Vissza a főoldal

Az Egyesült Államok a II. világháború során több erőszakos partra szálló hadműveletet hajtott végre, amelyek közül az Overlord a legismertebb. De a csendes-óceáni hadszíntéren a tengerészgyalogság a szigetek háborújában is sok partraszállásban vett részt. 

A háború után szintén több ilyen hadműveletet hajtottak végre, és a jövőben is fent kívánják tartani az úgynevezett expedíciós képességeket. Ehhez megfelelő haditechnikai eszközök szükségesek, így több olyan hajót is építettek, amelyek kifejezetten az ilyen hadműveletekre alkalmazhatók. A partra szállító hajók kezdetben csak a személyi állományt és a harci technikát, járműveket hordozhatták. De később, a helikopterek rendszeresítése után megépítettek olyan egységeket is, amelyek képesek fedélzetükről üzemeltetni a különböző típusú forgószárnyasokat. 

A helikopterhordozó hajók már több hadműveletben részt vettek, például a libanoni békefenntartó kísérletben, az Öböl-háborúban, a Jugoszlávia elleni hadműveletekben. 1995-ben Scott O Gradyt is a tengerészgyalogos helikopterek és harcosok mentették ki Boszniából. De számos ENSZ-békefenntartó feladatot is végrehajtottak. Azonban nem mindig vetették be a tengerészgyalogosokat partra szálló hadműveletekben. Sok esetben pusztán a hajók felvonultatása is elegendő volt egy ország közelében, hogy meggyőzzék a politikusokat, az Egyesült Államok kész a beavatkozásra. De előfordult olyan eset is, amikor megtévesztő szándékkal elhitették a partraszállást. Ezzel lekötötték az ellenséges erőket, mint például 1991-ben Kuvaitot megszálló irakiakat. A helikopterhordozók békeidőben alkalmasak természeti katasztrófák gyors megközelítésére és segélyszállítmányok célba juttatására is.

A jelenleg szolgálatban lévő hajók közül a legmodernebb és legnagyobb a Wasp-hajóosztály, amelynek a repülőgép-hordozó hajókhoz hasonló fedélzete van. Ugyanakkor ez a fedélzet egyenes, nincs egymással szöget bezáró két felszállópálya, és gőzkatapultok sincsenek rajta. Ebből következik, hogy a hagyományosan felszálló repülőgépek nem üzemelhetnek a fedélzetről. Azonban a helyből fel- és leszálló AV-8B Harrier harci repülőgép már alkalmas erre. Ezt a típust csak a tengerészgyalogság rendszeresítette azzal az indoklással, hogy VTOL-képességei miatt képes lesz a helikopterhordozó hajók kisebb méretű fedélzetéről is fel-, illetve leszállni. Az amerikanizált Harrier elődleges feladata a tengerészgyalogsági hadműveletek légi támogatása. 

Szintén üzemelhet a fedélzetről a haditengerészet és a tengerészgyalogság összes helikoptertípusa. Ezeken kívül még közel 2000 főnyi tengerészgyalogost, egy tengerészgyalogos expedíciós egység személyi állományát, valamint a szállító és harcjárműveik egy részét is hordozhatja a hajó. 

A hajó hivatalos elnevezése Landing Helicopter Deck (LHD), de az Assault Amphibious Ship megnevezést is használják. A két különböző névből és a hajó rendeltetéséből adódóan magyarul a partraszállást támogató helikopterhordozó hajó elnevezés a célszerű.

A Wasp, vagyis az LHD-1 a korábbi Tarawa osztály továbbfejlesztésével jött létre a hajótest és a meghajtóegység felhasználásával. A szerződést 1984-ben az Ignals cég nyerte el a Wasp megépítésére. Ez az elnevezés hagyományos az amerikai haditengerészetnél, az LHD-1 már a tizedik hadihajó, amelynek a darázs nevet adják. A hajó modulszerűen, előre gyártott elemekből épült. A csőrendszereket, a szellőztetőt és más berendezéseket már ekkor beépítették. Ezután a hajó testét öt hatalmas, egyenként több ezer tonnás egységből szerelték össze. Az építésen kívül a vízre bocsátás során is új módszert alkalmaztak. A gyár összeszerelő üzeméből egy sínrendszeren a hajótestet a szárazdokkba szállították, és azt elárasztva bocsátották vízre 1987-ben. Ez volt a legnagyobb ember alkotta szerkezet, amelyet valaha szárazföldön mozgattak. A hajó vízre bocsátásakor a rendszerek 74 százalékát már beszerelték. A Wasp 1989-ben állt hadrendbe. 

A Wasp után folyamatosan építették a többi egységet, amelyek az Essex, Kearsarge, Boxer, Bataan, Bonhomme Richard, Iwo Jima, Makin Island nevet kapták. A számozásuk LHD-1-től LHD-8-ig terjed. A hatodik egység után elkészülő LHD-k már a korábbi Tarawa-osztály régebbi hajóit váltották fel. 

A repülőfedélzet jobb oldalán lévő felépítmény is a repülőgép-hordozó hajókra emlékeztető kialakítású. Itt található a parancsnoki híd, számos irányító és hadműveleti központ, valamint a lokátorok és más rádiótechnikai berendezések antennája, érzékelője.

A hajó építése során HY100 típusú acélt használtak fel, s emiatt jóval nagyobb a fedélzetek teherbírása, illetve a páncélzat is ellenállóbb lett. A repülőgép-felvonók mérete is növekedett, teherbíró képességük 34 tonna. Ezek egyike jobboldalt, majdnem a tatnál, a másik baloldalt, előrébb található. Feladatuk a repülőeszközök szállítása a hangár és a repülőfedélzet között. Nagyobb lett a hajógerinc, és több hely lett a hajótestben is. A repülőgép-fedélzet elejét négyszögletesre alakították, ugyanis elhagyták a korábban használt 127 mm-es ágyút. 

A repülőgép-fedélzeten nem hoztak létre a brit hordozókhoz hasonló síugró sáncot, az AV-8B gépek nem használhatják ki az ebből adódó lehetőségeket, ezért csak csökkentett felszálló tömeggel üzemelhetnek. 

A Wasp-osztály 253 m hosszú és 31,5 méter széles. A két gőzturbinás hajtómű egyenként 70 ezer LE teljesítményt ad le, összesen 400 tonna gőzt termel. Ez az energia egy 160 ezres város ellátására is elég lenne. A hajó vízkiszorítása 45 500 tonna, legnagyobb sebessége 20 csomó, vagyis 37 km/h. Tervezték a hajtóművek cseréjét az újabb és gazdaságosabb LM-2500 gázturbinás típusra, ám erre végül nem került sor, csak az LHD-8 hajóba építették be. 

A generátorok 16 ezer kW elektromos áramot termelnek, a víztisztító berendezések 750 ezer liter édesvizet állítanak elő naponta. A hajó hatótávolsága 9600 tengeri mérföld, vagyis 17 ezer km, 36 km/h-s sebességgel. A helikopterhordozó 6200 tonna üzemanyaggal tölthető fel.

A Wasp-osztályú hajókon 3000 tengerész és tengerészgyalogos elhelyezésére van mód.

Az ötödik egységen 450 női tengerész és tengerészgyalogos számára külön helyiségeket építettek, a hajón egyébként 3200 fő számára van hely. Az összes háló- és munkahely klimatizált. A személyzet és a tengerészgyalogosok elhelyezési körletei ugyanazon a szinten, a hajó elejében találhatók. A közelükben több konyhát és étkezőhelyiséget alakítottak ki. A hálóhelyiségeket elkülönítették, így némi személyes életteret is létrehoztak. A falak és a fedélzet dekoratív kialakítású, hiszen szerettek volna komfortos érzést kelteni a hajón dolgozók számára. Ugyanakkor a könnyű karbantarthatóságot is szem előtt tartották. A hajón a személyzet kikapcsolódását szolgálja a multimédiás könyvtár, az internetelérhetőség, műholdas tévécsatornák, házimozirendszerek és a fitneszterem.  

A hajó személyzetét a haditengerészet kötelékébe tartozó 104 tiszt, 1004 altiszt és matróz alkotja. Rajtuk kívül a már említett tengerészgyalogos expedíciós egység is a fedélzeten tartózkodik, mintegy 1600-1900 fővel. Ez azonban nemcsak a harcoló tengerészgyalogosok számát jelenti. Az expedíciós egység ugyanis egy vegyes összetételű megerősített repülőszázadból, egy partra szálló zászlóaljcsoportból, valamint a kiszolgáló-támogató csoportból áll.  

Mivel a hajón két haderőnem is tevékenykedik egyszerre, biztosítani kell a feladatok összehangolását és a szoros együttműködést. A hajót a haditengerészet üzemelteti, de a repülőeszközök, a hadfelszerelés, a járművek és a partra szálló személyi állomány a tengerészgyalogság kötelékébe tartozik.

A Wasp-hajóosztállyal a haditengerészet és a tengerészgyalogság hatékonyan végrehajthatja az erőszakos partra szálló hadműveleteket, közvetlenül a hajókról. A feladatoknak megfelelő összetételű helikopteres egységet telepíthetnek a hajóra, amelyekkel a tengerészgyalogosok és fegyverzetük egy részét gyorsan ki lehet rakni az elfoglalandó területen. A személyi állomány fennmaradó részét és harci technikáját az LCAC légpárnás partra szállító eszközökkel, partra szállító hajókkal és partra szállító harcjárművekkel juttatják a hadművelet színhelyére. Az úszó és légpárnás eszközöket a feladatnak megfelelően vegyesen vagy külön alkalmazzák. A kombinált légi-tengeri szállítás teszi lehetővé a gyors és meglepetésszerű hadműveletet, ennek során a harchoz szükséges minden eszközt a rendeltetési helyére juttatnak. A harci helikopterek, valamint az AV-8B repülőgépek képesek közvetlen légi támogatást nyújtani a harcoló tengerészgyalogosok számára. A hadművelet során a parttól a hajó akár látótávolságon kívül is tartózkodhat, ezt a partra szállító eszközök és helikopterek hatótávolsága teszi lehetővé. Az előbbieké csak néhány kilométer, de a helikopterek akár több száz kilométerre is be tudnak repülni a hadműveleti területre. A légi szállítás lehetőségeit kihasználva nemcsak a tengerparton, hanem annál távolabb, mélyen az ellenség sorai között is ki tudnak rakni egy harccsoportot. Amennyiben logisztikai utánpótlási bázisokat is kiépítenek, még nagyobb lehet a működési terület távolsága a hordozóhajóktól. Ez volt például az afganisztáni Bagram mellett 2001-ben.

 A Wasp-osztály egységei részt vehetnek más tengeri műveletekben is, mint például tengeri zárak, blokádok létrehozásában. Ennek során egy adott területen ellenőrizhetik a hajóforgalmat, a terrorizmussal, kalózkodással, csempésztevékenységgel gyanúsíthatókat a különleges kiképzésben részesült tengerészgyalogos-egységek gyorsan megközelíthetik, és helikopterekről kirakva vagy gyors csónakokról átszállva megkezdhetik az átvizsgálást még fegyveres ellentevékenység esetén is. Az ilyen jellegű harctevékenység egyre gyakoribb lesz. A hajókat beoszthatják repülőgép-hordozó csoportokba is. 

A helikopteres légiszállító-feladatok fontosságát mutatja, hogy általában 12 CH-46E Sea Knight és négy CH-53E Super Stallion helikopter települ a hajóra. A két főrotoros CH-46E jelenleg a tengerészgyalogság legfontosabb szállítóhelikoptere.

 A hadműveletek közvetlen légi támogatására AH-1W Super Cobra és UH-1N harci helikopterek állnak rendelkezésre. Mindezeken felül AV-8B Harrier repülőgépek is a fedélzetre települnek. A repülőalakulatokhoz tartozik a tengerészgyalogság két KC-130-as légi utántöltő gépe is. Ezeket természetesen csak szárazföldi bázisról lehet üzemeltetni, a hadműveleti terület térségében lévő repülőterekről felszállva tankolhatják fel az alakulat gépeit. Segítségükkel a CH-53E és az AV-8B gép hatótávolsága növelhető meg. A tankerek esetleg egy közbenső bázison is leszállhatnak, és ott üzemanyag-utánpótlást rakhatnak ki a helikopterek számára. Ilyen műveletet hajtottak végre 2003-ban Irak területén. A tengerészgyalogos-gépeket más haderőnemek tankerei is feltölthetik a levegőben.  

A repülőgép-hordozókkal ellentétben a helikopterhordozó hajóknak nincs állandó repülőalakulatuk, így rotációs rendben települnek a századok a hajóegységekre. De a harcfeladattól függően a típusok száma is változó lehet.  

A hangárfedélzeten 28 CH-46E vagy 20 AV-8B számára van hely. De a repülőgép-fedélzeten is el lehet helyezni helikoptereket, így akár 40 CH-46E is állomásozhat a hajón. Ezt elősegíti, hogy a CH-46E rotorlapátjai behajthatók a hajófedélzeti tárolás során. A CH-53E is a behajtható rotorlapátjai és faroktartója miatt fér csak el a felvonókon és hangárokban. A kisméretű, kétlapátos rotorral felszerelt AH-1W és UH-1N típusnál nincs szükség erre. A fedélzetről egyszerre kilenc CH-53E is üzemelhet. Általában 12 CH-46E, négy CH-53E, négy AH-1W és három UH-1N, valamint hat AV-8B települ a fedélzetre.  

A hajón azonban nem csak repülőeszközöket lehet tárolni és harcba vetni. A fedélzeten lévő partra szállító harcjárművek és egyéb úszóeszközök vízre bocsátásához különleges módon van lehetőség. A hajó tatjának belső részében, a hangárfedélzet alatt egy elárasztható fedélzetet alakítottak ki. Az 1500 négyzetméteres területről rakodják be a személyi állományt és a felszerelést az LCAC légpárnás járművekre vagy egyéb partra szállító járművekbe.

 Elárasztás során megnyitják az 15 ezer literes ballaszttartályokat, és így kerül a fedélzet a víz felszíne alá. A vízszint akár 1,8 méteres is lehet, így mód van az úszóeszközök vízre bocsátására a fedélzetet lezáró nagyméretű ajtó lenyitása után. Amennyiben az elárasztható fedélzet vízmentes, akkor mód van a légpárnás eszközök üzemeltetésére vagy más járművek tárolására. 

A hajó összesen három LCAC légpárnás partra szállító eszközt hordozhat, ezek 72 km/h sebességgel képesek 70 tonna terhet szállítani, akár egy M1A1 harckocsit is. 

De kisebb partra szállító hajókat és csónakokat is el tudnak helyezni a hajóban. 

Az LHD osztály egységei összesen 61 AAV7A1 partra szállító harcjárművet is szállíthatnak. Ezek közül 40-et az elárasztható fedélzeten, 21-et pedig a felső járműparkolóban helyeznek el, ekkor azonban légpárnás járművet nem tudnak szállítani. Ezért általában kevesebb AAV7A1-est rakodnak be, helyettük más járműveket szállítanak, amelyek szükségesek a tengerészgyalogosok számára a szárazföldi műveletekhez. A különböző partra szállító eszközöket, járműveket többféle variációban lehetséges a fedélzetre venni. 

A harchoz szükséges hadfelszerelést, harcjárműveket, tüzérségi eszközöket, teherautókat és terepjáró járműveket, az élelmet, ivóvizet, lőszert, valamint az egyéb ellátmányt is berakodhatják a hajóra. Ezeket ugyanúgy kirakhatják a hadműveleti területre vízi vagy légi úton. 

Az LCU partra szállító hajóra is át lehet rakodni, bár ekkor csak emberek szállhatnak át, és csupán emberi erővel és targoncával lehet rakodni. Az LCU-nak szorosan és biztosan össze kell kapcsolódnia a hajóval.

A hajó erre a célra kialakított tartályaiban 1232 tonna üzemanyagot tárolhat a helikopterek és a repülőgépek számára. A szárazföldi járművek részére 50 tonnányi üzemanyagkészlet áll rendelkezésre. A hajóban a katonák és a technikai eszközök, teheráruk mozgatására több különböző rendszert építettek be. A már említett repülőgép-felvonók a hangár és a repülőgép-fedélzet között szállítják a repülőeszközöket vagy más nagyméretű terheket. Ezenkívül összesen hat teherfelvonó van, amelyek mérete 3,6x7,5 m. A különböző rakterekből ezek segítségével szállíthatók a terhek, járművek a repülőfedélzetre, a hangárszintre és az elárasztható fedélzetre. A helikopterek vagy partra szállító eszközök rakodása villás targoncával is megoldható. A rakterekből egyvágányú sínen egy 3 m/s sebességű teherszállító rendszert is üzemeltetnek, amellyel lehetséges a szintbeli mozgatás. 

A partraszállást támogató helikopterhordozó egy partra szálló csapásmérő egység zászlóshajójaként tevékenykedik. A helikopterhordozó hajón kívül két kisebb partra szállító hajó hordozza a tengerészgyalogosok fennmaradó harci és egyéb járműveit, felszerelését, ellátmányát. Ugyanis még egy nagyméretű LHD-hajó sem képes minden szükséges jármű, eszköz befogadására. A hordozó hajók védelmét egy rakétás cirkáló, egy romboló és egy tengeralattjáró-vadász látja el. Amennyiben nagyobb tengeri deszanthadműveletet kívánnak végrehajtani, akkor több partra szállító csapásmérő csoportot vonnak össze. 

A helikopterhordozó hajók légvédelmét a hajócsoportosítás egységeinek légvédelmi lokátorai és rakétái egy rendszert alkotva látják el, de általában a repülőgép-hordozók gépei is biztosítják a flotta légvédelmét. Az LHD fedélzetén állomásozó AV-8B gépeknek is van légiharc-kapacitásuk, az AMRAAM rakétákkal és az új, AP-65-ös rádiólokátorokkal látótávolságon kívüli célokat is megsemmisíthetnek, ezzel még azelőtt elfoghatják az ellenséges repülőgépeket, mielőtt azok a fegyvereiket bevetnék. Csakhogy a Harrier gépek elsődleges feladata a tengerészgyalogosok harcának közvetlen támogatása, vagyis a földi célpontok elleni támadás.  

A helikopterhordozón több lokátorrendszer is található, amelyek egymást kiegészítve működnek. Az AN/SPS-48C háromdimenziós és AN/SPS-49V kétdimenziós lokátor 30 ezer méteres magassági és 500 kilométeres távolsági tartományon belül képes a légi célok felderítésére, nyomon követésére, azonosítására. Elvégzik a repülőgépek légi irányítását és - ha szükség van rá - a célokra való rávezetést is. A lokátorok zavarvédelmét megoldották, emellett képesek aktív zavarásra is. A kisebb lokátorok még a nagy sebességgel a víz felszíne felett közeledő, valamint a majdnem függőlegesen zuhanó célpontokat is észlelik. Az általuk szolgáltatott információkat számítógépes értékeléssel dolgozzák fel. Kiemelten fontos a közeledő célpontok minél hamarabbi felderítése, azonosítása és a szükséges önvédelmi eszközök aktiválása.  

Amennyiben a flotta légvédelmi rendszerén mégis átjutnának az ellenséges repülőgépek vagy hajó elleni rakéták, akkor a Wasp saját védelmi rendszereit aktiválja.  

A hajókon két Mk.29-es indítóberendezés van, amely a RIM-7 Sea Sparrow rakéták töltését, célra irányzását és indítását végzi el. Amint a rendszer neve is mutatja, ez az AIM-7 Sparrow félaktív, lokátoros irányítású légiharc-rakéta hajólégvédelmi változata. A rakéták vezérlését az Mk.91 tűzvezető rendszer látja el, ezt integrálták a hajó lokátorrendszerébe.  

A másik fontos fegyver a három Mk.15 Phalanx rendszer. Ez a hatcsövű M61-es, 20 mm-es gépágyú hajólégvédelmi változata. A rendszer teljesen önálló és független más rendszerektől, ugyanis saját lokátora van, amelyet a gépágyúval egy egységbe szereltek. A lokátor felderíti, azonosítja és nyomon követi a célpontokat. A Phalanx nemcsak a repülőgépeket és helikoptereket, hanem az alacsonyan, nagy sebességgel közeledő rakétákat, robotrepülőgépeket, valamint a légi bombákat is megsemmisíti, még egészen kis távolságban is. A csőből kirepülő lövedékeket is nyomon követi a rendszer, ezt összeveti a célpont adataival, ennek alapján elvégzi a szükséges korrekciókat, így nagy valószínűséggel semmisítik meg a célt. A nagy tűzgyorsaság miatt a rakéták harci töltetét a lövedékek felrobbanthatják vagy a rakétatesten keletkező több találat miatt törhet darabokra. A tűzgyorsaság 3000 és 4500 lövés/perc között változtatható. Egy sorozat 60 vagy 100 lövésből áll.  

A később épült hajókat már felszerelték a RAM légvédelmi rakétákkal is. Ez egy hibrid fegyver, ugyanis hajtóművét és harci töltetét a Sidewinder légiharc-rakétától vették át, passzív infravörös önirányító rendszere pedig a Stingerével egyezik meg. A tervek szerint a korábbi egységekre is telepítenek majd a fegyverből, de emiatt egy Phalanx rendszerrel kevesebb lesz.  

Az ellenséges hajó elleni rakéták és robotrepülőgépek elleni védelemre több más berendezést és eszközt is használnak. Az AN/SLQ-32 elektronikus hadviselési rendszer a lokátorvezérlésű fegyverek elleni aktív védelmet szolgálja. Felderíti a közeledő lokátorvezérlésű rakétákat, robotrepülőgépeket azok radarjelei alapján, majd rádióelektronikai zavarást végez ezek frekvenciáján.  

A lokátorvezérlésű eszközök ellen használhatók a csaliként funkcionáló AN/SLQ-49 bóják is. Ezeket párosával ki lehet lőni egy kábellel összekötve, és a vízfelszínre érve három órán keresztül a hadihajóknál is nagyobb lokátorreflexiós felületet szimulálnak, megtévesztve és eltérítve a radarvezérlésű fegyvereket.  

Az Mk.36 gyors reakcióidejű zavarótöltet-kivető berendezés akkor aktiválódik, amikor a hajó felé közeledő rakéta már közvetlen közel jutott, és csak másodpercek vannak hátra a becsapódásig. Ekkor a csövekből infra- vagy lokátorzavaró tölteteket lőnek a veszély irányába.  

Azonban nemcsak repülőgépek és rakéták, hanem ellenséges tengeralattjárók is veszélyt jelenthetnek a hajókra. Amennyiben sikerülne túl közel kerülnie egy tengeralattjárónak, a Wasp akkor sem maradna teljesen védtelenül. A torpedók elleni védelmet szolgálja az AN/SLQ-25 Nixie passzív elektroakusztikus bója. A hajó mögött vontatott szerkezetet vezetéken keresztül működtetik. A bója érzékeli a torpedó keresőjének jeleit, felerősítve sugározza vissza, magára vonva, és a hajótól messzebb robbantva fel azt.  

A hajó fegyverzetéhez tartozik még nyolc Mk.33 típusú 12,7 mm-es géppuska is. Ezek a közeli biztosításban vehetnek részt, alkalmasak a kikötőkben, forgalmas tengeri útvonalakon vagy a nyílt tengeren kisebb csónakok elleni tevékenységre. A jemeni, csónakkal végrehajtott öngyilkos terrorcselekmény óta különösen fontos a hajók biztosítása.  

A hajón több különböző részleg koordinálja a munkákat.  

A hadműveleti osztály a hajó harci és kiképzési feladatait tervezi meg s hajtatja végre. Ebbe beletartozik minden szállított jármű, repülőeszköz feladatának kijelölése, az utánpótlás megszervezése, fogadása, a személyi állomány kiképzése, a harcfeladatokban való részvétel beosztása. Az osztály része a harcászati információs központ, a hajó híradó-kommunikációs, valamint közös hírszerzési központja. Ők elemzik a fennálló geopolitikai és regionális helyzetet, illetve a katonai körülményeket a hadműveleti területeken. Tevékenységük hatékonysága elengedhetetlen a lehetséges veszteségek minimálisra csökkentése érdekében. A hadműveletek sikeres végrehajtását biztosítja a meteorológiai központ munkája, ebben nyújt segítséget, hogy az időjárási műholdakról megfelelő információkat kapnak. A parancsnoki rendszerek közé tartozik a partra szálló erők műveleti központja, a fegyverzeti koordinációs központ, a harcászati logisztikai, a helikopterlogisztikai csoport, a harcászati légi irányítási központ, a helikopterigazgatási központ és helikopterkoordinálási központ.  

A navigációs részleg a hajó helymeghatározásáért, a biztonságos hajózásért felelős.  

A harcászati rendszereket üzemeltető részleg tartja karban, működteti a hajó fegyverrendszereit, a lokátorokat, a telefon- és kommunikációs rendszereket.  

A fedélzeti részleg az általános karbantartó és javító munkákat végzi, többek között a felvonókon, a raktárakban, a rakterekben, illetve folyamatos figyelőszolgálatot látnak el a hajó több pontján. 

A repülőeszközök javításával foglalkozó részleg feladata a helikopterek és repülőgépek repülésre való felkészítése, karbantartása. Elvégzik a szükséges javításokat a gépeken, valamint egyes részegységeiken. Hat különböző típusú helikopter és repülőgép kiszolgálására vannak felkészülve.  

A repülőgép-kiszolgáló részleg végzi a repülőeszközök mozgatását, az üzemanyag-feltöltést, felügyelik a felszállásokat. Jó látási viszonyok között a repülőeszközök irányítását is végrehajtják a hajó fedélzetén, valamint annak közelében. A feladatuk ezenkívül a fedélzeten és hangárokban keletkező tüzek oltása, valamint a műszaki mentés. Ehhez több különleges jármű és eszköz is a rendelkezésükre áll.  

A hajó hajtóműrészlege felelős a folyamatos üzemképességért, a kármegelőzésért, a rendszerek működtetéséért. A meghajtóegység két külön teremben van, az egyik a hajó elején, a másik a hátsó részen. Ők üzemeltetik a légkondicionáló és szellőztetőberendezéseket, a hajó vízvezeték- és elektromos rendszereit, olajlaboratóriumuk pedig folyamatosan ellenőrzi az üzemanyagot.  

A hivatali osztályhoz tartozik a pszicholó­giai segélyszolgálat, a személyügy, a karrier-ta­nács­adás, az oktatási központ, a drog- és alkoholmegelőzés.  

Az egészségügyi részleg alárendeltségébe tartozó létesítmények a kórházhajók után a legtöbb személy ellátására képesek a haditengerészetnél. Hat műtő, 15 ágyas intenzív osztály, valamint egy 44 ágyas kórházat lehet folyamatosan használni. Ezeken kívül válsághelyzetben 500 ágyat lehet felállítani. Rendelkezésre áll két röntgenkészülék, egy vérbank, egy laboratórium, valamint egy gyógyszertár. A részleg feladata még a hajón lévők elsősegély-oktatása, valamint az egészségügyi követelmények ellenőrzése, betartatása. A négy fogászati kezelő szintén felkészült a fedélzeten tartózkodó 3000 ember fogászati ellátására. A közel 600 sebesült vagy beteg ellátása egy esetleges hadművelet sebesültjeinek kezelését, ellátását teszi lehetővé. Ugyanakkor békeidőben természeti csapások sérültjeit vagy menekülteket is a fedélzetre lehet venni. A hajón három különböző helyen van sebesültkötöző hely. Szükség esetén a repülőfedélzeten sebesültgyűjtő pontot alakítanak ki, ahonnét az egészségügyi liftek gyorsan az elsősegélyhelyekre vagy a műtőkbe szállítják a sérülteket. A tengerészgyalogságnál amúgy is jellemző a magas szintű egészségügyi felkészítés, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése. Ezzel hatékonyabbá tehető a sebesültek ellátása, növelhető a túlélési esélyük még súlyos sérülések esetén is.  

A lelkészi szolgálat is a hajón lévők pszichológiai problémáit segítik megoldani, valamint ők működtetik a hajó könyvtárát.  

Az ellátó részleg felelős az élelmezésért, a mosodaszolgálatért, a különböző étel- és ital­automaták feltöltéséért. Hozzájuk tartozik a pénzügyi szolgálat, a pénzkiadó automaták, a postaszolgálat, valamint a több mint 40 raktár üzemeltetése. Ezek befogadóképessége összesen 2831 m3. A hajó mindennemű utánpótlásának fogadása és a veszélyes anyagok kezelése is kiemelt feladatuk.  

A Wasp-osztály hajóit folyamatosan korszerűsítik. Az LHD-8 már gázturbinás hajtóművekkel épült, új vezérlőegységgel, erőátviteli berendezéssel, segédhajtóművel, modern automata tűzoltó berendezéssel, kompressziós indítóberendezéssel és elektromos rendszerrel.  

A többi hajót is folyamatosan fejlesztik, s korszerűbb védelmi rendszerek alkalmazását tervezik 2006 és 2009 között. Ezáltal egy szintre kerülnek a legkorszerűbb repülőgép-hordozóval, többek között beépítenek egy AN/SPQ-9B felszínellenőrző lokátort. A parancsnoki irányító, ellenőrző és kommunikációs rendszerek is a legkorszerűbbek lesznek. Az új hajón 90 fővel kisebb személyzet dolgozik majd.  

A korszerűsítés a fedélzetről üzemeltethető repülőeszközöket is érinti. A CH-46E szállítóhelikoptert a tervek szerint a közeljövőben felváltják az MV-22 Osprey-vel. Bár a típuscsere már így is sokat késett, ha megvalósul, nagyobb távolságra, gyorsabban szállíthatják majd ki a tengerészgyalogosokat a hajókról. Az AH-1W és UH-1N helikoptert teljesen átépítik AH-1Z és UH-1Y változatúra, így 2020-ig is szolgálatban maradhatnak, a korszerű követelményeknek megfelelően. Az AV-8B gépeket pedig az F-35C helyből felszálló repülőgép váltja majd fel.  

A partraszállást támogató helikopterhordozó hajók a jövőben is lehetővé teszik, hogy az Egyesült Államok gyorsan és hatékonyan avatkozzon be a váratlanul fellépő válsághelyzetekben.