2016. 12. 10. szombat
Judit
: 314 Ft   : 296 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A honvédelem négy éve 2002–2006

Art of WAR  |  2006-05-16 08:30:29

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter május 15-én, hétfőn háttérbeszélgetést tartott a honvédelmi kérdésekkel foglalkozó újságírók számára, amelynek legfontosabb kérdésköre a honvédelem elmúlt négy esztendeje volt.

„Megszüntettük a sorkatonai szolgálatot, áttértünk egy igazságos rendszerre a kizárólagos önkéntes szolgálatra, jól müködik a toborzórendszer, a vártnál lényegesen alacsonyabb a kiáramlás és 80 százalékos a társadalmi támogatottság, vagyis végrehajtottuk a honvédelmi rendszerváltást – hangsúlyozta bevezetőjében a honvédelmi tárca első embere. A rendezvényen részt vett dr. Fapál László a HM közigazgatási államtitkára, Havril András vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke és Zámbori Mihály kabinetfőnök, helyettes államtitkár.

A Magyar Köztársaság kormánya olyan haderőt kívánt kialakítani, amely érvényesíti a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági érdekeit, és ellátja a nemzetközi szerződések által rögzített kollektív védelmi feladatokból a rá hárulókat. Úgy ítéltük meg, hogy ezt elsősorban a Magyar Honvédség önkéntes alapon szervezett, professzionális és képességorientált haderővé történő átalakítása teszi lehetővé – folytatta tájékoztatóját Juhász Ferenc. A haderő fejlesztésének alapját és főbb irányait az ország lehetőségei és a tényleges biztonsági kockázatok határozzák meg. Új típusú kockázatok keletkeztek, amelyeknek elhárítása feltételezi a katonai erő alkalmazásának szükségességét. Ezek közül a nemzetközi terrorizmus felerősödése a legfenyegetőbb. Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként a világ meghatározó politikai, katonai, illetve gazdasági erőcentrumainak részévé vált. A Magyar Honvédség erőinek alkalmazása a Magyar Köztársaság védelempolitikai eszköztárában a konfliktusok megelőzésének és kezelésének végső eszköze.

A Magyar Köztársaság katonai védelme két alappilléren nyugszik: a nemzeti önerőn és a szövetségi együttmüködésen. Az új követelményeknek megfelelő – elsősorban önkéntes alapon szervezett, professzionális, szükség esetén hadkötelezettség alapján behívott – személyi állománnyal feltöltött Magyar Honvédség képes a NATO keretein belül, szövetségeseivel együtt megvédeni Magyarország függetlenségét és területi sérthetetlenségét, továbbá érdemben hozzájárulni a közös védelmi képességekhez és a szövetségi müveletekhez. Emellett hozzájárul az Európai Unió biztonság- és védelempolitikájának keretében végrehajtott müveletekhez, valamint részt vesz az ENSZ és az EBESZ által vezetett, illetve egyéb alkalmi koalíciókban végrehajtott müveletekben. A nemzetközi béketeremtő és békefenntartó müveletek végrehajtása során a jövőben nagy szerepet tulajdonítunk a NATO Reagáló Erőnek (NRF) és az Európai Unió kialakítás alatt álló gyors reagáló képességének, amelyek megteremtésében Magyarország is tevékenyen részt vesz.

Nem kétséges, hogy az erős, modern és európai Magyarországnak jól müködő, korszerü, professzionális haderőre van szüksége. Olyan haderőre, amely a megváltozott biztonsági körülmények között képes megfelelő válaszokat adni az új kihívásokra. Olyan haderőre, amely – legyen szó akár árvízvédelemről, akár válságkezelésről, akár a határainktól több ezer kilométerre végrehajtott békefenntartó küldetésről – mindenkor készen áll a haza katonai védelmének feladataira is.

Magyarország 2004. november 3-án végleg szakított a 136 éves tradícióval: békeidőben megszüntette a sorozás intézményét, áttért a hivatásos és szerződéses katonákból álló haderőre. E döntés hordereje a védelmi ágazat szintjén a társadalmi rendszerváltással egyenértékü távlatokat nyitott, vagyis honvédelmi rendszerváltásként minősíthető, s ezzel lezárult a Magyar Honvédség történetének több évtizedes viszontagságos szakasza. 2004 novemberében az utolsó sorkatonák is elhagyták a laktanyákat, a magyar haderő sikeresen áttért az önkéntes rendszerre, megkezdődött és jó ütemben halad a haderő professzionális jellegének kialakítása.A kormány fő célkitüzései között szerepelt, hogy átlátható védelmi tervezést, elszámoltatható müködést és gazdálkodást alakítson ki, mert egy demokráciában alapvető követelmény, hogy az adófizető állampolgárok pénzét hatékonyan használják fel. Nemzetközi példák igazolják, hogy a tisztán önkéntesekből álló hadsereg fenntartása hosszú távon költséghatékonyabb. A külföldi példák azt is mutatják, hogy az önkéntes hadsereg a nemzeti és szövetségesi feladatokat egyaránt hatékonyabban látja el. A haderő rendeltetésszerü müködésének egyik legfontosabb tényezője, hogy mindig megfelelő szakmai és rendfokozati arányokban álljon rendelkezésre a szükséges személyi állomány. Ezt hatékony toborzással, szervezett beléptetéssel, professzionális kiképzéssel, az egyén számára belátható pályamodellel, sikeres pályán tartással és a kiválás biztonságának megteremtésével biztosítottuk.A Magyar Honvédség – mint az ország fegyveres védelmére hivatott nemzeti intézmény – iránti lakossági bizalom indexe a rendszerváltozás óta folyamatosan magas volt, az állampolgárok bíznak a katonák elhivatottságában, magasra értékelték szakmai ismereteiket. Ugyanakkor a sorkatonaság intézményét ért bírálatok már az egész haderő presztízsét veszélyeztették. Ezért a kormány az önkéntes haderőre történő áttéréssel egyidejüleg a társadalmi támogatottság megszilárdítását, a lakosság bizalmának megőrzését, a nemzetközi szerepvállalással való lakossági egyetértés szinten tartását, a katonai pálya presztízsének emelését és a munkavállalói hajlandóság növelését tüzte célul.

Összehangolt kormányzati tevékenység eredményeként sikerült megteremteni az önkéntes haderő társadalmi támogatottságát. A magyar lakosság 98 százaléka tudja, hogy hivatásos és szerződéses haderő védi az országot, míg a felnőtt lakosság 10 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy önkéntes katonai szolgálatot vállaljon megfelelő motivációs rendszer mellett. A 20 közintézmény bizalmi rangsorában a Magyar Honvédség továbbra is a negyedik helyen áll 65 százalékpontos eredménnyel. Ezzel párhuzamosan a Magyar Honvédség megőrizte a nemzetközi szerepvállalással kapcsolatos társadalmi elismertségét is. Ma a magyar társadalom jól ismeri és elismeri a Magyar Honvédséget, és tudja azt is, hogy milyen nehézségekkel küzd.A Magyar Köztársaság teherbíró képességének megfelelő mértékben és teljesítménnyel járult hozzá a közös védelemhez és a NATO katonai képességeihez. A költségvetési és technikai korlátok ellenére a NATO egyenrangú tagjává vált, a szövetségesek elismerik a tagságból eredő kötelezettségek teljesítésére irányuló erőfeszítéseket. A hosszabb távra kitüzött cél – a professzionális haderő létrehozása – azonban még további feladatok megoldását igényli, amelyeken folyamatosan dolgozunk, és amely területeken számos sikert értünk el. Magyarország az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a többi tagállam fegyveres erőivel való együttmüködés érdekében átalakítja a haderő struktúráját és korszerüsíti katonai képességeit. A kormány a katonai képességeket döntően nemzeti keretek között fejleszti; további képességeket a szövetség keretei között kollektív, az EU-ban az állandó strukturált együttmüködés keretében, valamint többoldalú nemzetközi együttmüködés révén hoz létre.Az európai biztonság sarokkövének továbbra is a NATO-t tartjuk, ugyanakkor érdekünk az EU közös kül- és biztonságpolitikájában, az európai biztonság- és védelempolitika alakításában való aktív részvétel. Magyarország – az európai gyors reagáló képesség alapjait jelentő harccsoportok felállításához való hozzájárulása révén – részese az EU strukturált együttmüködésének, amely az EU katonai válságkezelő képességei fejlesztésének az alapja. Az európai biztonság- és védelempolitika dinamikus fejlődése egy európai szintü védelmi integráció felé mutat.

A Magyar Honvédség átalakítása számos kormányzati feladat összehangolását követelte meg. Ezek közé tartozik a megfelelő jogi szabályozók megalkotása; a tárca szociális ellátórendszere színvonalának megőrzése; az új kiképzési rendszer elemeinek megerősítése, illetőleg a professzionális követelményeknek és a honvédség újszerü feladatainak megfelelő felkészítés biztosítása; valamint az önkéntes haderő megtartóképességének erősítését elősegítő infrastrukturális fejlesztések folytatása úgy, hogy mindezek összhangban legyenek az ország gazdasági és szociális folyamataival, és ne jelentsenek terheket más társadalmi rétegek számára.Az Országgyülés 2004. novemberében fogadta el kétharmados többséggel az alkotmány módosítását és a honvédelemről szóló új törvényt. E két magas szintü jogszabály tette lehetővé az önkéntes haderőre történő átállást és a nemzetközi katonai kötelezettségvállalások feltételeinek teljesítését. A Magyar Köztársaság kormányának az az egyik célja, hogy az önkéntes haderőre való átállást követően is megvalósuljon a Magyar Honvédség társadalmi integrációja, emelkedjen megbecsültsége, és a társadalom elismerje a honvédség jelentős szerepét az ország érdekeinek képviseletében, törekvéseinek megvalósításában.A stabilitás és a változás időszakát éli a haderő. A Magyar Honvédség strukturális átalakítása a csapattagozatban alapvetően megtörtént: itt már a stabilizálódás és a fejlesztés időszaka kezdődött meg. Jó ütemben folyik a laktanya-rekonstrukciós program, a technikai korszerüsítéssel kapcsolatos beszerzések eredményei is hamarosan érzékelhetők lesznek, 2006 tavaszán megérkeztek a légierőhöz az első Gripen vadászrepülőgépek.

Nagyon nehéz időszak van a Magyar Honvédség mögött, és nem sokkal könnyebb, ám biztosabb jövő áll előtte. A stabilitás időszaka lehetővé teszi, hogy a mindennapi feladatok ellátása mellett több figyelem irányuljon a belső kapcsolatokra, a szolgálati kultúra megújítására, a katonai közösségek összetartó erejének erősítésére, az emberi értékek megbecsülésére, a fegyelmi és etikai normák betartására.Juhász Ferenc bejelentette, hogy a tárcánál két helyettes államtitkár köszönt/köszön el. Dr. Komor Levente humánpolitikai helyettes államtitkár március 15-től – vele történt korábbi megállapodás csupán négy évre szólt, további teendői visszaszólították az egyetemi katedrára – és dr. Kunos Bálint védelemgazdasági helyettes államtitkár pedig május 31-től nyugdíjazását kérte.Újságíró kérdésekre válaszolva a honvédelmi miniszter azt is elmondta, hogy bár Afganisztánban más országok is pályáznak a hollandok helyére a Kabultól délre eső tartományi újjáépítési csoport önálló nemzeti müködtetésére, az elkövetkezendő néhány hét azonban fontos lesz számunkra. Önhibánkon kívül húzódtak el az események idáig. Személyes véleménye szerint Afganisztán a NATO legnagyobb kihívása és feladata, amelyből nem szabad kimaradni, ugyanakkor Irakkal kapcsolatos századfelajánlásunkat a NATO már nem fogja lehívni. A HM cégekről pedig röviden úgy tájékoztatott, hogy az erdőgazdaságok tevékenysége rendszer idegen a tárcától – a lőterek véderdői és a vadgazdálkodás miatt – ezért a háromból szándékuk szerint két részvénytársaságot átadnak a kincstárnak, míg egyet megtartanak. A HM Rt-ket szeretnék egy holdingba vagy részvénytársaságba integrálni és a háttérintézményekből is csak egy közhasznú társaság marad. A szükséges lépéseket pedig a lehető leghamarabb kívánják meglépni.

Ha tetszett a cikk, kövesse a
Háború Művészetét a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 07., 09:44

Tank nap Szlovákiában

Tank Nap Trenčianske Stankovce-ben, haditechnikai bemutatókkal. 2016. július.
2016. 12. 05., 16:22

A Tomcat nyomában

1976 szeptemberében Skócia közelében rendezték meg a Team Spirit ’76 tengeri hadgyakorlatot, amelynek a USS John F. Kennedy repülőgép-hordozó is részese volt.
2016. 11. 29., 11:51

Feltalálták a drónszelídítő puskát

Ahogy a drónok egyre elterjedtebbé válnak, úgy használják őket egyre többen bűncselekmények elkövetésére.
2016. 11. 25., 09:20

Bács-Kiskun megye katonásan teljesít a toborzásban

A katonai toborzás elmúlt másfél évtizede alkalmából szerveztek ünnepséget csütörtökön Kecskeméten, az egyetem GAMF Karán.

  JETfly Magazin

2016. december 7-én, helyi idő szerint este 6 óra körül az Egyesült Államok tengerészgyalogsága (USMC) elveszítette egyik Japánban állomásozó pilótáját és F/A-18 Hornet repülőgépét.