felmerült a gyanúnk, hogy a legénység elhagyta a rohamlövegeket, anélkül, hogy erre kényszerítö ok fennforgott volna. 30-án valamennyi rohamlöveget kivontattuk.A zászlóalj [a 12/III. gyalog tábori pótzászlóalj – Sz. N.] ott Rákóczi [helyesen Rákosi – Sz. N.] csárdánál szintén belekerült a nagy tüzbe, de szerencsére nem sokat szenvedett. A helyet kikerülve, átvágta magát és éjjel bevonult Pitvarosba az ezredhez. 28 föt vesztett, de a vonatjának jó része elveszett.”

A II. tartalékhadtest tüzérparancsnoka, Orbay István ezredes is vizsgálódott az ügyben. Miután megkapta a 7/2. rohamtüzérüteg tevékenységéröl szóló harcjelentést és beszélt a szemtanúkkal is, naplójában az alábbi megállapításokat tette:

1. A 8. tábori póthadosztály parancsnoka, dr. Temesy Béla vezérörnagy szeptember 25-én este az osztályparancsnok, Török Pál százados kérése ellenére sem vonta vissza az üteget Mezöhegyesre.2. Szeptember 26-án a magyar támadó csoportosítás (egy gyalog tábori pótzászlóalj és a rohamtüzér-üteg) bizonyára biztosítás nélkül pihent Királyhegyesen, és felderítés nélkül indult meg Rákosi csárda felé. A magyar csoportosítás körülbelül 18 óra 30 perckor futott bele a szovjetek elsö lesállásába, ennek következtében 19 óráig három kilött rohamlöveget veszítettek, közöttük a „700”-as StuG. III-ast is, amelyben Köszeghy föhadnagy is hösi halált halt.3. A Királyhegyesröl való visszavonulásra a csoport túl késön, 17 óra 30 perc körül kapott parancsot a 8. tábori póthadosztálytól. Emiatt rájuk sötétedett, és Rákosi csárdánál már teljes sötétben, körülbelül 23 óra 30 perckor érte öket a szovjet harckocsik újabb rajtaütése, amelyek mindössze 20 méterröl nyitottak tüzet, és harcképtelenné tették a megmaradt magyar rohamlövegeket is.4. Köszeghy Barnabás föhadnagy, az üteg parancsnoka a vizsgálat szerint túl vakmerö volt.

Orbay ezredes szeptember 30-án délután megszemlélte az újra birtokba vett terepszakaszról bevontatott magyar rohamlövegeket:

„[…] megnéztem a 7/2. ro[hamtüzér] üteg visszahozott lövegeit (6 db), egyet az oroszok elvontattak. Három ki van löve és ki van égve, három azonban saját lábán jött be. Találat nem volt benne. Ez az a csop[ort], melyet sötétben a Rákos[i] csárdánál a meglepés ért, a kezelök kiugrottak és elmenekültek és a löveget [sic] ott hagyták. Borítsunk fátylat a múltra! Négy löveg egy héten belül harcképes lesz.”

Mi a rohamtüzérüteg sorsával kapcsolatban Orbay ezredes vizsgálati eredményeit tekintjük a leghitelesebb beszámolónak.Vitathatatlan helytállás

A tragikus eseményektöl eltekintve a 8. tábori póthadosztály a 7/2. rohamtüzérüteggel együttmüködve 26-án napközben kiválóan jól harcolt. Ugyanis e Csanádpalotát tartó magyar csapatok eredményesen támadtak Királyhegyesre, egy erösebb szovjet harckocsicsoportot szétvertek. Az ellenség bekerítette öket, de kivágták magukat, és mindeközben a szovjeteknek – levéltári források szerint – több száz fönyi véres veszteséget okoztak, illetve 30 hadifoglyot ejtettek. A magyar kezelöszemélyzetü StuG. III rohamlövegek aznap 12 T–34-es harckocsit löttek ki (mint a fentiekböl kiderül, csupán három saját páncélos végleges elveszítése mellett). Igaz viszont, hogy a második meglepetésszerü szovjet rajtaütéskor három másik rohamlöveget a parancsnokuk elveszítése következtében lelkileg megrendült kezelöik pánikszerüen elhagytak, s ezek csak azért kerültek ismét magyar kézbe, mert a honvédek napok múlva visszafoglalták a 7/2. rohamtüzérüteg tragédiájának színterét.E rövid epizód is jó példája annak, hogy háborúban a bátorság és a pánik kéz a kézben jár, s a „kényelmes” utókornak nincs joga ítéletet mondani azok felett, akiknek egy szempillantás alatt kell dönteniük életröl vagy halálról.Köszeghy föhadnagyot az 1944. szeptember 25-én és 26-án teljesített bevetés nyomán – többek között éppen Orbay ezredes javaslata alapján – felterjesztették a „Magyar Érdemrend tiszti keresztje hadidíszítménnyel és a kardokkal” kitüntetésre. Érhetetlen okokból az ütegparancsnokot az elbírálási névjegyzékben mint eltüntet említették.Noha a Honvéd Vezérkar fönöke 1945. január 3-án végül adományozta Köszeghy számára a kitüntetést, azt azonnal „függöben” is tartották. Ugyanis az eltüntek esetében tisztázni kellett, hogy a kitüntetésre javaslatba hozott illetö elesett-e, vagy ha hadifogságba került, nem önként vállalta-e azt. Pedig ekkor már nyilvánvaló volt, hogy a föhadnagy hat bajtársával együtt Királyhegyes és Rákosi csárda között hösi halált halt.A 7/2. honvéd rohamtüzérüteg hét hösi halottjának temetésére – katonai tiszteletadás mellett – 1944. október 1-jén 16 órakor került sor Orosházán. Orbay ezredes kihasználta a szomorú alkalmat, hogy az üteg 16 arra érdemes katonáját a hadtestparancsnok megbízásából kitüntesse a Magyar Bronz Vitézségi Éremmel.Az osztály tovább harcol

A 7. rohamtüzérosztály a 2. üteg szétverése ellenére továbbra is rendkívül hatékonyan harcolt. Az osztály csupán 1944. szeptember 24.–október 8. között legkevesebb 67 szovjet harckocsit és 14 egyéb páncélozott harcjármüvet lött ki; továbbá hat gyalogsági löveget, két páncéltörö ágyút és 18 géppuskát zsákmányolt. Saját vesztesége nyolc megsemmisült rohamlöveg és 30 gépjármü volt. Tíz súlyosan sérült StuG. III-as rohamlöveget gyári nagyjavításra kellett küldeni, de 12 páncélost viszont sikerült kivontatni, és késöbb bevethetövé tenni. A harcokban 11 tiszt és 80 katona esett el, a súlyos sebesültek száma három tiszt és 45 katona volt.Török Pál százados rohamtüzérosztálya a továbbiakban részt vett még egyebek mellett a kecskeméti páncélosütközetben is, ahol föleg a német 24. páncéloshadosztállyal müködtek együtt. A Budapest körüli súlyos összecsapásokat túlélt állomány – erösen megfogyatkozva – végül a bekerített magyar föváros területén, teljesen leharcolt állapotban, 1945 februárjában került szovjet hadifogságba.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!

Még több friss hír

2017-06-15 10:11:21
A tajvani kormány a napokban ingyen és bérmentve 2 darab UH-1H típusú forgószárnyast adott át Burkina Faso-nak. Az ünnepélyes átadáson részt vett a Tajvani Légierő parancsnoka, Wang Shin-Lung altábornagy is, aki épp az országban tartózkodott.
2017-06-14 10:37:40
Európai és magyar szempontból egyaránt fontos döntés a honvédség iraki szerepvállalásának meghosszabbítása és kibővítése, a 2018-as honvédelmi költségvetésből pedig a katonák illetményének emelésére és fejlesztésekre egyaránt jut forrás – mondta Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes június 13-án, Budapesten.
2017-06-13 09:40:32
Műveleti készenlétet jelentett az MH Légi Tanácsadó Csoport. A helikoptervezetők, fedélzeti technikusok és repülő-műszaki kiszolgáló személyzet tagjai május közepén érkeztek meg afganisztáni állomáshelyükre.
2017-06-12 16:15:51
A napokban a szaúdi weboldalak arról számoltak be, hogy a Szaúd-Arábiai Nemzeti Gárda 2017. június 4-én átvehette az első AH-6i Little Bird típusú könnyű-harci helikoptereit. A típus az országban az AH-6SA nevet kapja majd meg.
2017-06-07 12:44:12
A napokban az East Pendulum weboldal tette közzé, hogy több mint két év várakozás után, az AVIC kínai állami repülőgépgyártó vállalat megkezdte az új, turbólégcsavaros Y-30 névre keresztelt katonai teherszállító repülőgép fejlesztési programját.
2017-06-06 09:54:37
Kéthetes harckocsizó altiszti szakmai tanfolyamot tartott az MH Altiszti Akadémia a „nullaponti” lő- és gyakorlótéren május végén. Érdekesség, hogy a tanfolyam részeként lefolytatott harckocsiparancsnok-képzésre tizenhárom esztendeje nem volt példa az akadémián, illetve jogelőd szervezeteinél.
2017-06-01 10:10:00
1941. december 10-én délután, miközben még mindig vastag fekete füst gomolygott Pearl Harbor tengerészeti támaszpontja felett, a Maláj-félsziget partjainak közelében, a HMS Prince of Wales csatahajó és kísérője a veterán HMS Repulse csatacirkáló élethalálharcát vívta a rájuk támadó, több tucatnyi japán bombázó és torpedóvető repülőgéppel.
   MÁSOK ÍRTÁK
Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis harmadik alkalommal szervezte meg a nyári Honvédelmi Tábort.
2017. 06. 21., 15:33
A Magyar Honvédség szervezeteinek hajtó-, kenő- és karbantartó anyagokkal, üzemanyag-technikai eszközökkel, hűtőfolyadékkal történő ellátásáért az MH Anyagellátó Raktárbázis hetényegyházi bázisparancsnoksága a felelős.
2017. 06. 21., 15:30
A kecskeméti születésű Ács Arnold Bence fiatalon kezdett oroszul tanulni. Egyetemistaként már önkéntes­ volt Oroszországban, ahová­ azóta is rendszeresen vissza­jár. A Don-kanyarban a magyar hadsereg emlé­keit kutatja.
2017. 06. 16., 14:01
Elismeréssel köszöntötte az afgán hadsereg légierejének kiképzését végző RSM egyéni tanácsadó csoport tizenegy fős váltását újra Szolnokon Kiss Róbert ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis törzsfőnöke.

  JETfly Magazin

Az MH Pápa Bázisrepülőtéren települt Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) program részére június 19-én leszállították az első állandó állomáshelyű C-17-es hajtóművet.