2010 január 1. és december 30. között 2099 bejelentés érkezett az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredhez. Ez valamivel kevesebb, mint egy esztendővel korábban, amikor is 2273 bejelentést kaptak, ám a csökkenés valószínűleg betudható annak is, hogy a tavasz végi, nyár eleji árvizek miatt heteken keresztül kevesebb közszolgálati munkájuk volt, mert az elárasztott szántóföldeken nem tudtak a tulajdonosok semmiféle földmunkát végezni, így robbanószerkezetek sem kerültek elő – mondta Hajdu Gábor mérnök ezredes.
 Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka hozzátette: emelkedett viszont a soron kívüli bejelentése száma – 2009-ben 691, 2010-ben pedig 706 ilyen bejelentésük volt –, amelyek során az intézkedést 24 órán belül meg kell kezdeniük, mivel az előkerült robbanószerkezetek közvetlenül is veszélyeztetik az emberek életét.
A legtöbb bejelentés még mindig – hasonlóan az elmúlt évekhez – Fejér megyéből (347), Pest megyéből (308), illetve Budapestről (163) kapták, vagyis azokról a területekről, amelyeken a második világháború során a legnagyobb harcok zajlottak. Mint megtudtuk, az elmúlt esztendőben kiemelkedően sok, 430 bejelentés érkezett Veszprém megyéből, ez a szám azonban azért ilyen magas, mert 2010. március 1-től az alakulat felelősségébe tartozik a honvédségi lőterek mentesítése is. Ezekből pedig Veszprém megyében több található. A legkevesebb bejelentés pedig Békés megyéből (14 darab) és Tolna megyéből (17 darab) érkezett a tűzszerészekhez.
Az elmúlt esztendőben egyébként összesen 26.661 darab robbanótestet hatástalanítottak a Magyar Honvédség szakemberei. A legtöbb még mindig a tüzérségi lövedékekből került elő (2467 darab), de aknagránátból is sokat (1326 darab) találtak. A különböző típusú bombákból pedig összesen 75 darabot találtak és hatástalanítottak a tűzszerészek.
Hajdu ezredestől megtudtuk: a közszolgálati munkát 2010-ben az is jellemezte, hogy jelentősen megnövekedett a nagy kiterjedésű, robbanószerkezetekkel szennyezett területek mentesítése. Amíg 2009-ben mindössze tíz hektárnyi területet mentesítettek, addig tavaly már 131 hektárt kellett átvizsgálniuk.
 Több olyan helyszínre is ki kellett vonulniuk 2010-ben, ahol nagyobb mennyiségben kerültek elő világháborús robbanószerkezetek. Márciusban heteken keresztül dolgoztak a Komárom-Esztergom megyei Tata határában, az úgynevezett Pokker-dűlőben, ahol egy korábbi – feltételezhetően közvetlenül a második világháború utáni – robbanóanyag megsemmisítő területen bukkantak több száz veszélyes szerkezetre. Május végén, június elején a főváros XI. kerületében dolgoztak egy olyan helyszínen, ahonnan több száz robbanószerkezetet szállítottak el, köztük lőszereket, gránátokat és bombákat is. Augusztusban Keszthelyről került elő 157 darab 88 milliméteres aknagránát, míg szeptemberben Egerben találtak 425 kilogramm gyalogsági lőszert és 61 darab kézigránátot. December elején pedig két egymást követő napon emeltek ki egy 500 kilogrammos, valamint egy 1 tonnás bombát a Dunából, a budafoki gázlónál. Ez utóbbiakat egyébként csak a hadihajók segítségével tudták kiemelni a vízből.
Az alakulat parancsnoka elmondta: a 2010-es esztendő legfontosabb történései között meg kell említeni, hogy június 15-én zászlóalj szervezetből ezreddé alakultak át. Ez azonban leginkább csak névváltozást jelentett, a feladatrendszerük nem változott.
 A külszolgálati tevékenységről szólva Hajdu ezredes kiemelte, hogy az alakulat tűzszerész katonái két afganisztáni misszióban is jelen vannak. A kabuli repülőtér biztosítása mellett természetesen részt vesznek az MH Tartományi Újjáépítési Csoport munkájában is.
Az egyik legnagyobb feladat egyébként éppen abból adódott az elmúlt esztendőben, hogy meg kellett találniuk az egyensúlyt a közszolgálati tevékenység és a missziós feladatok között – hangsúlyozta az ezredparancsnok, majd arról beszélt, hogy az alakulat tevékenységét meghatározó feladat volt 2010-ben az MH Pápa Bázisrepülőtér biztosítása is, amelyet a tűzszerészek heti váltásban végeztek.
A hadihajósok tevékenységét összegezve Hajdu ezredes kiemelte: az elmúlt esztendőben kétezer folyamkilométert tettek meg, s egyebek mellett elvégezték a Duna Budapest és Mohács, valamint a Tisza Tokaj-Záhony-Szatmárcseke közötti szakaszának folyófelderítését is. Ősszel pedig szakharcászati gyakorlatot és légvédelmi éleslövészetet is végrehajtottak.
Összegzésként Hajdu Gábor ezredes hangsúlyozta: az alakulat 2010-es tevékenységét a közszolgálati feladatok magas színvonalú ellátása, a szakmai elkötelezettség, a kihívásoknak való megfelelés, a missziós részvétel és a tömegmunka jellemezte.
Végezetül az ezred 2011-es főbb feladataival kapcsolatban a parancsnok megjegyezte: hadihajós és tűzszerész tanfolyamok, a kutyavezetők felkészítése, valamint magyar-bosnyák közös tűzszerész kiképzés egyaránt szerepel az idei tervek között. |
A közszolgálati feladatok magas színvonalú ellátása, a szakmai elkötelezettség, a kihívásoknak való megfelelés, a missziós részvétel és a tömegmunka jellemezte a Magyar Honvédség tűzszerészeinek 2010. évi tevékenységét. Az elmúlt esztendőt Hajdu Gábor mérnök ezredes, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka értékelte.