A Pentagon gazdasági hivatalnokai kiszámolták, hogy minden egyes, hordozókon szolgáló tengerész évente 100.000 dollárjába kerül az adófizetőknek, ami figyelembe véve, hogy több mint 6.000-en állomásoznak egyszerre egy-egy ilyen egységen igen jelentős összeg. A két hordozó kivonásával felszabaduló pénzösszegeket a kisebb, a nemzetközi terrorizmus elleni harcban jobban használható kisebb egységekre, őrhajókra, fregattokra és rombolókra költenék. Az elemzők szerint a maradék tíz egység is elegendő akár két, egyszerre megvívandó háború esetén is az amerikai tengeri hegemónia biztosítására. A veteránok és az un. „hordozó-lobbi”-ba tartozó főtisztek szerint azonban hiba a legnagyobb harcértékű hordozó harccsoportok számának csökkentése figyelembe véve egy új ilyen egység gyártási idejét, mely ideális esetben is több évig tart. Tény ugyanakkor, hogy egy világméretű, többfrontos háborúnak a lehetősége jelenleg csekély, a nagyobb kihívást napjainkban a helyi konfliktusok és a terrorizmus jelenti, melyben a kisebb hadihajók jobban használhatóak mint a hatalmas és költséges hordozók. Döntés még nem született, ilyen horderejű ügyekben ugyanis a Kongresszus és az elnök mondhatja ki a végső szót.
A kivonás valószínűleg nem a legnagyobb harcértékű, nukleáris meghajtású Nimitz-osztályú hajókat érintené, hanem a régebbi, még rendszerben álló hordozókat. A felvételen a US Navy legújabb büszkesége a Ronald Reagan látható. |
Az Egyesült Államok Haditengerészete egy csökkentési terv keretében a jelenlegi tizenkettőről tízre csökkentené a szolgálatban álló repülőgép-hordozó harccsoportjainak a számát. A csökkentés egy szigorú költségmegtakarítási folyamat része lenne, mely főleg a hordozókon szolgáló személyzetek hatalmas fenntartási költségei miatt szükségesek.