„Főhajtás a honvédek előtt” – ezzel a gondolattal várták március 12-én Pákozdra az érdeklődőket és az ünnepelni vágyóket. A Mészeg-hegyen ekkor avatták fel az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Dunántúli Operatív Program keretében Európai Uniós támogatással, és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósult, a Pákozd Mészeg-hegyi Történelmi Tematikus Út Projekt legújabb elemét, a 162 évvel ezelőtt történt események emlékét méltóképpen őrző helyszínek egyikét, a múzeumot.

A rendezvényen – amelyen többek között részt vett Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Tömböl László mérnök vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke – elhangzott: a nagyszabású projekt megálmodói, szervezői és kivitelezői teljesítgették vállalásukat, megvalósították az álmukat. Létrehozták azt a helyet, ahol mindenki méltó körülmények között hajthat fejet a haza védelmét vállaló honvédek előtt.

Az avató ünnepségen Takács János, Pákozd polgármester elmondta: a haza szolgálata minden magyar számára a legnemesebb feladat. A haza védelme és az azért hozott áldozat mindenki számára tiszteletet, megbecsülést és emlékezést követel. Pákozd két győztes csatát tudhat magáénak, mégis az 1848-as, amelyik a magasba emelte a települést. Ettől a naptól eredeztetjük honvédelmünket – húzta alá Takács János.

A polgármester hozzátette: Pákozd mindig büszkén vállalta ezt a felemelő szerepet. A falu népe 1869-ben emléket állított a haza védőinek, majd 1951-ben, a Mészeg-hegyen, a Magyar Néphadsereg állította fel az emlékobeliszket. Hosszú ideje törekvés volt arra, hogy ez az emlékhely méltó környezetet kapjon. Az ügy élére a Honvédség és Társadalom Baráti Kör és az Emlékhely Bizottság állt.

– Több éves küzdelem után, most jött el a nagy pillanat. Az emlékpark létrejötte a harmadik győztes csatája Pákozdnak – hangsúlyozta a polgármester, majd arról beszélt, hogy a fejlesztés létrejöttét a Honvédség és Társadalom Baráti Kör, illetve a község önkormányzata jelentős anyagi hozzájárulással tette lehetővé, az Európai Uniós támogatás mellett. De kezdettől fogva támogatta a megvalósítást a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar vezetése is. Európai viszonylatban egyedülálló emlékpart jött létre, amely a mindenkori katona küzdelmét igyekeznek bemutatni.

Takács János elmondta azt is, hogy örömmel vették a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezését az ifjúság honvédelmi oktatására, de emellett szükséges még az ifjúság hazafias nevelése is. Éppen ezért kezdeményezte, hogy Pákozdon legyen e nevelés szellemi központja. A polgármester beszéde végén szimbolikusan átadta az emlékparkot a katonáknak és minden érdeklődőnek.

Dr. Balogh Ibolya, a Fejér megyei Közgyűlés elnöke hozzászólása elején megköszönte a hivatalos szervek, a civil személyek, az egyházak és az alapítványok erőfeszítését, akik és amelyek az emlékpark ügyéért sokat tettek az elmúlt években. Hiszen Pákozd, hosszú időn keresztül csupán csak, mint az 1848-49-es szabadságharc egyik helyszíne, a honvédek hősiességének tanúhelye élt a nemzet tudatában. Mára azonban ez megváltozott!

– Most és itt állva elégedetten nézhetünk körbe. Messzire jutottunk az Emlékhely Bizottság 2002-es megalakulása óta. A résztvevő önkormányzatok, állami és civil szervezetek elhatározása, mint a mag, meredt ebben, a vérrel öntözött földben – mondta az elnök asszony.

Hozzátette: a kezdetekben megfogalmazott célok megvalósítására nyújtotta be az érdekeltek konzorciuma a pályázatát. Végül pedig Fejér megye, és Pákozd önkormányzata, valamint a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezete megtette az utolsó, szükséges és ésszerű lépést, megalakította a Katonai Emlékpark Közhasznú Nonprofit Kft-t. Mégpedig azért, hogy az emlékhelyet az egész társadalom javára működtesse, és fejlessze.

A megyei közgyűlés elnöke kiemelte azt is, hogy az emlékpark megmutatja a hadviselés rémisztő arcát, ugyanakkor méltó emléket állít az elesett katonáknak és mindezekkel oktatva-nevelve, a béke felé tereli a következő nemzedékeket.

Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) székesfehérvári szervezetének elnöke elmondta: „A mai napon ünnepelni jöttünk Pákozdra. Ünnepelni az 1848-as forradalmat, a márciusi ifjakat, akik tele voltak tettekkel, tenni akarással, akik közül többen Pákozdon is helytálltak, példát adtak hazaszeretetből és hittek a szabadságban. Ez adott erőt ahhoz, hogy a túlerővel szemben is győzni tudtak.”

Tizenkét éve, ezen a területen csak egy lepusztult múzeum és egy megtépázott emlékmű hirdette történelmünk dicső korszakát – emlékezett Warvasovszky Tihamér, majd arról beszélt, hogy voltak, akik nem tartották fontosnak ezt a történelmi helyszínt, de szerencsére a többség az emlékek ápolását támogatta. És nekik lett igazuk, hiszen az emlékhely 2002-re megújult, majd egy széleskörű összefogást tükröző Emlékhely Bizottságba tömörült szervezeteknek köszönhetően új tartalmat kapott. Ma, az összefogásnak és az Európai Unió támogatásának eredményeként egy új minőség jöhetett létre, amely új nevet kapott: Katonai Emlékpark Pákozd. Amely az emlékezés és a főhajtás helyszíne lett.

A pákozdi önkormányzattal kötött konzorciumi megállapodással és jelentős önerő befizetésével, a Magyar Honvédség folyamatos támogatásával közösen tudtuk megalkotni ezt a létesítményt – fogalmazott a HTBK székesfehérvári elnöke, aki szerint nem az átadás a végállomás, hiszen reményeik szerint új fejezet fog kezdődni az ifjúság hazafias nevelésében, amelynek Pákozd lesz a szellemi központja.

Ecsődi László országgyűlési képviselő, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagja beszédében hangsúlyozta, hogy a tanács integrált térségfejlesztésre írt ki pályázatot 2,2 milliárd forint értékben. A 31 beérkezett pályázatból nyolc nyert, köztük a Pákozd Mészeg-hegyi Történelmi Tematikus Út projekt, amely 220,9 millió forint kapott. A projekt három emelet foglal magában, a Mészeg-hegyi katonai emlékhelyet, a sukorói haditanács emlékpontját, és a pákozdi emlékmű felújítását.

– Nagy előnye a projektnek, hogy Pákozd történelmi jelentősége országosan is ismert. Földrajzi elhelyezkedése és megközelíthetősége kiváló – mondta az országgyűlési képviselő, aki szerint az emlékpart hozzásegít a hazaszeretet kiteljesedéséhez. Az emlékmű-együttes megmutatja, hogy egy nemzet akkor lehet sikeres, ha összefog.

– Ma Magyarországon hatvankét középiskolában tanítanak katonai alapismereteket. Nyolc egyetemen és főiskolán pedig tantárgyként szerepel a honvédelmi ismeretek. A változások, amelyek a felnövő generáció számára is megadják a megismerés lehetőségét, olyan kezdeményezésekből eredtek, mint amilyennek a helyszínén most vagyunk – fogalmazott avatóbeszéde elején Szekeres Imre.

A honvédelmi miniszter hozzátette: van valami megkapó abban, hogy alig egy évvel 1848. március 15-e után, a magyar nemzet már fennkölten ünnepelte a forradalom évfordulóját. Debrecenben katonai díszszemlét és tűzijátékot rendeztek. A tárcavezető szerint: „óriási jelentőségű egy nemzet életében, hogy alig egy évvel egy történelmi esemény bekövetkezte után már teljes nemzeti egyezség van abban, hogy ez egy fontos pont volt. Ugyanilyen teljes egyetértés van abban, hogy az akkor megszülető Magyar Honvédség, az első győzelmes ütközetét Pákozd-Sukoró táján megvívva vált a magyar nemzet biztonságát és szabadságát biztosító intézménnyé.”

„Az elmúlt 162 évet, szimbolikusan összefoglalva itt Pákozdon őriztük meg. Az emlékhely a katonákról szól. Az emlékezés azonban az egész magyar nemzeté. A hely, 1848-tól napjainkig felöleli mindazt a történelmi múltat, ami a Magyar Honvédséget jelenti” – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint a honvédség a múltban is mindig vállalta, és ma is vállalja azt a történelmi örökséget, amelyet a szabadságharc és annak ütközetei jelentettek.

– Annak idején itt tizennyolcezren megalapozták azt a Magyar Honvédséget, amely ma is létezik, amely eleget tesz feladatának itthon és külföldön egyaránt. Azt a Magyar Honvédséget, amely ma már az egész magyar társadalom számára az egyik legelismertebb intézménnyé vált, amiben kiváló katonák teljesítenek szolgálatot. Én ezt az emlékhelyet tehát nemcsak az emlékezés helyének, hanem a Magyar Honvédség részének tartom – mondta Szekeres Imre.

Az ünnepségen beszédet mondók ezt követően a nemzeti színű szalag átvágásával hivatalosan is átadták a nagyközönségnek a katonai emlékparkot. Az avatóünnepség résztvevői ezután megtekintették a megnyitott múzeumot, majd a rendezvény végén Tömböl László mk. vezérezredes mondott pohárköszöntőt.

A HM Honvéd Vezérkar főnöke kiemelte: akik kicsit mélyebben ismerik a Magyar Honvédséget, szervezeti felépítését, azok tudják, hogy a honvédség rendelkezik olyan képességekkel – például díszelgő katonákkal vagy éppen zenekarokkal –, amelyek nem tartoznak a klasszikus katonai képességek közé; amelyekkel nem lehet csatákat és háborút nyerni, ugyanakkor létük elengedhetetlenül fontos, hiszen identitásunkat formálják és segítenek abban, hogy a társadalommal meg lehessen ismertetni a katonák életét, mindennapjait. Emellett pedig ezek a képességek azok, amelyeket sokszor biztosítanak az önkormányzatoktól, és civil szervezetektől érkező felkérések esetén, ha koszorúvivőkre, vagy zenekarokra van szükségük.

– Szívesen teszünk eleget ezeknek a kéréseknek, hiszen számunkra az a kapcsolat, amely a honvédség és a társadalom között van, rendkívül fontos! – emelte ki Tömböl tábornok, hozzátéve: nemcsak kérések érkeznek, hanem időnként egy-egy önkéntes felajánlás is érkezik a társadalomból. Pákozd, Mészeg-hegy ezeknek az önkéntes felajánlásoknak egyik csodálatos példája.

A vezérkari főnök ezt követően köszönetet mondott a pákozdi önkormányzatnak, a fejér megyei közgyűlésnek, és a HTBK székesfehérvári szervezetének azért az önzetlen munkáért, amellyel létrehozták az emlékhelyet. Amely az összefogásnak, egy ügyért való tenni akarásnak példája. Olyan emlékhelyet hoztak létre, amelyhez fogható nincsen az országban, Európában.

– Nekünk katonáknak Pákozd egy emblematikus hely. Pákozd nélkül nincsen Magyar Honvédség. E hely a jelenlegi haderőnek is sokat ad, hiszen a hagyományaink itt gyökereznek. Éppen ezért, amikor mi katonák kilátogatunk Pákozdra, úgy érezzük, hogy haza jövünk, itthon vagyunk, hiszen ez a születésünk helye! – mondta Tömböl László vezérezredes.