Oroszországnak nem áll szándékában felfüggeszteni az aknák alkalmazását. Az aknafegyverek szükségességéről az orosz hadsereg műszaki csapatainak parancsnoka, Nyikolaj Szerdcev beszélt. Nyilatkozatában kiemelte, hogy az új orosz aknák megfelelnek a kor követelményeinek. Az aknák fel vannak szerelve önmegsemmisítő berendezéssel, védelemmel a véletlen robbanás beindításától, irányíthatóak és kontrollálhatóak. |
Az orosz hadsereg a továbbiakban is tervezi az aknák alkalmazását – nyilatkozta Szerdcev.
1997-ben jött létre az Ottawai Egyezmény, amely tiltja a taposóaknák előállítását, exportját és kihelyezését, valamint továbbra is elősegíti az egyezmény általános betartását. A Kanada, Norvégia és több más állam kezdeményezésére létrejött egyezményhez végül 1997-ben több mint száz állam csatlakozott.
Az azóta eltelt idő alatt több mint 30 millió aknát semmisítettek meg az egyezményhez csatlakozó országok. A gyalogsági aknák ellen folytatott küzdelmet akadályozó egyik legfontosabb tényező, hogy egyes befolyásos országok – például Oroszország mellett sem az USA, sem Kína, sem India – nem hajlandók aláírni a gyalogsági aknák felhasználásának, gyártásának, készletezésének és átadásának tilalmáról szóló egyezményt.
Az Ottawai Egyezmény értelmében az államoknak be kell számolniuk az általuk tárolt gyalogsági aknák számáról és típusáról, arról, hogy milyen lépéseket tesznek az általuk kihelyezett taposóaknák felszámolásáért és a már előállított aknák megsemmisítésére, valamint azok előállítására alkalmas berendezések átalakítására, illetve felszámolására kialakított terveikről.
Hét országban hatezer aknakereső ember dolgozik az ENSZ és az ENSZ által támogatott aknamentesítési programok keretében. Ilyen programokat 1989 óta a leginkább érintett országok – Afganisztán, Angola, Bosznia-Hercegovina, Kambodzsa, Horvátország, Laosz, Mozambik, Ruanda és Jemen – „aknafertőzött” területein valósítottak meg. |
