Szekeres Imre honvédelmi miniszter azt mondta, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2007 szeptemberében kérte fel az Európai Uniót a szudáni Dárfúrban lévő helyzettel összefüggésben a csádi és közép-afrikai köztársaságbeli válság kezelésében történő részvételre. Mint mondta, az EU elkötelezett a válság megoldásában, rendezésében, és egy éves időtartamú, 3000-4000 fős uniós katonai műveletet hajt végre. A tárcavezető közölte: a magyar kormány 2007 októberében engedélyezte, hogy az EU által vezetett katonai műveletekben a Magyar Honvédségből legfeljebb hatan részt vehessenek. Jelenleg hárman teljesítenek szolgálatot a művelet vezetésére és irányítására kijelölt műveleti parancsnokság állományában. A műveletek költsége közel 100 millió euró, amihez Magyarország 188 millió forinttal járul hozzá.
Csádot az elmúlt évek során Szudánból érkezett menekültek százezrei özönlöttek el. A világszervezet becslései szerint több mint 230 ezer szudáni és mintegy 12 ezer csádi - belső - menekült tengődik menekülttáborokban az ország keleti részén. A nyugat-szudáni Dárfúr tartományból Kelet-Csádba átgyűrűző etnikai konfliktus és a helyi kormányellenes felkelés akadályozza a földönfutók segélyekkel való ellátását. Már márciusban teljes létszámban a helyszínen lehetnek azok az európai csapatok, melyek mandátumuk alapján 12 hónapig maradnak majd ott, ezek telepítése február 11-én kezdőtött meg.
A legtöbb katonát (1500 főt) Franciaország delegálja – a két célország korábban francia gyarmat volt. Írország és Lengyelország 400-400 fegyverest küld a térségbe. Összesen 14 tagország vesz részt az akcióban, köztük olyan országok, mint Ausztria, Belgium, Görögország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Spanyolország, Svédország, Csehország, Hollandia. Csádban jelenleg is állomásoznak francia katonai és csendőri alakulatok, a misszió gerincét ők adják, de például Ausztria is jelentős erőkkel vesz részt a műveletekben: a 160 fős osztrák kontingens megbízatása egyelőre csak fél évre szól, és ez lesz a semleges státusú alpesi ország harmadik legnagyobb létszámú katonai missziója külföldön. A rend fenntartását mintegy 300 ENSZ-rendőr is segíti majd.
"A környezet kétségtelenül támaszt bizonyos nehézségeket: egyrészt rendelkeznünk kell a megfelelő helikopter-eszközparkkal, melynek révén gyorsan biztonságossá és biztosan ellenőrizhetővé tehetőek a kérdéses zónák. Emellett szükség lesz olyan ritkábban használatos eszközökre is, melyeket az EUFOR a mostani missziókban nem igazán használ. Ezek leginkább a bevetések nehéz, szélsőséges klímafeltételeivel vannak összefüggésben, de a logisztikai kihívások sem lebecsülendőek, hiszen katonáink mind a kikötőktől, mind a repülőterektől igen messzire, nehezen megközelíthető környezetben végzik majd feladataikat. Négyezer emberről van szó, tehát egyszerűnek semmiképp sem nevezhetőek a ránk váró feladatok, de inkább az említett területeken számítunk problémákra, nem pedig harcászatilag. A műveletek fő célja humanitárius jellegű, gyakorlatilag a darfúri folyamat kiterjesztéséről van itt szó. Menekültek százezreit kell megvédelmezni a régió bűnöző bandáitól, illetve el kell juttatni hozzájuk a humanitárius segélyeket", nyilatkozta korábban a honvedelem.hu-nak Henri Bentégeat vezérezredes, az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke.
Csád a világ egyik legszegényebb országa, lakosságának több mint 80 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Az állandósult belharcok csak nehezítik az állam fejlődését.
|
A magyar kormány 188 millió forinttal és féltucat honvéddel segít a dárfúri konfliktus megoldásában. A magyar Országgyűlés képviselői elfogadták azt a beszámolót, mely a csádi és közép-afrikai köztársaságbeli uniós katonai műveletekben történő magyar közreműködésről szól.