 2007. szeptember 6-án ünnepelte fennállásának 80. évét a harkovi Morozov Gépgyár tervezőirodája. Egy akkori, gőzgépeket gyártó üzem bázisán hozták létre 1927-ben Harkovban azt a tervezőcsoportot, amely később fokozatosan nőtte ki magát azzá az önálló, nagy kapacitású, páncélozott járműveket tervező irodává, amely a maga területén kulcsszerepet töltött be az egykori Szovjetunióban, és teszi ezt ma is az Ukrán Köztársaságban. A cég fejlesztései közül kiemelkedő helyet foglal el a második világháború legsikeresebb harckocsija, a T-34-es és a keleti blokkban elterjedt közepes harckocsik atyjának számító T-64-es.
|
A T-34-es harckocsi rendszerbe állítását 1939. december 19-én egy kormányhatározattal úgy fogadták el, hogy egyetlen prototípus sem készült még el belőle. Mindössze 1940 januárjában készült el az első mintadarab, de a harcjármű magas szintű technikai és harcászati képességei csakhamar bebizonyosodtak a tesztek során. 1940 márciusában két T-34-es indult útnak Harkovból Moszkvába, majd onnan vissza. Az út során minden alkatrészük tökéletesen megbízhatónak bizonyult. Maga a tervezést irányító főmérnök, Mihail I. Koshkin személyesen is jelen volt a harcjárművek próbaútján.
A T-34-es széria sorozatgyártása 1940 júniusában indult meg, és még az év végéig 115 darabot készítettek el belőle. A kormány hamarosan elhatározta, hogy az ország más, arra alkalmas üzemében is megkezdik a T-34-esek gyártását. A tervezőirodán így sürgősen elkészítették a 183. számú telep gyártmányának műszaki rajzait és teljes dokumentációját, majd a másolatokat elküldték a sztálingrádi traktorgyárnak és a sormovói hajóépítő üzemnek.
A T-34-es harckocsi sorozatgyártásának kezdetén, amely egy hároméves, megfeszített munka fináléja volt, mind a tervezők, mind az üzem munkásai és alkalmazottai részéről súlyos veszteség érte az üzemet. Hosszas betegség után, 1940. szeptember 26-án elhunyt Mihail I. Koshkin. Korai halála komoly veszteség volt a tervezőrészlegnek és a gyártásban résztvevőknek. Ezt követően Koshkin tanítványa és barátja, Alekszander A. Morozov kapta meg a kinevezést a harckocsitervező részleg megüresedett főmérnöki posztjára.
1940 végére, bár még számos feladat volt hátra a T-34-es végső simításainál, a tervezőiroda már bele is kezdett a jármű továbbfejlesztésébe. A modernizált változatot, amely a T-34M nevet kapta, jelentősen megnövelt páncélzattal látták el a tornyon és a harckocsitestnél. Torziós lengéscsillapítókat szereltek fel a rugók helyett, és gumírozott kerekeket raktak fel a rázkódás csökkentése érdekében. Megnövelték az üzemanyagtartály térfogatát, több lőszer és lövedék tárolására tették alkalmassá a harckocsit. A műszaki rajzokkal együtt elkészítették a T-34M teljes dokumentációját, és elküldték azt legyártásra, hogy mielőbb elkészülhessen az első prototípus.
A Zhdanov Metallurgiai Művek legyártotta a páncéllemezeket a harckocsi testéhez (összesen öt készletet), és leszállította a 183. számú telepre. A T-34M munkálatait azonban egy időre felfüggesztették, mivel a T-34 sorozatgyártása minden kapacitást lekötött.
1941-ben a 83. számú telep harckocsitervező irodáján (az úgynevezett 520-as részlegnél) 106 fő dolgozott 12 tervezőcsoportba beosztva, vezetőjük, Alekszander A. Morozov főmérnök és két helyettese, N. A. Kucserenko és A. V. Kolesnyikov irányítása alatt.
Alekszander A. Morozov
Jelenleg a Morozov Gépgyár tervezőirodájában termékeik körének minél nagyobb kiszélesítésén fáradoznak. A nehéz páncélzatú járművektől (mint például az Oplot, a Jatagan vagy a BREM), a könnyű páncélzatú eszközökön keresztül (mint a 4 x 4 kerék meghajtású páncélozott személyszállító, a Dozor-B vagy a 8 x 8 kerék meghajtású páncélozott személyszállító BTR-3, BTR-4), a volt szovjet harckocsik és páncélozott gépjárművek (T-55, T-62, T-64, T-72, BTR-50/60/70/80) modernizálásán át a cég foglalkozik még különböző fegyverrendszerek, valamint kiképzési eszközök, szimulátorok tervezésével és egyre több, a civil szférában is felhasználható eszköz előállításával.
|
