Téli vegyivédelmi rendszergyakorlat – hivatalosan így nevezik az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj szokásos, februári, tábori körülmények között végrehajtott kiképzését. Idén február utolsó hetére esett a választás. A tábori kitelepülést természetesen egy ugyancsak egy hetes, laktanyai elméleti felkészítés előzte meg – tudom meg a Csörlőháznál Szombati Zoltán mérnök ezredestől, a zászlóalj parancsnokától. A „tantermi foglalkozásokon” a vegyivédelmi szaktechnikai eszközök használatát, az ismert és ismeretlen, mérgező harcanyagok kimutatását és mintavételét, valamint sugárszint és sugárszennyezettség méréseket gyakoroltak. A gyakorlótéren pedig a szakharcászati feladatokat.
Vagyis a szennyezett útvonalak vegyi, illetve sugárfelderítését, a vegyi-sugár felderítő őrsök telepítését, a technikai-, a felszerelés-, és a személy mentesítő helyek telepítését, valamint az úgynevezett komplex mentesítő állomások működtetését – sorolja Szombati ezredes. Utóbbi egyébként olyan, három-négy munkahelyből álló mentesítő állomást jelent, ahol egyszerre lehet elvégezni az állomány, a felszerelés és a technikai eszközök mentesítését.
A szakfeladatok téli körülmények közötti gyakorlása egyébként azért lényeges, mert a mérgező harcanyagok és a veszélyes ipari anyagok másként viselkednek alacsony hőmérsékleten, mint átlagos körülmények között. Például, lassabban párolognak, vagyis a különböző kémiai reakciók lassabban játszódnak le, s ennek következtében kimutatásuk is időigényesebb. Természetesen emiatt mentesítésük is nehezebb, hiszen a mentesítő oldatok lassabban fejtik ki hatásukat, és nagyobb töménységben kell azokat alkalmazni.
Az idei rendszergyakorlat másik fő célja volt, hogy a NATO Reagáló Erők (NATO Response Force – NRF) tizedik váltásába felajánlott ABV (atom-biológiai-vegyi) felderítő szakasz úgynevezett szinten tartó kiképzését elvégezzük – mondja vegyivédelmi zászlóalj parancsnoka. Egyébként eme, tizennyolc katonából álló szakasz január 10-től a német vezetésű, többnemzetiségű CBRN MN vegyivédelmi zászlóalj alárendeltségében teljesít készenléti szolgálatot. Szakmai képességeik folyamatos „karbantartása” azért szükséges, hiszen egy esetleges éles feladat vétele után szinte azonnal készen kell állniuk a nemzetközi zászlóalj kötelékében való alkalmazásra.
– Március második felében az összhaderőnemi parancsnokság átfogó ellenőrzést vezet le a zászlóaljnál, ezért az idei rendszergyakorlatot az erre történő felkészülésre is szántuk – mondja Szombati ezredes, hozzátéve: ennek keretében a gyakorlótéren egyebek mellett az úgynevezett megindulási körlet elfoglalását, illetve kiserejű ellenség támadásának elhárítását is gyakorolták.
A közhiedelem szerint egyébként, minden vegyi anyagokkal végzett tevékenység környezetszennyező. Éppen ezért a vegyivédelmi zászlóalj, mint egy környezetet romboló katonai alakulat vonult be a köztudatba. Pedig ez egyáltalán nem így van – emeli ki az egység parancsnoka. Éppen a zászlóaljnál alkalmazott vegyi anyagok minősége miatt fordítanak kiemelt figyelmet a környezetvédelmi feladatokra. Az alakulat parancsnokságán dolgozó környezetvédelmi tiszt feladata az ilyen típusú teendők tervezése, szervezése és ellenőrzése. Emellett a zászlóalj környezetvédelmi tevékenysége több síkon folyik. A legfontosabb a parancsnoki állomány, valamint a különféle munkahelyeken veszélyes anyagokkal dolgozó katonák rendszeres, évenkénti továbbképzése. Természetesen a főbb kiképzési rendezvények előtt – mint például a mostani, téli tábori kitelepülés – a környezetvédelmi tiszt gyakorlatspecifikus felkészítést is tart az állománynak.
Mindemellett a Petőfi Sándor vegyivédelmi zászlóaljnál külön figyelmet fordítanak a mindennapi munka és a kiképzések során keletkező veszélyes anyagok összegyűjtésére és megsemmisítésére is. Például a szaktechnikai eszközökben használt kimutató csövek veszélyes anyagnak minősülnek, akárcsak a gyakorlatok során felhasznált mentesítő anyagok. Utóbbiakat elszállítására egy civil céggel kötöttek szerződést. Ezen vállalat a megfelelő megsemmisítő helyre szállítja a hordókban tárolt használt mentesítő anyagot. És a leadásról szóló bizonylatot minden egyes alkalommal be kell mutatniuk a zászlóaljnál, így elméletileg mindenféle visszaélés kizárt. Egyébként a kiképzések során keletkezett mentesítő anyagok ártalmatlanítására 2007-ben 160 ezer forintot fordított az alakulat. Más a helyzet a kimutató csövekkel. Ezeket a laktanyában, egy ideiglenes gyűjtőhelyen depózzák, s évente egyszer leadják az illetékes ellátó központnak.
– Szeretném hangsúlyozni, hogy a kiképzéseink során soha nem használunk semmiféle éles harcanyagot! – árulja el Szombati Zoltán mérnök ezredes. A mérgező harcanyagok imitálását minden egyes alkalommal a kereskedelmi forgalomban is beszerezhető anyagokkal végzik. Ezen szerek ártalmatlanítást pedig, a kiképzés végén, a mentesítő oldatokkal együtt végzik el. Éles harcanyagokkal utoljára 2005-ben folytatott kiképzést a zászlóalj, mégpedig Csehországban, az ottani kiépített gyakorlótéren. Hasonló kiképzés idén is várható, ezúttal azonban Szlovákiában. Szombati ezredes szerint, bár a sajtóban többször is megjelentek ezzel kapcsolatos hírek, nincs olyan terv, hogy Magyarországon éles vegyivédelmi gyakorlópályát építene ki a Magyar Honvédség.
A székesfehérvári alakulat környezetvédelmi tevékenységéről szólva feltétlenül meg kell említeni, hogy a zászlóalj egyik alaprendeltetésből adódó feladata a sugárfelderítés. Vagyis értelemszerűen a kiképzések során ezt a tevékenységet is gyakorolni kell. Erre a célra zárt sugárforrásokat használnak, amelyek olyan kis aktivitásúak, hogy csak a sugárzásmérő műszerek képesek érzékelni azokat. Környezetszennyezés természetesen a sugárfelderítési kiképzés során sem történhet, hiszen a sugárforrások légmentes acélburokban vannak, így a sugárzó anyagok nem kerülhetnek ki a levegőbe.
|
„Ha február, akkor Csörlőház!” – tartja egy mondás Székesfehérváron, a vegyivédelmi zászlóaljnál. Minden februárban egy hetet a Várpalota közelében lévő gyakorlótéren tölt a teljes alakulat. Nem volt ez másként idén sem. A gyakorlat utolsó napján a honvedelem.hu is részt vett.