Hatalmas por terjeng a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár szomódi gyakorlótere fölött. Harckocsik vágtatnak a dudvás buckákon, lánctalpuk szaggatja a homokot, tépi a gyomot. Mellettük BRDM-ek gurulnak – gumikerekeik is okádják a port. A hamarosan kezdődő fél éves készültségi szolgálatra „edzenek” az alakulat harci-támogató zászlóaljának katonái. A honvedelem.hu helyszíni riportja.

– Az úgynevezett szárazföldi fegyveres készenléti szolgálatba lépő harccsoport tűztámogató modulja a dandár harci-támogató zászlóaljától kerül ki – mondja Gulyás Géza őrnagy, az alegység parancsnoka. A július 1-től fél éven keresztül készenlétben álló harccsoportnak akkor van feladata, ha az országot valamilyen külső támadás éri. Addig a harccsoport minden modulja a saját laktanyájában állomásozik. S készül egy esetleges „bevetésre”.

Megtudom: mivel tűztámogató alegység pillanatnyilag csak a tatai alakulat alárendeltségében szolgál a Magyar Honvédségben, a szárazföldi fegyveres készenléti szolgálat (SZFKSZ) tűztámogatása is a Klapka-dandár feladata. Jelenleg is a harci-támogató zászlóalj katonái állnak készenlétben. Vagyis júliusban saját magukat váltják a tatai katonák e modulban.

A tűztámogató modul gyakorlatilag egy század szintű alegység, amely végrehajtó és logisztikai szakaszokból áll. A végrehajtó „részleg” egy harckocsizó, valamint egy páncéltörő szakasz. Előbbiek T–72-es harckocsival, míg utóbbiak BRDM harcjárműre szerelt Konkursz típusú páncéltörő rakétákkal vannak felszerelve. A logisztikai szakasz feladata pedig a szükséges utánpótlási anyagok – például víz, élelem, lőszer, üzemanyag – szállítása, és az elromlott technikai eszközök javítása. A három szakasz tevékenységét pedig természetesen egy parancsnokság irányítja.

– Tatán hagyomány, hogy az SZFKSZ kezdete előtt néhány napos kiképzésen kovácsoljuk össze az állományt. Ezúttal a harckocsizó és a páncéltörő katonák együttműködésének javítása a cél – meséli Bodó Szabolcs főhadnagy, a tűztámogató modul parancsnokhelyettese, miközben tőlünk néhány méterre a harckocsik a ködösítést gyakorolják. Oszlopmenetben érkeznek egy kijelölt terepszakaszra, ott szétbontakoznak, s fehér füstfelhő alá rejtik magukat…

A június 24–25-i gyakorlótéri kiképzésen egyébként minden lehetséges feladatra igyekeznek felkészülni a tatai katonák – tájékoztat Gulyás őrnagy. Így az összpontosítási körletek elfoglalása, a menetek, menetbiztosítások végrehajtása, a nyugvás és nyugvásbiztosítás, valamint a támadó és védekező manőverek gyakorlása egyaránt feladat.

A körletek elfoglalása amúgy kiemelt tevékenység. Hiszen ekkor nemcsak azt kell a katonáknak megtanulniuk, hogy a tökéletes álcázás mellett nem szabad nyomot hagyni maguk után („még a letaposott füvet is felállítjuk, ha kell” – mosolyog Bodó főhadnagy), hanem azt is, hogy mi a dolga a körlet körül folyamatosan járőröző rajoknak, illetve, hogy működjön a rádiófigyelés és a közelbiztosítás is.

Természetesen egy, a mostanihoz hasonló összekovácsolás akkor éri el igazán a célját, ha a katonák nemcsak a harcászati feladatokat gyakorolják, hanem például éleslövészeten is részt vesznek. Bodó főhadnagytól megtudom: ez nem maradt el az idén sem, csak az alegységek szakasz szinten teljesítették a feladatot. Mindennek az az oka, hogy páncéltörő rakétákkal tilos lőni az alakulat szomódi helyőrségi lőterén, így a Konkurszokkal a Bakonyban található tüzérlőtéren kellett az éleslövészetet tejesíteniük. A harckocsizó szakasz pedig Szomódon hajtotta végre az éleslövészetet.