Az előterjesztő Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter parlamenti felszólalásában rámutatott: „Bebizonyosodott, hogy a katasztrófa előidézéséért a felelősökkel szemben a kormánynak a meglévőknél sokkal hatékonyabb és eredményesebb eszközöket kell biztosítani ahhoz, hogy eredményesen számolhassa fel a katasztrófahelyzetet”. A miniszter elöljáróban emlékeztetett az ajkai vörösiszap-áradat eddigi szomorú mérlegére: nyolc halottja és százhúsz sebesültje van a tragédiának. „A katasztrófahelyzet kezelése érdekében a kormány 2010. október 6-án veszélyhelyzetet hirdetett ki, amelynek eredményeként a mai napig is megfeszített munkával folytatódik a veszélyek és a károk elhárítása. Ezúton mondok köszönetet a munkában részt vevő tűzoltóknak, rendőröknek, mentőknek, orvosoknak és ápolóknak és végül, de nem utolsósorban a Magyar Honvédség katonáinak!” – mondott köszönetet a mentésben részt vállalóknak. A törvény módosítására térve kijelentette: „Összhangban az alkotmány rendelkezéseivel, a kormány javaslatot tesz a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosítására, hogy a veszélyhelyzetben rendkívüli intézkedés bevezetésére jogosult kormány rendeletében dönthessen úgy, hogy a gazdálkodó szervezet működését a magyar állam felügyelete alá vonja.”
A módosítás értelmében „a magyar állam nevében a veszélyhelyzet idején az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos - akit nevezhetünk katasztrófabiztosnak is - járna el, aki áttekintheti a magyar állam felügyelete alá vont gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét; ellenjegyzi a magyar állam felügyelete alá vont gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait; a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a magyar állam felügyelete alá vont gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben”. A törvény tartalmaz bizonyos garanciális elemeket a gazdálkodó szervezet számára. Eszerint „a magyar állam, illetve a nevében eljáró személy döntéshozatali joga egyebekben nem érinti a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének a hatásköreit, azaz a jogkorlátozásra ésszerű keretek, mégpedig a lehető legszigorúbb keretek között kerülhet sor. Továbbá az állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik arra az esetre nézve, ha a rendkívüli intézkedést elrendelő jogi aktust az Alkotmánybíróság utóbb netán megsemmisítené.”
Hende Csaba miniszter végül bejelentette: „A törvényjavaslat elfogadása esetén a kormány élni kíván azzal a lehetőséggel, hogy a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt.-t a magyar állam felügyelete alá vonja katasztrófabiztos kirendelése útján a köz érdekében. Teszi a kormány mindezt azért, hogy biztosítsa a kártalanítás károkozók általi megfizetését. Szennyező, fizess, mégpedig mindenedből, amid csak van! Tesszük mindezt azért, hogy több ezer ártatlan munkavállaló munkahelyének megóvását biztosítsuk, és tesszük azért is, hogy megakadályozzuk a további károk keletkezését, végül pedig azért, hogy mindez elősegítse a felelősség megállapítását és a felelősök mielőbbi megnevezését.” |
Október 11-én a Magyar Köztársaság Országgyűlése egyhangúlag módosította a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényt.