Vissza a főoldal

Úgynevezett parancsnoki felkészítést tartottak az elmúlt egy hónapban Szolnokon, az MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóaljnál. Az alakulat parancsnoki állománya – a rajparancsnokoktól egészen a zászlóaljparancsnokig – elméleti és gyakorlati foglalkozásokon bővíthette ismereteit.

Az MH 25/88-as zászlóalj parancsnoka, dr. Ruszin Romulusz ezredes a foglalkozás-sorozatot egy hónappal ezelőtt megnyitó előadásában elmondta: elképzelései szerint a felkészítésen részt vevő állomány, a tantermi és a terepen végrehajtott foglalkozásokon, a különböző parancsnoki szintek szakmai és vezetés-elméletei kérdései mellett információt kap a parancsnoki elvárásokról, valamint az alakulat fő hazai és nemzetközi feladatairól. A képzést azzal a szándékkal építették be a kiképzési tervbe, hogy egy hónap elteltével a feladatok értelmezése, azok végrehajtása az egész zászlóalj szintjén egységes legyen. Emellett pedig az is cél volt, hogy a parancsnoki állomány megismerje egymás és saját képességeit. „Szükséges, hogy a katona állandóan tanuljon és képezze magát!” – emelte ki a parancsnok.

A parancsnoki felkészítést nyitó tantermi foglalkozások során szó esett a parancsnokok feladatairól és kötelmeiről, valamint a parancsnoki munkáról. A felkészítésen résztvevők felfrissíthették ismereteiket tereptanból, a  felderítés alapjaiból, a különböző harctevékenységi formák végrehajtásából, illetve a missziós tapasztalatok feldolgozásából is.

Az elméleti képzés lezárása után, a harcoló beosztást betöltő parancsnoki állomány egy hetet töltött Táborfalván. A terepen végrehajtott feladatok az előző időszak során, az elméletben tanultakra épültek.

Egyebek mellett begyakorolták a személy-, és a gépjármű-átvizsgálás lépéseit, az objektumfelderítés során alkalmazott harceljárásokat, a védelem, a lesállás, a rajtaütés és az ellenség támadása esetén végrehajtandó tevékenységeket.

Az egy hónapos intenzív kiképzés végén elhangzott: a parancsnoki felkészítés elérte a célját, hiszen mind a több éves tapasztalattal rendelkező, mind pedig a fiatalon beosztásba került parancsnoki állomány tudásalapja „közös nevezőre került”. Emellett pedig mindenki megismerhette a zászlóaljparancsnok elvárásait, illetve saját és egymás képességeit is.

Mindezek után nyugodt szívvel kijelenthető, hogy az alakulat minden katonája – a zászlóalj jelmondatához híven – „BEVETÉSRE KÉSZ!”, és felkészülten várja az előttük álló feladatokat!