Vissza a főoldal

A cikk címét elolvasva az első gondolatom, gyermekkorom sokat idézett szlogenje volt, amit oroszul is illett tudni: „Lenin zsil, Lenin zsiv, Lenin bugyet zsity”. Gyerek voltam, nem is igazán tudom mit jelentett a múlt, jelen és jövő idő Leninnel kapcsolatban. Ma már tudom és azt is, hogy nem véletlen az, hogy már szinte nem is hallani ezt az anno, unalomig ismételt mondatot. A cikket elolvasva azonban elgondolkoztam, és úgy gondolom ennek a mondatnak - Szuper repülőgép-hordozók voltak, vannak és lesznek – sokkal nagyobb a valóságtartalma, sokkal időtállóbb lesz.

A szuperhordozók célszerűsége vitathatatlan, még akkor is ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az amerikai, újgenerációs repülőgép-hordozó, a USS Gerald R. Ford (CVN-78) építésének költsége már meghaladta a 13 milliárd dollárt. Igaz ez akkor is, ha az osztály további példányai olcsóbbak lesznek, azonban a szuperhordozók még így is szuperdrágák lesznek.

Végül is, ugyanezért az összegért 10-15 Sea Control Ship-osztályú, könnyű repülőgép-hordozót lehet építeni, függőlegesen felszálló repülőgépekkel. Egyértelmű, hogy egy könnyű repülőgép-hordozó megsemmisítése sokkal egyszerűbb, mint egy szuprhordozóé, azonban ebben az esetben a tengeri csoportosítás vesztesége sokkal jelentéktelenebb, mint egy nehéz hordozó elvesztése esetén.

A szuperhordozók térhódításának első számú oka, hogy a könnyű hordozók nem terjedtek el nagy számban mivel azokon nem lehetséges a korai előrejelző és légtérfelderítő repülőgépek alkalmazása, amelyek az ellenséges rakéták és repülőgépek biztonságos távolságban történő észlelését hivatottak biztosítani. Ebből következik, hogy egy szuperhordozó sokkal nagyobb harci erőt képvisel, mint akár egy könnyű hordozókból álló tengeri csoportosulás. Egy másik ok, amiért Oroszország is a nehéz, nukleáris meghajtású repülőgép-hordozók építése mellett döntött az, hogy az USA a szuperhordozók fejlesztése és rendszerbeállítása mellett döntött.

A Kirov-osztályba tartozó, 1144 Orlan típusú, nukleáris meghajtású, nagy harcértékű cirkáló (rakétás csatacirkáló) könnyedén megbirkózik egy könnyű hordozóval és nyilvánvaló, hogy a nagy harcértékű cirkálónak csak egy Nimitz-osztályú vagy az építés alatt álló Gerald R. Ford (CVN-78) szuperhordozó lehet az ellenfele.

A szuperóriások fejlesztésének és létezésének harmadik oka – nem más, mint a politika. Az az állam, amelynek hadereje rendelkezik ilyen szupermodern és szuperóriás repülőgép-hordozókkal, sok állammal szemben kerül fölénybe – képes saját feltételei szerint diktálni. Nem titok, hogy az Egyesült Államok repülőgép-hordozók vezette csapásmérő flottája szinte valamennyi, az utóbbi időben zajlott és zajló háborús konfliktusban aktív szerepet vállalt.

Egy repülőgép-hordozó vezette csapásmérő flotta egységei:

• egy Nimitz-osztályú, nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó;
• egy-két Ticonderoga-osztályú rakétás csatacirkáló;
• két-három Arleigh Burke-osztályú romboló;
• két-három Virginia-osztályú, nukleáris meghajtású, többcélú tengeralattjáró;
• egy Sacramento-osztályú, nagysebességű, univerzális szállítóhajó.

A repülőwing 78 különböző repülőgépből és helikopterből áll:

• 36 F/A-18 Hornet típusú többcélú (harcászati elfogó-vadász és vadászbombázó) repülőgép;
• 20 F-14 Tomcat vadászrepülőgép (a típust már nyugdíjazták);
• 4 EA-6B Prowler - hajófedélzeti elektronikai hadviselési repülőgép;
• 8 S–3 Viking repülőgép-hordozóról üzemeltethető tengeralattjáró-elhárító repülőgép;
• 4 E-2C Hawkeye hajófedélzeti légtérellenőrző repülőgép;
• 2 HH-60H Rescue Hawk mentőhelikopter;
• 4 SH-60F típusú helikopter, tengeralattjárók elleni hadviselésre.

A vadászrepülőgépek 9-11 függesztési csomóponttal (4 a szárny alatt, 2 a szárnyvégeken, 3-5 a törzs alatt) rendelkeznek és 6-8 tonna fegyverzet célbajuttatására képesek. A függesztmények lehetnek:

• Sidewinder, levegő-levegő rakéták;
• SLAM hajó elleni cirkáló rakéták;
• AIM-120 AMRAAM, levegő-levegő rakéták;
• AGM–88 HARM (High-speed Anti-Radiation Missile)nagysebességű radarromboló rakéták;
• AGM-65 Maverick taktikai rakéták;
• AGM-154 JSOW (Joint Stand-off Missile) irányított siklóbombák;
• JDAM - Joint Direct Attack Munition néven ismert GPS-vezérlésű bombák;
• CBU-87 kazettás bombák;
• Paveway lézerirányítású légibombák;
• rádió-elektronikai harc modulok;
• AAS-38 Nite Hawk célmegjelölő konténerek.

Ez idáig összesen tíz Nimitz-osztályú repülőgép-hordozó épült:

USS Nimitz (CVN–68)

USS Dwight D. Eisenhower (CVN–69)

USS Carl Vinson (CVN–70)

USS Theodore Roosevelt (CVN–71)

USS Abraham Lincoln (CVN–72)

USS George Washington (CVN–73)

USS John C. Stennis (CVN–74)

USS Harry S. Truman (CVN–75)

USS Ronald Reagan (CVN–76)

USS George H. W. Bush (CVN–77)

A USS Gerald R. Ford (CVN-78) makettje
a San Diego-i USS Midway Múzeumban

A nehéz repülőgép-hordozókat úszó repülőtérként tudják alkalmazni, amelyek fedélzetéről különféle harci feladatokat képesek végrehajtani. Ezért van napirenden a nehéz (szuper) repülőgép-hordozók fejlesztése és további alkalmazása. A repülőgép-hordozók nemcsak óriási hadihajók, de az állam és flotta büszkeségei is.